Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Főmenü

Hírek

Hírek

Jubileumi verses délután2017. december 03. 16:00

Anna„Ajkam ujjong, szám dicsőít Téged...” (62. zsoltár)
„Egészet adni...”
Jubileumi verses délután Durzák Anna előadásában
Időpont: 2017. december 3., vasárnap 16 óra
Helyszín: Szent Adalbert Központ Díszterme
A megjelenteket köszönti, a rendezvényt megnyitja:
Ft. dr. Frankó Tamás a Hittudományi Főiskola rektora
Közreműködnek:
G. Tóth Franciska, Pálmai Árpád és Farkas Borbála (ének)

Képgaléria

4 Akkord Show Kórus2017. november 14. 18:00

4akkord

A 4 Akkord Show Kórus volt az idei tanár barát vacsora meglepetés fellépője. Fotó: Fábry Anna

Kárpátok Diplomáciája – Keresztény Külügyi Akadémia2017. november 10-12.

„Keresztény diplomácia” vagy „kereszténydemokrata külpolitika” megvalósítására csupán jól képzett, elkötelezett, értékválasztásukban és elhivatottságukban öntudatos és önazonos keresztény(demokrata) diplomaták, kül- és biztonságpolitikai szakértők, külpolitikusok vállalkozhatnak a siker reményével, a Kárpát-medencei magyar keresztény értelmiség, lelki-szellemi holdudvar, az egyházi közösségek támogatásával.

A megújulásban segítség lehet a jelenleg a területen szolgálók megerősítése, továbbképzése, illetve a leendő keresztény(demokrata) „külügyes” nemzedék ilyen irányú orientációjának megalapozása, egyben e generáció számára élményekben is gazdag találkozási alkalom megteremtése egy két és fél napos konferenciakurzus, külügyi akadémia formájában.

Fővédnökök:
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
Dr. Horváth János utazó-nagykövet, a Magyar Országgyűlés korelnöke (2003–2014)

Eucharisztikus papi rekollekció2017. november 08-09.

CserkészPapi rekollekció Esztergomban az Eucharisztia jegyében
Papi rekollekciót tartottak Esztergomban november 8–9-én 270 szerzetes, pap és szeminarista részvételével. Jelen volt és beszédet mondott mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás és Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke.

A két nap a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében zajlott, hazánk egész területéről, valamint a határokon túlról is érkeztek résztvevők.

November 8-án, szerdán Fábry Kornél köszöntő szavai után Kocsis Imre foglalta össze az eucharisztikus kongresszus jelmondatának – „Minden forrásom belőled fakad” – biblikus teológiáját.

Ezt követően Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke beszélt a kongresszusok hagyományáról és történetéről, valamint azokról az eucharisztikus felismerésekről, melyekhez a kongresszusok tematikái vagy épp jelmondatai vezettek.

A 19. század közepe táján az európai országokban – és főként Franciaországban – rendkívüli fejlődésnek indultak az Eucharisztia tiszteletének előmozdítását célzó kezdeményezések. Az eucharisztikus lelkiség megújulása az ipari forradalmat követő társadalmi változások ellenhatásaként a szentségimádást és a Jézus Krisztussal, az Oltáriszentségben elrejtőző Istennel való kiengesztelődést helyezte a középpontba. Marini érsek hangsúlyozta, ez mit sem veszített aktualitásából, erre a kiengesztelődésre, erre a kapcsolatra Istennel ma is szükségünk van.

A délutáni első előadásban Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora a szentségi üdvrend központjaként beszélt az Eucharisztiáról, majd Varga László kaposvári megyéspüspök hívta fel a figyelmet a szentségimádás teológiájára, lelkiségére, de mindenekelőtt gyakorlatára. Felrázó és kijózanító szavait – melyekkel Krisztus radikális követése és a vele való kapcsolat mélyítésének fontossága mellett érvelt – vastapssal köszönték meg a résztvevők. Az előadások sorát a budapesti Örökimádás-templom igazgatója, Szeidel Péter zárta, aki az „örökimádás” magyarországi történetéről szólva a jelenlegi helyzetről és az új kezdeményezésekről is beszámolt a hallgatóságnak.

A résztvevők ezt követően ünnepi szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában, a főcelebráns Piero Marini érsek volt.

Az előadások mellett jutott idő a kötetlen beszélgetésekre, a csendes elmélkedésre, szentségimádásra és volt gyónási lehetőség is.

A második napon a reggeli szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás szólt az egybegyűltekhez. Szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük az alábbiakban.

Főtisztelendő Érsek atya!
Kedves Paptestvérek!

A most felolvasott szentírási szakaszban a templom megtisztításának történetét hallottuk. Szent János evangéliumában ez a jelenet Jézus nyilvános működésének bevezető eseményei között foglal helyet. A kánai menyegző csodája után, amikor Jézus a régi szövetség vizeskorsóit megtöltötte az érkező új szövetség borával.

De a többi evangéliumokban a templom megtisztításáról a nyilvános működés elbeszélésének végén, a szenvedéstörténet bevezetéseként olvasunk.

Ne azt vizsgáljuk most, mire utalnak az elbeszélés részletei: a kötél, az ostor, vagy hogy kit és mit űzött ki Jézus tettleg a templomból. Figyeljünk inkább az esemény teológiai üzenetére! Ezt pedig az evangéliumok az ószövetségi utalásokkal érzékeltetik.

Az első jézusi utalás – „Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” – Zakariás prófétától való (vö. Zak 14,21; ld. még Jer 7,11). Jézus a Fiú, aki eljön Atyja házába, a templomba. A végső idő köszönt be ezzel. És mert ő a Fiú, rendelkezhet is a házban. Meg is botránkoznak rajta a körülállók, ezért is kérdezik, milyen jogon műveli mindezt.

Tovább mélyíti a jelenet megértését a másik ószövetségi utalás, a hatvankilencedik zsoltár szövege: „Buzgóság emészt el házadért” (Zsolt 69,10). A szenvedő igaz beszéde ez. A házért, a templomért, az Isten és ember találkozásának tisztaságáért való odaadás pedig tényleg elemészti őt. Krisztus nemcsak a kereskedők kiűzésével tisztítja meg a templomot, de az Isten tiszteletét egészen újjá, tisztává teszi. A saját vérével tisztítja meg a népet.

De Jézus válaszol is a felelősségre vonásra: „Bontsátok le ezt a templomot, és én harmadnapra felépítem azt”. Nem hiába zúdul fel erre a hallgatóság. Hiszen Kr. e. 20-tól, illetve 19-től egészen Kr. u. 27-ig épült ez a templom. Friss volt még, mikor Jézus benne járt, néhány éve fejeződött be a helyreállítás. Büszkék lehettek rá. És persze nem értik meg, hogy a saját testének templomára gondol, pedig ez válik világossá a feltámadás fényében. Isten és ember találkozásának kitüntetett helye már nem a kövekből épült templom, hanem Krisztus teste; itt egyesül igazán Isten és ember.

Induljunk hát mi is, találkozzunk Krisztusban igazán Istennel! Vagyis utánozzuk, szemléljük Jézus személyét, életét és vegyük magunkhoz testét az Eucharisztiában. Imádjuk őt katolikus templomainkban, ahol valóban jelen van az Oltáriszentségben! De keressük az Istennel való találkozást Krisztus titokzatos testében, az Egyház közösségében is, az élő kövekből épült szellemi templomban.

Ezekben a napokban konferenciával készülünk a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszusra. Örömmel találkoztunk a kongresszus szervezőivel, értesültünk az előkészületekről. Fontos, hogy mostantól kezdve szinte hónapokra lebontva, konkrét pasztorális feladatokat tűzzünk magunk elé, mégpedig közös útmutatás alapján országos, egyházmegyei, sőt plébániai szinten is! Legutóbb a Romániai Püspöki Konferencia képviselőivel találkozva tapasztaltuk, hogy már ennek a pasztorális előkészítésnek a programjai iránt is nagy az érdeklődés határainkon túl is, mégpedig magyar és nem magyar ajkú hívek körében egyaránt. Ők is szeretnének hónapról hónapra hasonló programokkal készülni a maguk egyházmegyéiben. Tőlünk várják a programok pontos megjelölését, hogy valódi lelki közösségben készülhessünk a látható nagy találkozásra az eucharisztikus Krisztussal 2020 szeptemberében.

A kongresszus előkészülete alkalom arra, hogy megújítsuk templomainkat, közösségi tereinket, elevenebbé tegyük kapcsolatainkat iskoláinkkal és más intézményeinkkel, megújítsuk a liturgikus felszereléseket és a szent zenét. A szentmisék, a szentgyónások gyakorlatának, sajátos módon pedig a szentségimádásnak a megerősítésével találkozzunk egyre személyesebben magával Krisztussal, aki nem feledkezik meg rólunk. Ha elismerjük őt Urunknak és Mesterünknek, akkor kísérni fogja életünket, mint barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk. Egyénileg is szükségünk van erre a gyógyulásra, de nagy szüksége van rá az egész keresztény világnak is. Mert nem szép formaságok kiüresedett hagyományait őrizgetjük, hanem őszinte hittel kapcsolódunk Istenhez. Ő tárja fel nekünk Krisztusban a világ értelmét. Ő teremtette és tartja fenn a mindenséget, ő akar találkozni velünk is az örök boldogságban. Ennek az igazságnak az átható fénye ma is képes megújítani közösségeink, népeink és az egész emberiség életét. Ámen.

* * *

A szentmisét követően Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus megyéspüspök a keleti egyháznak az Eucharisztiával kapcsolatos tanítását foglalta össze, majd Török Csaba Az Eucharisztia mint a lelkipásztorkodás forrása című előadását hallgathatták meg a jelenlévők.

A rekollekció résztvevőivel Erdő Péter bíboros osztotta meg azt a rendkívüli hírt, miszerint a Szentszék elismerte Brenner János vértanúságát, így már nem késik soká boldoggá avatása. A bejelentést kitörő öröm és lelkesedés fogadta. A főpásztor a rekollekció záró előadásában szintén az Eucharisztiáról mint az Egyház létének forrásáról beszélt.

Forrás: NEK média, Magyar Kurír

Képgaléria

Eucharisztikus papi rekollekció programja2017. november 08-09.

CserkészNovember 08.
8:30 Regisztráció
10:00 Napközi imaóra
10:15 Dr. Fábry Kornél köszöntője
10:30 Dr. Kocsis Imre: A NEK jelmondatának biblikus teológiája
11:15 Szünet
11:45 S.E.R. Mons. Piero Marini előadása
12:45 Ebéd
14:30 Dr. Dolhai Lajos: Az Eucharisztia mint a szentségi üdvrend központja
15:15 Szünet
15:45 S.E.R. Mons. Varga László: A szentségimádás teológiája, lelkisége, gyakorlata
16:30 Szeidel Péter, CB: Az Örökimádás Magyarországon (történet, jelenlegi helyzet,
új kezdeményezések)
17:00 Szünet
17:30 Szentmise
18:30 Vacsora borkóstolóval
20:30 Vesperás
20:50 Csendes szentségimádás / gyónási lehetőség / kötetlen beszélgetés

November 09.
9:00 Szentmise
10:15 S.E.R. Mons. Dr. Keresztes Szilárd: A keleti egyház tanítása az Eucharisztiáról
11:00 Dr. Török Csaba: Az Eucharisztia mint a lelkipásztorkodás forrása
11:45 Szünet
12:15 S.Em.Card. Dr. Erdő Péter előadása
13:15 Ebéd
14:15 Lezárás

Képgaléria

 

Nemzetközi Cserkésztalálkozó2017. október 31. - november 05

Cserkész

Inspiráló ötletek, jó gyakorlatok, nemzetközi tudás, cserkészmódszer – Magyország ad otthont a X. Academy Konferenciának

Fókuszba kerül a magyar cserkészek tevékenysége 2017. október 31. és november 4. között a X. Academy Konferencián Esztergomban. Az esemény célja, hogy a legfontosabb ifjúságot érintő, nemzetközileg is aktuális témákkal még több magyar és határon túli fiatal találkozhasson.

A konferencia minden évben más országban kerül megrendezésre, idén a X. Academy szervezési jogát Magyarország nyerte el. A szakmai tartalomért a nemzetközi cserkész szervezetek, a WOSM és a WAGGGS felel, a vendéglátó ország feladata pedig, hogy minden mást - szállást, utazást, szabadidős programokat, arculatot - megszervezze. A 2017-es konferencián azokra a kérdésekre keresik a résztvevők a választ, amelyek a cserkészvezetők mindennapi munkáját segítik. Így például: miként lehet a szociális média nevelési eszköz, milyen stratégiai és menedzsment feladatok adódnak egy cserkészprogram szervezésekor, vagy részt vehetnek olyan érzékenyítő programokon, amely a menekültek útját dolgozza fel a veszélyesből a biztonságosba.

„Az Academy egy olyan alkalom, ahol a rengeteg inspiráló ötlet, jó gyakorlat és kapcsolatok fénylő szentjánosbogarakként repkednek a résztvevők körül, akik ezeket összegyűjthetik, hazatérve pedig saját közösségük javára fordíthatják. Azt kívánjuk, hogy a rendezvényről úgy menjenek haza a résztvevők, hogy szívükbe zárták Magyarországot és sok jó élményt gyűjtöttek a magyar cserkészektől.” – tették hozzá a szervezők, Radics Zsuzsa és Zöllner Anna.

A rendezvény kivételes lehetőség a közösségfejlesztésre és hálózatosodásra olyan vezetők számára, akik a cserkészet nemzetközi kapcsolatain dolgoznak.

Bővebben itt: http://www.thesgacademy.eu/the-sessions/

https://www.facebook.com/ScoutGuideAcademy/

A Cserkészmozgalom Világszervezete (angolul: World Organization of the Scout Movement, röviden WOSM) a cserkészet legnagyobb nemzetközi ernyőszervezete: jelenleg világszerte 40 millió tagja van. A Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS, World Association of Girl Guides and Girl Scouts) szintén egy világszervezet, amely a világ 144 országában működik, 10 milliós tagsággal.

Forrás: cserkesz.hu

 

Esztergomban rendezték meg a katolikus televíziók nemzetközi konferenciáját2017. október 24-26.

Október 24. és 26. között tartotta meg Esztergomban közös nemzetközi konferenciáját az EWTN katolikus televízió és a Bonum TV.

A rendezvényen 15 nemzet képviseletében 15 katolikus televíziótársaság vett részt. Az évenkénti találkozó lényege mindig az együttműködési lehetőségek feltárása, a helyi, katolikus televíziók munkájának bemutatása és a nemzetközi kooperáció lehetőségeinek kidolgozása.

Erdő Péter bíboros, prímás felszólalásában kiemelte, hogy mindannyiunk közös feladata a 2020-ban Budapesten megrendezendő Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészülés és az arról való tudósítás a nagyvilágnak.

A találkozón beszédet mondott Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere, aki hangsúlyozta a város történelmi jelentőségét a magyar katolikus közösségben. Szintén jelen volt a konferencián Michael Warsaw, az EWTN amerikai katolikus televízió elnök-vezérigazgatója, aki a jelen lévő partnereket közös munkára buzdította és egyben meg is köszönte minden munkatársnak az evangélium üzenetének hirdetését világunkban.

Forrás: Bonum TV

 

Stand Up Comedy a Prímás Pincében2017. október 18. 19:00

Igyekszünk feldobni a vészesen közelítő szürke őszi, kora téli estéket!
Látogassanak el hozzánk a Prímás Pincébe október 18-án vagy november 23-án (vagy akár mindkét alkalommal) és töltsenek el egy finom vacsorával egybekötött kellemes estét, a hangulatról a Stand Up Comedy kiváló előadói gondoskodnak! További részletek - Jegyvásárlás

Stand Up Comedy

 

 

Esztergom és környéke kincsei2017. szeptember - november

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2017. szeptember 28. (csütörtök) 18 órakor a Táti szigetek természeti értékeiről tart vetítéssel egybekötött előadást Krakó László tanár. Videó

2017. október 12. (csütörtök) 18 órakor Kovács Lajos, helytörténeti kutató, író, szerkesztő tart előadást: Dorog művészettörténetének keresztmetszete.

2017. november 16. (csütörtök) 18 órakor Kertész József, nyugalmazott erdész: Esztergom-környéki erdők története címen tart előadást
Közreműködik: Dobay Pál, nyugalmazott fő erdőfelügyelő Videó

2017. november 29. (szerda) 18 órakor Lovag Zsuzsa, régész, művészettörténész: Középkori kolostor feltárása az esztergomi Prímás-szigeten címmel tart vetített képes előadást. Videó

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 

„Tiszták, hősök, szentek”2017. szeptember 24. 16:00

Tiszták, hősök, szentekAz Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára tisztelettel meghívja Önt „Tiszták, hősök, szentek” Krisztus követőinek élete versekben, énekekben című rendezvényére

Időpont: 2017. szeptember 24., vasárnap, 16 óra
Helyszín: Szent Adalbert Központ, díszterem

A megjelenteket köszönti, a rendezvényt megnyitja: Ft. dr. Frankó Tamás a Hittudományi Főiskola mb. rektora
Közreműködik: Durzák Anna vers, Pálmai Árpád ének

A rendezvény az Esztergomi Hittudományi Főiskola és az Ars Sacra Alapítvány támogatásával valósul meg.

 

Don Bosco Szalézi Társasága – Véget ért a rendfőnöknek és csapatának együttes látogatása2017. augusztus 07-12.

Szalézi Társaság

Az egyéni lelkiség ápolása, bátorság, helyet adni a laikusoknak, kimozdulás, missziós kezdeményezés – ezeket a témákat járták körbe a rendfőnök, Ángel Fernández Artime és tanácsa együttes látogatásának utolsó napján Esztergomban az Észak- és Közép-Európa régió keleti szektorának szalézi tartományfőnökei és tanácsosai előtt.

Pénteken, augusztus 11-én a tíz tartomány tanácsosai és képviselői három témáról folytattak eszmecserét: a missziók, a tömegtájékoztatás és a Szalézi Család témájáról.

Az első témát Guillermo Basañes, a missziós ügyeikkel megbízott egyetemes tanácsos vezette fel. Beszélt a missziós látóhatárról, amelynek mindig tágasnak és szélesnek kell lennie, nem szabad hagyni, hogy a szalézi missziós lelkület „lassan felemésztődjön”, mint egy betegség során. Ezen a ponton szólalt fel a rendfőnök, Ángel Fernández Artime atya, aki hangsúlyozta, hogy a sok lelkipásztori kihívás nem lehet mentség arra, hogy elhanyagolják a missziós felhívásokat. „Ezzel a mentalitással a szaléziak örökre Európában maradtak volna”- mondta a rendfőnök.

Délután Filiberto González, a tömegtájékoztatási ügyekért felelős egyetemes tanácsos előadása vezette be a munkát. Kiemelte, hogy az igazi szalézi kommunikáció a hiteles élettel kezdődik, amelynek gondja van a közösségi életre és az apostoli lelkiségre, ezért mindig oly módon fejlődik, hogy szem előtt tartja, mi a célja: „Isten dicsősége és a fiatalok üdvözülése.”

Végül a rendfőnök küldöttje a Szalézi Család felé, Eusebio Muñoz atya következett. Szót emelt annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést a Szalézi Család különböző ágai között, amelyek kölcsönös autonómiában osztoznak Don Bosco lelkiségén és szeretnének egyre inkább szinergiában dolgozni.

Az utolsó napon reggel a rendfőnök szentmisét mutatott be rendtársaival együtt. Emlékeztetett arra, hogy a szaléziak soha nem feledkezhetnek meg az elhagyott gyermekekről és a rászorulókról, még a különböző újdonságok ellenére sem, amelyek begyűrűznek a valóság egyes területeire.

Ezt követően a tartományok képviselői megtárgyalták a lehetséges stratégiákat, amelyeket a közeljövőben lehetne alkalmazni, majd a rendfőnök záró szavai következtek. Megköszönte a Magyar Tartománynak és Tadeusz Rozmusnak, a régió vezetőjének a vendéglátást. Majd emlékeztette a szaléziakat, hogy legyenek bátrak és tartsák szem előtt azokat a gondolatokat és irányelveket, amelyeket a Szalézi Társaság az ifjúsági munka terén fejlesztett ki és továbbra is folyamatosan fejleszt – bevonva a római a Pápai Szalézi Egyetemet (UPS) – és mindezt helyezzék át a gyakorlatba a leginkább rászoruló gyermekek javára.

Forrás: Szaléziak.HU

Don Bosco Szalézi Társasága – A rendi vezetőség együttes látogatása2017. augusztus 07-12.

Szalézi Társaság

Don Bosco Szalézi Társaságának egyetemes tanácsa, élén a rendfőnökkel, Ángel Fernández Artimével augusztus 7-12. között „Visita da insieme”, vagyis együttes látogatás keretében Esztergomban találkozik a Észak- és Közép-Európa régió Szent Cirill és Metód kisrégiójának területén működő szalézi tartományok vezetőségével. A házigazda szerepét a Magyar Szalézi Tartomány vállalta fel.

Don BoscoA vizitáción jelen lesz a magyar tartomány tartományfőnökén és tartományi tanácsán kívül a négy lengyel, valamint a cseh, a szlovák, a szlovén, a horvát és az ukrajnai szalézi tartományok vezetősége. Az egyetemes tanács Rómából érkező tagjai mellett 17 országból összesen mintegy 90 szerzetest látnak vendégül. A fontos tanácskozás helyszínéül az esztergomi Szent Adalbert Központ szolgál majd, ahonnan rövid látogatást tesznek a közeli Péliföldszentkeresztre, a szaléziak magyarországi letelepedésének helyére, valamint Óbudára, a Magyar Szalézi Tartomány központjába.

Az egyetemes tanács tagjai a rendfőnök vikáriusa, Francesco Cereda, valamint a sajátos feladatkörökkel megbízott tanácsosok és a régiós ügyek intézésével megbízott körzeti tanácsosok. Az egyetemes tanács feladata, hogy pontosan meghatározza és tanulmányozza a Társaság közjavát érintő problémákat, erősítse a különböző tartományok közti testvéri egységet és gondoskodjon a mind hatékonyabban működő szervezettségéről, hogy a szalézi küldetés megvalósuljon a világban.

Mivel az Észak- és Közép-Európa Szalézi Régió igen összetett (27 nyelven beszélnek itt a szaléziak), az itt uralkodó sokféleség miatt két részre osztották az együttes látogatást. Így a régióhoz tartozó többi, atlanti-német kisrégiójába sorolt tartományok vezetőségei május közepén találkoztak a rendfőnökkel és tanácsával a római rendfőnökségen.

A szalézi rendfőnök 2018 őszén érkezik hivatalos rendfőnöki látogatásra hazánkba.

Forrás: Szaléziak.HU

Beiktatták Székely Jánost, a Szombathelyi Egyházmegye új megyéspüspökét2017. július 08.

Székely János

Beiktatták Székely Jánost, a Szombathelyi Egyházmegye új megyéspüspökét

Július 8-án a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban beiktatták a Szombathelyi Egyházmegye új főpásztorát, Székely Jánost, korábbi esztergom-budapesti segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnökét.

A szentmisén koncelebráltak Erdő Péter bíboros, prímás, Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Udvardy György pécsi megyéspüspök, az MKPK alelnöke, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Márfi Gyula veszprémi érsek, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi püspök-főapát, Varga László kaposvári megyéspüspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi apostoli adminisztrátor, Pénzes János szabadkai megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, Seregély István nyugalmazott egri érsek, Bosák Nándor püspök, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, Varga Lajos váci segédpüspök, továbbá Vlado Kosic sziszeki megyéspüspök, Peter Stumpf muraszombati megyéspüspök és Jozef Haľko pozsonyi segédpüspök.

A szentmisén együtt ünnepelt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

A mintegy kétszáz pap koncelebrálásával bemutatott ünnepi szentmise bevonulásakor nagy tapssal üdvözölték a hívek Székely Jánost. A zsúfolásig telt templomban Császár István egyházmegyei kormányzó köszöntötte a 16. szombathelyi püspök beiktatására megjelent egyházi és világi méltóságokat, és köszöntötte az új főpásztort, akinek érkezésére imádságos lelkülettel készültek az elmúlt egy évben, szeretettel várták Szent Márton városába. Brenner Jánost idézte, aki gyermeki, alázatos szívért könyörgött az Úrhoz, akit követ akkor is, ha nehéz az út.

Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa felolvasta Ferenc pápa kinevezési bullájának első részét latinul, majd a teljes szöveg magyarul hangzott el. A pásztorbot ünnepélyes átadását követően az apostoli nuncius kísérte Székely Jánost a püspöki székhez.

Udvardy György pécsi megyéspüspök, az MKPK alelnöke olvasta fel Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke, a Szombathelyi Egyházmegye korábbi főpásztora köszöntő levelét, amelyben Isten áldását és Szent Márton közbenjárását kérte utóda szolgálatára.

Udvardy György a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében is köszöntötte Székely Jánost, akinek azt kívánta, hogy kivirágoztathassa püspöki szolgálatát és személyes karizmáit.

Az egyházmegye papsága nevében Brenner József nagyprépost nagy örömmel köszöntötte az új főpásztort. Építsd fel a lelkek düledező templomát – mondta neki, amit az Úr kért Assisi Szent Ferenctől. A papi erények közül a prudentia pastoralist kérte számára: szeresse, becsülje a híveket, adjon feleletet a kérdéseikre, bánjon szeretettel az ellenségeskedőkkel is. Biztosította az újonnan beiktatott püspököt, hogy a papok segíteni fogják szolgálatában. Végül megköszönte az egyházmegyei kormányzó, Császár István okos és hűséges szolgálatát, amelyet az elmúlt egy évben végzett.

Ezután a Szombathelyi Egyházmegye papjai kézfogással köszöntötték új főpásztorukat és megújították felé engedelmességi fogadalmukat.

A jelen lévő egyházi és világi méltóságok, a testvérek köszöntését követően homíliája elején Székely János Szent II. János Pál pápát idézte, aki a vértanúk földjének nevezte a Szombathelyi Egyházmegyét. Hálával gondol arra, hogy Ferenc pápa egy olyan egyházmegye szolgálatát bízta rá, ahol jelen van a hit, a múlt értékei, a táj szépsége, a szellemi értékek, ahol jelen vannak az életszentség példái.

Az Izajás könyvéből elhangzott olvasmányra utalva elmondta: a világ Isten szeretetéből lett teremtve, az apró, porszemnyi ember is Isten dicsősége, ragyogása, akinek az Úr úgy örül, mint vőlegény a menyasszonyának. „Mindenki Őérte él” – ahogyan választott püspöki jelmondata is mondja. Az ember akkor boldog, ha megsejti a világ mögött Isten végtelen jóságát, szeretetét, és engedi, hogy áthassa az életét. Az Egyház küldetése megmutatni ezt a végtelen jóságot. Székely János elmondta, hogy szülei és a Tövis utcai ferences templom által maga is ezt a jóságot tapasztalta meg. Ahogyan Mécs László kifejezte: „Csak annyit tudtam, valaki szeret…, hagytam magam szeretni.” Minden élet mögött a szeretet nagy titka áll, a papok, püspökök küldetése, hogy éljék ezt a titkot, és másokat is ide vezessenek. Mózes példáját idézte, aki a Hóreb hegyén, az égő csipkebokorban találkozott az élő Istennel, és attól kezdve az volt a legnagyobb vágya, hogy a népet is elvezesse erre a találkozásra.

A Szombathelyi Egyházmegye új püspöke ezt követően megköszönte paptestvérei hűségét, szolgálatát, hogy igent mondtak Krisztus hívására. XVI. Benedek pápát idézte: „Az Egyház titokzatos termékenysége ezekből az odaadott életekből is fakad”. Az egyházmegye kincse minden odaadott élet – tette hozzá és külön köszönetet mondott az idős papoknak. Vianney Szent János gondolatát idézte, aki szerint Isten legnagyobb ajándéka egy plébánia számára egy szíve szerinti pap. Hangsúlyozta, segíteni szeretné a papságot, hogy örömmel, nagylelkűen, élő hittel élje meg hivatását. Szeretne mindenkit meghallgatni, megismerni, és velük együtt elindulni az úton. Isten áldását kérte az egyházmegye minden papjára.

A testvérekhez fordulva Székely János elmondta, segíteni szeretné az egyházmegye lelki megújulását egy olyan korban, amikor Európa, Magyarország is spirituális válságban él. Sokan elszakadtak az élet forrásától, szeretne minél többeket visszavezetni hozzá. A házastársakat segíteni szeretné, hogy szeretetben éljék meg házasságukat, igent mondva a gyermekáldásra; a fiatalokat, hogy felismerjék, életük nagy ajándék; a hitoktatókat, hogy hiteles tanúk legyenek; az időseket, hogy a béke, az imádság, a bölcsesség forrásai legyenek; segíteni szeretné a szenvedőket, szegényeket, kirekesztetteket a püspökök egyik elnevezéséhez híven: pater pauperum, azaz „a szegények atyja”; cigány testvéreit, hogy sok kincsüket Krisztus segítségével ki tudják bontakoztatni.

Székely János köszöntötte a német, horvát, szlovén ajkú testvéreket, a testvéregyházak képviselőit, akiket biztosított arról, hogy erősíteni szeretné a jó testvéri kapcsolatokat Krisztus szavai szellemében: „Legyenek mindnyájan egyek.” Köszöntötte a közélet, a tudomány, a kultúra világának képviselőit, akiktől azt kérte: építsük együtt az Isten álma szerinti világot.

A Zsidókhoz írt levél szerint Jézusnak két neve van ahhoz, hogy főpap legyen: Fiú, aki egy az Atyával, és testvér, aki egy velünk. Minden pap és püspök küldetése, hogy egy legyen az Atyával és testvére legyen mindenkinek, különösen a szegénynek – hangsúlyozta a püspök.

Isten cselekvésének fő szimbóluma a jászol és a kereszt, a jászol alázata, a kereszt önfeláldozása. Szeretné szolgálatát a jászol egyszerűségével és alázatával, a kereszt nagylelkűségével végezni – mondta el a híveknek. Kérte Krisztus kegyelmét, hogy egy lehessen az Atyával és testvére lehessen mindenkinek, Ferenc pápa szava szerinti bárányszagú pásztor lehessen, Isten szeretetének jele mindenki számára.

Székely János végül az egyházmegye szentjei és vértanúi közbenjárását kérte, püspöki szolgálatát a Szűzanya pártfogásába ajánlotta. Magyar hazánknak a hit sziklájához való visszatérésre van szüksége – ezt szeretné szolgálni, hiszen ahogy Izajás mondja: „Ha nem hisztek, nem maradtok meg.” Kérte Istent, hogy segíthesse az embereket eljutni Hóreb hegyére, hogy felismerjék: mindenki Őérte él.

A homíliát követően négy nyelven: magyarul, szlovénül, németül és horvátul hangzottak fel a hívek könyörgései. A szentmise záróáldása előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök a Szent Márton-oltárnál imádkozott. Azt kérte Istentől, hogy egész életünk az Ő dicsőítése lehessen, imádkozott az egyházmegyéért, híveiért, a papi és szerzetesi hivatásokért. Ezt követően a hívek a püspök felhívására közösen imádkoztak Brenner János boldoggá avatásáért.

A szentmise végén az egyházmegye szerzetesei nevében Farkas Éva domonkos nővér köszöntötte az új főpásztort, az Úr áldását kérte rá, és az életét áldozatul felajánló Sziénai Szent Katalint idézve azt kívánta, az ő buzgóságával vezesse népét az Isten országa felé.

Az egyházmegye hívei, a Mária Rádió, a Cursillo Mozgalom, a Mária Út nevében Soproni Mónika köszöntötte Székely Jánost, biztosította, hogy sok jóra, szépre, nyitott szívekre és segítő kezekre is talál, hiszen tudják: együtt vagyunk az Egyház.

A cigányság nevében Szigeti József vépi vajda cigány nyelven köszöntötte a főpásztort, aki a szentmise során többször szólt a jelen lévő cigány hívekhez lovári nyelven, majd felcsendült a cigány himnusz.

A szentmise végén Székely János megköszönte a sok szeretetet, figyelmet, ami azt bizonyítja, hogy az egyházmegye él, és sok kincse van. Hálát adott, amiért szeptemberben öt fiatal kezdi meg tanulmányait a szemináriumban.

Az új szombathelyi megyéspüspök végül megköszönte Császár István apostoli kormányzónak az elmúlt egy év bölcs, nyugodt szolgálatát, és megerősítette helynöki megbízatásában. Kérte a hívektől, szeretetükkel, imájukkal segítsék munkáját.

Fotó: Merényi Zita
Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

 

Barátkozni jó! - A 70 éves Blanckenstein Miklóst köszöntötték Esztergomban2017. június 03.

Blanckenstein

Család, hívek, barátok, paptársak, tanítványok közössége köszöntötte a 70. életévét betöltő Blanckenstein Miklóst és ünnepelte a 45 évnyi közös múltat június 3-án Esztergomban. Erdő Péter bíboros, prímás szentmisét mutatott be, majd Miklós atyát a humor erénye jegyében műsorral ajándékozták meg.

Különféle korú, ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek a pünkösd előtti szombaton az esztergomi Szent Ignác-templomban. Blanckenstein Miklós atyát jöttek köszönteni 70. születésnapján. Akik ezen a napon megtöltötték a templomot, hálát adtak az életüket meghatározó alapokért, a barátságért, a közös útért. Az első állomáshely, Dorog közössége tagjaitól kezdve jelen voltak mindazok, akik ifjúként, tanítványként, ministrásként, barátként, paptestvérként a 45 évnyi papi szolgálat során Blanckenstein Miklós mellett álltak. Ahogy az ünnepelt elmondta, egy-egy áthelyezést követően mindig megmaradtak a kapcsolatok. S akik vele tartottak az „úton”, ma eljöttek, hogy köszöntsék.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be. Köszöntöjében kiemelte: hálát adni gyűltünk össze egy hosszú szolgálat kegyelmeiért.

A szentbeszédet Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora mondta. Személyében a barát szólt, aki még az Örökimádás-templomban töltött években figyelt fel Miklós atyára.

Pünkösdre készülünk, az Egyház születésnapjára, ugyanakkor egy 70. születésnapot is ünneplünk. Az élet ajándékát elfogadva és tovább ajándékozva működik a Szentlélek, él az Egyház – mutatott rá Varga János.

„Amit Blanckenstein Miklós elénk élt, úgy fogalmazódott meg bennem, mint Isten örök imádása a modern kor nyelvén, a jelen realitása közepette. Bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Krisztusról” – fogalmazta meg Varga János, amikor arról beszélt, hogyan érintették meg őt Miklós atya katekézisei. Aztán „üdvtörténeti dimenziót” öltött a barátságuk, mikor ő maga is papi pályára lépett. A szentbeszédben arról is szólt, mit jelentett számára ez a papi minta: meghatározóként írta le a „mi” lét megtapasztalását. A Krisztusban kapott többes szám első személyben megadatott számukra, hogy kiemelt helyen érezhették magukat. Megtapasztalták a Krisztus-központú gondolkodást, a közösség és a szabadság érvényesülését.

A szónok az ünnepelttel való személyes kapcsolattól, a barátságtól jutott el a szolgálathoz, a krisztusi templom, az Egyház építéséig. Antoine de Saint-Exupéry-t idézte: „Ha nincs minden kő a maga helyén, akkor nincs templom. És ha minden kő a maga helyén van, és a templomot szolgálja, akkor meg csupán a belőlük születő csend s a templomban születő imádság számít. De ki hallja, hogy a kövekről beszélnek?” A kövek közötti kapcsolatok erejéről elmélkedve Varga János így folytatja: „a templom világossága koronázza meg a köveket. Én hiszek a templommá változó szeretetben.”

Exupéry szavai nyomán a szónok figyelmeztetett, ebben a műben mindannyiunknak közre kell működnünk. Végül az ünnepelt gondolatát idézte: az évfordulók jelentőségét nem a visszatekintés adja, hanem az, hogy mivé formáljuk a múltat, a jövőbe tekintés és a jelen teljes vállalása – mondta Varga János.

A liturgián megszólaltak a Kájoni-mise, a Szalay Olga összeállította énekgyűjtemény darabjai. Az ünneplő közösség örömmel énekelte a tábori misékről ismerős dalokat.

A szentmisét követően a 45 évnyi papi szolgálathoz kötődő közösségek egy-egy műsorral köszöntötték az ünnepeltet a Szent Adalbert Központ Szent István-termében.

Blanckenstein

Az ünneplő sereg kilenc napon át imádsággal – kilencedet végeztek - készült
Miklós atya születésnapjára. Lelkesen és örömmel vállaltak hogy napi egy-egy órát felajánlanak a születésnaposért. Egy csokor rózsával jelképezve, a résztvevők szálakhoz csatolt neveivel, adták át jókívánságaikat.

Az esztergomi szeminaristák nevében Frankó Tamás, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese köszöntötte a rektort. Hagyomány a szemináriumban, hogy Szent Miklós napján görbe tükröt mutatnak a tanároknak a papnövendékek – ezt tették most is, felidézve Miklós atya életének állomásit kispapságától napjainkig.

Dorog közössége verssel és énekkel, emlékeiket felidézve mondtak áldást egykori káplánjukat köszöntve.

A 42 éve létrehozott „pipaklub” tagjai vidám műsort mutattak be ajándékul; többek között arról szólt az előadás, mi az előnye, annak, ha valaki betölti a hetvenedik évét.

A család nevében a testvér, Blanckenstein György köszöntötte az ünnepeltet. Gyerekkorukat, a család szép emlékeit felelevenítő képsorozatot vetített, unokahúga pedig egy énekkel készült.

Krisztinaváros közössége a katekézisük napjára utalva „keddi litániában” énekelte meg az ünnepelt életútját. Egy flashmobban dolgozták fel a Bajorországban máig népszerű Blanckenstein-huszáréneket. A köszöntések sorát az Örökimádás-templom közössége folytatta. Végül az ünnepelt is adott mindenkinek ajándékot: egy CD-t, amin a Kájoni-mise dalai és a „Blanki-táborok” résztvevőinek élménybeszámolói hallhatók.

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Fotó: Lambert Attila

EKIF Pedagógus konferencia2017. május 25.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

Képgaléria

Videó1, videó2

Tagle manilai érsek a katolikus pedagógiai konferencián Esztergomban: Jó embereket kell nevelnünk!

Május 25-én Erdő Péter bíboros meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 15 intézményéből 570 dolgozó és 120 meghívott vendég vett részt a Szent Adalbert Központban azon a konferencián, amelynek díszvendége Luis Antonio Tagle manilai érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció tagja volt.

Képviseltette magát a rendezvényen a Katolikus Pedagógiai Intézet, a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Kalocsa-Kecskeméti, az Egri és a Nyíregyházi Egyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság. A konferencián részt vett Udvardy György pécsi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Szocska Antal Ábel nyíregyházi apostoli kormányzó és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az 570 dolgozó között voltak dajkák, óvodapedagógusok, tanítók és tanárok, rajtuk kívül jelen volt 120 vendég, más egyházmegyék oktatásügyi munkatársai.

Erdő PéterErdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében ünnepi alkalomnak nevezte a találkozót. Felelevenítette azt a korszakot, amikor a társadalom azt a feladatot állította az Egyház elé, hogy alakítsa ki a katolikus iskolák hálózatát. A rendszerváltás után az Antall-kormány első programjában volt egy fejezet az egyházakról, amelyben szerepelt, hogy nagyobb feladatot kell vállalni az oktatás és nevelés terén. 1991 nyarán törvény született az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Sok konfliktussal járt a folyamat, és nagy kihívást jelentett az is, mitől lesz más a katolikus iskola. Ugyanolyan nem lehetett, mint 1948 előtt, hiszen a szerzetesiskolákban a rendek tagjai tanítottak, de ők idősek voltak, vagy a rend létszáma fogyatkozott meg. Az első tíz évben nagy volt a bizonytalanság, a félelem. A bíboros örömmel állapította meg, hogy azóta kialakult az egyházi iskolarendszer, diákjaik pedig sokszor bizonyították, hogy fontos, hasznos képzést kaptak hitből, emberségből.

II. János Pált idézte, aki az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításában foglalkozott az Egyház küldetésével, és a feladatok között említette az óvodát és az iskolát. A világegyház hullámhosszán állunk, amikor kivesszük a részünket ebből a munkából – hangsúlyozta. Tíz éve 48,5 millió, ma már 60 millió növendék tanul világszerte egyházi iskolákban. Európában, Észak- és Dél-Amerikában csökkenés, Afrikában növekedés tapasztalható. Az adatok szerint Európában 144 katolikus iskolával lett kevesebb tíz év alatt. Ha Magyarországon nem nyílt volna ilyen sok iskola, háromszor akkora lenne európai szinten a veszteség. Hozzátette, hogy a mennyiség mellett fontos hangsúlyt fektetni a minőségre is. Ezt szolgálja a szakmai találkozás is, amely egyben erősíti a közösségi összetartozás érzését – tette hozzá, majd áldott munkálkodást kívánt az intézmények dolgozóinak.

Balogh ZoltánBalog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte a világegyházi perspektívát, és ennek kapcsán megemlékezett arról, hogy Tagle bíboros országában súlyos támadás érte a napokban a keresztényeket. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta megduplázódott hazánkban az egyházi iskolák száma. Ma 220 ezren járnak egyházi iskolákba, ezeknek több mint a fele katolikus iskola. 327 ezer gyermeket íratnak be hittanra az állami iskolákban, fakultatív hittanra pedig 368 ezren járnak – ez elárulja, hogy sok szülő úgy gondolja, kaphat valamit az Egyháztól. Méltatta, hogy az egyház nem érdekvédő közösség, nem csupán azokért szerveződik, akik benne vannak.

A megnyitó beszédeket követően az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola diákjai és tanárai énekeltek népdalokat, a Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola diákjai pedig nemzetiségi néptáncbemutatót tartottak.

Luis Antonio Tagle bíborosLuis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek – a Caritas Internationalis elnöke és a Katolikus Biblikus Szövetség tagja – a katolikus oktatás lényegéről beszélt előadásában, a Biblia és a karitász erejére helyezve a hangsúlyt.

A II. vatikáni zsinat Gravissimum educationis kezdetű, 1965-ös dokumentumát idézte: az igaz oktatás az emberek alakításán dolgozik, alakítja a személyiséget, hogy célt tudjon kitűzni maga elé, és felelősséget érezzen a közösség javáért. Az előadó felidézte, hogy a nevelésügyi kongregáció legutóbbi találkozóján Ferenc pápa arról beszélt, az oktatás humanizálja a fiatalokat, emberibbé válnak általa. A papi szemináriumoknak korábban azt tanácsolta, „jó papokat neveljenek, és ne szörnyeket”. Az oktatás elsődleges feladata tehát jó embereket nevelni.

A Vatikán külön beszél a keresztény oktatásról: a teljes ember nem más, mint Krisztus, őt kell példaként követnünk. Nem Tom Cruise, nem Messi, nem Ronaldo a tökéletes ember – tette hozzá a manilai érsek. Az a cél, hogy növekedjünk tudásban és éljünk hitben, hogy olyan emberek legyünk, akik Jézus Krisztushoz mérik magukat. A katolikus oktatásban fontos olyan légkört teremteni, amilyet a Szentlélek mutat számunkra, a szabadság és a karitász légkörét. Az emberi fejlődést párosítsuk keresztény növekedéssel. Az emberi kultúrát próbáljuk összekapcsolni az evangélium tanításával! – buzdította Tagle bíboros a nevelési konferencia résztvevőit. Ezt a gondolatot saját élményével erősítette meg: a katolikus iskolájából az jut eszébe leginkább, amikor kisfiúként részt vett az imákon – ezt a légkört mindig a szívében hordozza.

XVI. Benedek pápát idézte, aki megfogalmazta, hogy az egyház – ami közösség, család számunkra – három pilléren nyugszik: Isten világán, a szentségeken és a karitászon. Mindhárom fontos, nem lehet egyet választani, együtt alkotják azt a kultúrát, amely nevelő hatással bír. Lehetőséget adnak, hogy közelebb kerüljünk Jézus személyéhez, aki az igaz ember, a zsinórmérték számunkra. Fontos, hogy találkozzunk Jézussal, hogy megszülessen bennünk, és olyanná alakítson, amilyen Ő maga – ez a katolikus oktatás célja.

Ezt követően a bíboros két fontos dolgot emelt ki, amely nélkülözhetetlen a katolikus oktatásban is: a Biblia és a karitász. Ha Jézussal szeretnénk találkozni, olvasnunk kell a Bibliát, amelyben Isten felfedi saját magát. Emberek írták le, benne vannak az emberi történetek, tragédiák, álmok, remények is, amelyeken keresztül is megnyilvánul Isten szeretete. A Biblia szentség, amelyen keresztül Isten szól hozzánk – hangsúlyozta. Isten szavai emberivé válnak, ahogy Jézus is emberré vált. Jézus a kulcs, akinek a segítségével megértjük a Bibliát, és a Biblia a kulcs, amelynek segítségével megértjük Jézust. A Szentírás mellőzése Krisztus mellőzését jelenti – hangsúlyozta.

Ezért Tagle bíboros azt javasolta a katolikus oktatóknak, hogy ismerjék meg alaposan a Bibliát, amelynek olvasása során kifejlődik az emberben egy olyan hozzáállás, amely a krisztusi viselkedést követi. A Biblia arra is megtanít zajos világunkban, hogy figyelni tudjunk másokra. A gyerekek figyelme csapong, felmérések szerint tíz percig lehet fenntartani. Ugyanakkor órákat töltenek a kütyüikkel az internetes csevegőszobákban. Ez azt is jelenti, hogy ha megragadja valami a szívüket, tudnak figyelni. A Biblia oktatása azt a célt szolgálja, hogy Jézust olyan személlyé tegyük számukra, aki magával ragadja őket.

A fiatalok a virtuális valóságon keresztül kapcsolódnak a valósághoz, ugyanakkor vágynak a hiteles életre, szeretnének bízni valakiben ebben a nehéz, háborúk, gazdasági instabilitás, migráció sújtotta világban. Bízunk benne, hogy megtalálják Jézusban az igazi embert – aki nem virtuális, hanem valóságos. Ennek kapcsán elmesélt egy történetet barátjáról, aki azt kérte tőle, beszéljen a lányával, aki eltávolodott a családtól, sehová nem megy velük. Találkozott vele, egy extrém, lila-zöld hajú lánnyal, aki elmondta: „Az apukám megtiltja, hogy dohányozzak, de ő láncdohányos. Az anyukám azt mondja, takarékoskodjak a pénzzel, de ő szórja a pénzt, mindig vásárol. Hamisak.” A bíboros ekkor arra gondolt, hogy ez a lány nem ellenség, hanem a barátunk, inkább az apjával kellene elbeszélgetnie. A fiatalok az igazit keresik, a hiteleset. Ne szégyelljük Jézust megmutatni nekik, az igaz embert! – kérte.

A másik fontos dolog a katolikus oktatásban a karitász, amely nemcsak a gyümölcse az oktatásnak, hanem maga is oktat, segít, hogy emberibbek legyünk. Szeretve tanulunk meg szeretni, nem akkor, amikor konferencián veszünk részt a szeretetről. Formál minket, amikor felvesszük a kapcsolatot másokkal, főleg a kirekesztettekkel, a szegényekkel. Ha sokáig nézzük őket és a szívünkbe engedjük őket, az összezavar és megindít minket, és ennek megnyilvánulása a szeretetből fakadó cselekedet. Ha észrevesszük azokat, akiknek szeretetre van szükségük, olyan embereket látunk meg, akiket Jézus maga is szeretne, ha köztünk élne. Az éhezőben, a hajléktalanban, a börtönben lévőben Jézussal találkozhatunk. Azok pedig, akik megtapasztalják a keresztények szeretetét, látni fogják Jézus arcát bennünk. Tagle bíboros végül hangsúlyozta, hogy fontos egyre közelebb kerülni az Eucharisztiához. Az Eucharisztiában megtapasztalhatjuk Jézus szeretetét, és ez teszi lehetővé, hogy másokat is szeressünk.

Az előadás után a manilai érsek szentmisét mutatott be a résztvevőknek, Erdő Péter bíboros, a jelen lévő püspökök és papok koncelebrálásával. A szentmise homíliájában szintén az Eucharisztiában megtapasztalt szeretetről beszélt és arról, hogyan találkozhatunk Jézussal. A felolvasott evangéliumi részben (János evangéliuma 16,16–20) az apostolok aggódnak, hogy nem fogják látni többet Jézust. Mi szeretnénk látni Jézust! Nem félünk találkozni vele – hangsúlyozta. Utalt arra, hogy Pál apostolt sokszor elutasították az emberek, de szólt hozzá Jézus, megérintette, és ez eltöltötte energiával. A legnagyobb ajándék, amit tovább tudunk adni a gyerekeknek, Jézus: ha találkoznak vele, és aztán nehézségekkel szembesülnek, tovább tudnak menni. „Az Eucharisztiában megtaláljuk Jézust Hallhatjuk, láthatjuk őt. Fontos, hogy a szentmise után lássák rajtunk, hogy valami változott bennünk, boldogabbak, élettel telibbek lettünk, és azt tudjuk mondani, hogy igen, így van, mert láttuk Jézust” – buzdította a híveket.

A szentmise végén Fábry Kornél tájékoztatta a jelenlévőket a 2020-as eucharisztikus kongresszusról. Ebéd után a konferencia zárásaként fakultatív kulturális programokon vettek részt a látogatók.

1996-ban alapították az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságát, az EKIF-et. A főegyházmegye – Gyetván Gábor vezetésével – jelenleg tizenöt közoktatási intézmény huszonöt tagintézményét tartja fenn, melyekben közel 500 óvodás, 4100 általános iskolás és több mint 1200 középiskolás nevelése és oktatása zajlik.

Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Erdélyi Zsuzsanna gyűjteménye a Szent Adalbert Központban2017. május 20.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

Erdélyi Zsuzsanna gyűjteményéből új állandó kiállítást nyitott a Keresztény Múzeum Esztergomban

Az esztergomi régi nagyszeminárium zsúfolásig megtelt dísztermében Gaál Endre nagyprépost nyitotta meg a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményének első állandó kiállítását május 20-án.

Gaál Endre beszédében a keresztény emberek hétköznapi, szakrális tárgyainak hitből fakadó szépségéről szólt. Kontsek Ildikó múzeum igazgató a gyűjtemény keletkezéstörténetét, hányatott sorsáról emlékezett meg, majd az utóbbi években elkezdett szakszerű gondozásért és a kiállítás megrendezéséért mondott köszönetet a közreműködőknek.

A tárlat rendezője, Soós Sándor néprajzkutató az alapítástörténet felidézésével különösen a névadó Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015) programadó szerepét emelte ki. 1980-ban az ő kezdeményezésére intézett felhívást a hívek felé Lékai László esztergomi érsek. Kérte, hogy arra érdemesnek gondolt kegytárgyaikat küldjék el Esztergomba. Így jött létre a régmúltra és az 1980-as évekre egyaránt jellemző sajátos tárgy együttes. A tárlat rendezői így valójában maguk az adakozók.

Petrás Mária imamondása és elmélyült, áhítatos éneklése méltó hangulatot teremtett a kiállítás értő és érző befogadásához. Az első vendégek a kurátor vezetésével tekinthették a száznegyven négyzetméter alapterületen O. Ecker Judit funkcionális, egyedi bútoraival és Zalavári Tibor látványtervező koncepciója nyomán berendezett termet.

A mintegy ezer darab különféle tárgy kora mintegy három évszázadot ölel fel a barokktól napjainkig. Három sarokban külön installációként kapott helyet a bethlehem állítás szokása, a lourdes-i Szűzanya kultusza és a paraszti, kispolgári lakásos jellegzetes eleme, a szent sarok. Az imakönyvek, szentképek, apácamunkák, rózsafüzérek, szenteltvíztartók, hímzések, viseletek és más tárgyak műfajonként csoportosítva, rövid magyarázó szövegekkel kerültek a vitrinekbe és szabadon kihúzható, számos fiók valamelyikébe.

Szabó Judit restaurátor által tisztított, majd válogatott textíliák különösen látványos, szép részét képezik a gyűjtemény szemléletes bemutatásának. A kiállításon nem szereplő, vagy kézbe nem vehető tárgyak közül néhányat multimédiás, interaktív bemutató képernyőkön láthatják az érdeklődők. Igény szerint kihangosítva, illetve fejhallgatón hanganyagokkal is kiegészíthető a látvány.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

A kiállítás a Szent Adalbert Központ (Esztergom, Szent István tér 10.) II. emeletén tekinthető meg. Megközelíthető a bazilika felőli oldalkapun és a főbejáraton keresztül (nyitva: péntek, szombat, vasárnap 9–16 óráig)

Forrás: Keresztény Múzeum, Magyar Kurír
Fotó: Keresztény Múzeum/Mudrák Attila

 

Meisner bíborossal ünnepelték Esztergomban Mindszenty József bíboros emlékmiséjét2017. május 6.

MindszentyMindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 6-én a hercegprímás halálának 42. évfordulóján alkalmából az esztergomi bazilikában. A főcelebráns és szónok Joachim Meisner bíboros csodálatát fejezte ki, hogy a szentmisén milyen nagy számban vettek részt fiatalok, gyerekek.

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek volt, aki Erdő Péter bíboros-prímással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelen lévő tagjaival és számos paptestvérrel koncelebrált.

A budapesti Pannonia Sacra-iskolából ismét kerékpárral, a Szent Gellért-iskolából pedig kenuval zarándokoltak diákok és tanárok az esztergomi engesztelő szentmisére. Eljöttek a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont, valamint a budaörsi és az esztergomi Mindszenty-iskolák diákjai is. Összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.


Mindszenty

A szentmisén jelen voltak Darák Péter, a Kúria elnöke; Boross Péter volt miniszterelnök; Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Lomnici Zoltán, a Legfőbb Bíróság korábbi elnöke; részt vettek a testvéregyházak képviselői, a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai, valamint a kulturális élet képviselői.

A bazilikát megtöltő sokaságot Erdő Péter bíboros köszöntötte, kiemelten fordult a diáksághoz, a szertartáson szolgálatot vállaló fiatalokhoz és a gyalogosan érkező zarándokokhoz. Örömét fejezte ki, hogy a hívő közösség együtt ünnepelhet Joachim Meisner bíborossal, aki kora ifjúságától fogva nagy tisztelője Mindszenty bíborosnak, a hős lelkű magyar prímásnak. Erdő Péter köszönetet mondott a bíborosnak az esztergomi nagyszeminárium felújítási munkálatait támogató jelentős segítségéért. „Adja Isten, hogy ahogyan az ősi szeminárium épülete romjaiból újjáéledt, úgy újuljon meg és váljon elevenné hitünk és katolikus közösségeink élete!” – fogalmazott a bíboros.

MeisnerJoachim Meisner bíboros szentbeszédében kifejezte örömét, hogy „itt, Mindszenty bíboros bazilikájában bemutathatja a szentmisét érte és az ő népéért”. Felidézte a hercegprímáshoz fűződő emlékeit. Bár személyesen nem ismerhette Mindszenty bíborost, de az egykori NDK-ban élve gyerekéveit ismerte a kommunizmus világát. Első ízben akkor figyelt fel a hitvalló prímásra, amikor 1948-ban egy újságban cikket talált Mindszenty peréről. Látva a bíboros fényképét, amint a tárgyalóteremben a vádlottak padján ült mélyen megdöbbent, hogy Jézus tanítványait ma is bíróság elé hurcolják. „Ez a kép olyan hatást gyakorolt rám, hogy kivágtam és kifüggesztettem a hálószobám falára. A vádlottak padján ülő Mindszenty bíboros képe előtt aludtam el. És növekedett bennem a vágy, hogy egyszer én is olyanná váljak, mint a bíboros, Krisztus tanúja, aki elég bátor volt ahhoz, hogy megálljon e világ hatalmasaival szemben.”

A német bíboros szentbeszédében arról a hitről szólt, ami erre a kiállásra alkalmassá teszi az embert: Ez a hit szóban és tettben fejeződik ki. Gyakorlattá válik, mikor az ember minden erejével és adottságával cselekszik. Erősíti Isten kegyelme, hogy a cselekvésben hozzáadja saját jóakaratát. Hiszen minden egyes ember arra kapott meghívást, hogy amint Isten magát teljesen odaadja az embernek a maga istenségében, az ember is odaadja magát Istennek teljes emberségében.

„Így az Ige testté lett és a test, a konkrét ember, ahogy él és szeret, annak az Istennek a szavává lesz, aki testté lett” – mondta Joachim Meisner.

Az ember szíve megnyeri a hitnek a közvéleményt, a tudományokat, a művészeteket és mindent, ami az emberi életet alkotja. A hitnek ez a tanúsága szóban és tettben az a hagyaték, amit Mindszenty bíboros az ő népének és egyházának hátrahagyott – mutatott rá a bíboros, és hangsúlyozta, hogy az istenhit ereje nem merült ki sem a kommunista diktatúra, a jogtalanság és erőszak idején, sem a modern társadalomban. Így biztatott: Európában a szekularizációs hullám továbbra is hamisnak bizonyul, a Jézus Krisztusba vetett hit megvilágosító értelmessége pedig ragyog. Isten nem hagy semmit és senkit sem végérvényesen elveszni. Ő a világ és az ember gyógyulása.

A szónok felhívta a figyelmet arra is, hogy ma nagy éberségre van szükségünk, amit az is mutat, hogy az Európai Parlament egyértelmű többséggel fogadta el az ember úgynevezett szexuális és reproduktív jogait, melyek a törvényes abortuszhoz vezetnek.

A hitben való átadottság Istennek ma is a legnagyobb, amit egy püspök az övéinek adhat – mondta Meisner bíboros, majd Romano Guardinit idézte: „Csak aki Istent ismeri, az ismeri az embert”.

Az evangélium világosan kimondja, hogy az ember nem csupán a képmása Istennek és a testvére Jézus Krisztusnak, hanem a Szentlélek temploma is. Ha az emberről van szó, akkor mindig Istenről van szó – fejtette ki a német teológus tanítását Köln nyugalmazott érseke. – Ez a hit, ez a kiállás, az emberért felemelt hang Mindszenty bíboros üzenete a ma emberének úgy az európai egyházban, mint egész Európában.

Az áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

„Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által” – imádkozta vele a hívők közössége.

A szentmise végén Joachim Meisner kifejezte csodálatát, hogy fiatalok és gyermekek milyen nagy számban vettek részt a szertartáson. Úgy fogalmazott, ha a gyerekek vasárnaponta Istenhez találnak, akkor boldog lesz az életük; majd arra kérte a felnőtteket, mindig figyeljenek arra, hogy a gyerekeknek helyük legyen a templomban.

A liturgiát követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Cserháti Ferenc, Snell György, Gyulay Endre; Szocska A. Ábel OSBM és Császár István apostoli kormányzók, a jelen lévő papság, az állam és közélet, valamint a lovagrendek képviselői megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában.

MindszentyA szentmisét követően állófogadáson adták át a Mindszenty József-életműdíjat, melyet 2017-ben Beke Margit egyháztörténésznek és Habsburg-Lotharingiai Mihálynak, a Mindszenty Alapítvány elnökének ítéltek oda.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhellyel működő Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Erdő Péter bíboros, prímás jóváhagyásával a 2015-ben ünnepelt jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából alapította meg a Mindszenty József-életműdíjat.

A latin nyelvű adományozó levelet és Mindszenty bíboros bronzból készült álló szoboralakját, Hermann Zsolt reprezentatív alkotását Erdő Péter adta át a díjazottaknak.

Hosszú évek munkája áll egy-egy elismerés mögött – méltatta a bíboros a díjazottak életét és tevékenységét, és arra biztatott, hogy éljünk mi is azokért az értékekért, melyek a hitvalló hercepgprímás életét irányították, és akár áldozatok árán is legyünk készek követni azokat.

Beke Margit laudációját Nagy Brigitta, a Mindszenty Alapítvány munkatársa olvasta fel.

Beke Margit történész, levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti bizottságának elnöke, az MTA történettudományok doktora. A Prímási Levéltár igazgatójaként, az Érseki Simor Könyvtár, néhány évig a Főszékesegyházi Könyvtár vezetőjeként munkájának jelentős része az Esztergomi Érsekséghez kötődik. Kiemelt kutatási területe az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye története. Mindszenty bíborossal több publikációban is foglalkozott. Egyházam és hazám címmel három kötetben ő rendezte sajtó alá a hercegprímás 1945 és 1948 között elmondott szentbeszédeit. Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök szenttéavatási ügyében a történész bizottság tagjaként ő állította össze az egyházmegyei eljáráshoz nélkülözhetetlen kritikai életrajzot. Jelenleg a zalaegerszegi Mindszenty Zarándokközpont és az életút-kiállítás létrehozásában segíti a Mindszenty Alapítvány munkáját. Több díjjal ismerték el munkásságát, 1994-ben megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért Díjat, két évvel később a levéltárosok részére adható legmagasabb szakmai Pauler Gyula-díjat, 2000-ben a Magyar Egyházi Levéltáros Egyesület Kormos László-díját.

Habsburg-Lotharingiai Mihály alapítványi elnök laudációját Kovács Gergely posztulátor olvasta fel.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, 2013 és 2016 között a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt. Az egykori uralkodócsalád tagjai közül ő az egyik, aki a legintenzívebb kapcsolatokat ápolja magyar szülőhazájával. Évtizedekig a textiliparban dolgozott, nyugdíjba vonulása óta számos közösségi, elsősorban jótékonysági feladatot lát el: civil szervezetek vezetőségében dolgozik, egyházi intézmények erkölcsi és anyagi támogatásán munkálkodik, a mindenkori rászorulók körében önkéntes segítő tevékenységet végez. 1993 óta vezeti kuratóriumi elnökként a vaduzi, valamint 1994-ben történt megalapítása óta a Magyarországi Mindszenty Alapítványt. Jótékonysági tevékenységét Újbuda a Pro Urbe díjjal honorálta. 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült.

Fotó: Mudrák Attila, Bodó Imre

forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír

 

A papi hivatás ajándéka – Konferenciát rendeztek az esztergomi szeminárium alapításának jubileumán2017. április 27.

Ünnepi konferenciát tartottak az esztergomi (ősrégi) szeminárium nagyszombati megalapításának 450. évfordulója alkalmából az Esztergomi Hittudományi Főiskolán április 27-én. A „Papi identitás – papnevelés egykor és ma” című tanácskozás nyitó előadását Erdő Péter bíboros, prímás tartotta.

Blanckenstein Miklós, az intézmény rektora köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy a papnevelésnek szüksége van olyan nagyszemináriumokra, melyekben felkészíthetik a leendő papságot az Ige szolgálatára, ahol megtanulhatják a szentségek kiszolgáltatását és felkészülhetnek a lelkipásztori feladatok ellátására. „Büszkék lehetünk arra, hogy őseink európai viszonylatban is hamar megértették ennek fontosságát” – fogalmazott.

GalériaErdő Péter esztergom-budapesti érsek Papi identitás és papnevelés a mai kor kihívásainak fényében címmel tartott előadást. A bíboros kiemelt két 20. századi dokumentumot, mely a papnevelés kérdéseivel foglalkozik: a II. vatikáni zsinat Optatam totius kezdetű dekrétumát, valamint II. János Pál pápa 1992-es Pastores dabo vobis kezdetű apostoli buzdítását. A Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis (A papképzés általános szabályzata) legújabb változatát 2016-ban adta ki a Klérus Kongregációja. Erdő Péter megjegyezte, hogy a szemináriumok évszázadokon keresztül a Szemináriumok és Tanulmányi Intézetek Kongregációjához tartoztak, XVI. Benedek pápasága alatt kerültek át a Klérus Kongregációjához. Ennek a döntésnek az volt a veszélye, hogy a nevelés ügye elszakad az oktatástól. A változtatás mellett szólt azonban, hogy a dikasztérium korábban is foglalkozott a papság továbbképzésével, a papi hivatás gyakorlásával.

A papság képzésének négy kritériumnak kell megfelelnie – hangsúlyozta a bíboros. Az első az egység, vagyis a papképzést egységes rendszernek kell tekinteni. E mellett integrális, mert egybefogja a szellemi-teológiai, az emberi és spirituális képzést. A közösségi jellegnek már a papi hivatás választásánál is jelen kell lennie, hiszen az az Egyház közösségéből sarjad ki. De a szemináriumi képzés is közösségben valósul meg. A papképzésnek ugyanakkor missziós jellegűnek kell lennie, és ezt a szempontot a papi továbbképzés során is szem előtt kell tartani. A misszió a hívő közösségen belül végzett – pasztorális – munkát is magában foglalja, ennek a hit elmélyítését, a szeretet erősítését kell szolgálnia. A nem hívők világa felé is irányul a misszió, ezt végzi hangsúlyozottan a missziós papság – fogalmazott Erdő Péter, hangsúlyozva: a papnak elsősorban tanítványnak kell lennie. Személyes kapcsolatban kell lennie Krisztussal, valamiképpen az ő művét kell folytatnia, mind a tanító, mind a megszentelő, mind a kormányzó feladatok területén. A prófétai, a királyi és a papi küldetés – melyben a pap is részesül – történelmileg kapcsolódik a Názáreti Jézus személyéhez. Krisztus korában sokféle messiást vártak, az ő alakjában e várakozások mindegyike beteljesedett: ő az igazság tanítója; az új és örök főpap; valamint a dávidi király, aki a pásztorok pásztora.

Az új, 2016-os dokumentum fontosnak tartja a megkülönböztetést, a mérlegelést, amely a hivatás elbírálására vonatkozik – emelte ki a bíboros. Hozzátette: ez a papnevelő közösség, szűkebben az ordinárius feladata, melynek a képzés egész folyamatában meg kell nyilvánulnia.

A továbbiakban a papnevelés négy fázisáról: a propedeutikai, a filozófiai, a teológiai és a pasztorális részről beszélt Erdő Péter. Ezek mindegyike alkalmat nyújt a papnövendékek értékelésére. Ebben nemcsak a tanulmányi osztályzatokat kell figyelembe venni, hanem az emberi érési folyamatot is – fejtette ki.

A tavaly kiadott dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a püspöki karoknak kell kidolgozniuk az adott országra a papnevelés részletes szabályozását. Ennek alapján állítja össze a megyéspüspök a szemináriumok „házirendjét”. A 2+4 éves képzés kezdetekor olyan végzettséggel kell rendelkeznie a jelöltnek, amely az adott országban a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükséges.

Fontos, hogy a papi hivatás nem csak egy már megszerzett kompetencia, nem egy polgári foglalkozás – mutatott rá Erdő Péter –, hanem Krisztus hívja az egyes embert erre a feladatra, ennek kialakulása pedig egy belső folyamat eredménye. A papi identitás azt jelenti, hogy valaki Krisztus tanítványa, olyan ember, aki mások javára működik a hármas krisztusi szolgálat alapján. A papnak két egymással feszültségben álló alapvető rendeltetése van. Ő a helyi közösség pásztora, ugyanakkor tanítónak is kell lennie, vagyis képesnek kell lennie arra, hogy továbbadja az örömhírt. „A papi hivatásnak van tehát egy teológiai, de egy spirituális mélysége is, mely a Krisztussal való személyes kapcsolatra épül” – zárta előadását a főpásztor.

Orosch János nagyszombati érsek köszöntőjét Tóth László püspöki helynök olvasta fel. Ebben II. János Pál Vita consecrata kezdetű apostoli buzdításából idézett: „Szülők, köszönjétek meg az Úrnak, ha gyermeketeket az Istennek szentelt életre hívta. Nagy megtiszteltetésnek kell tekintenetek – miként az is –, ha az Úr egy családra tekint, s egy tagját kiválasztja, és meghívja, hogy az evangéliumi tanácsok útját kövesse. Vágyakozzatok arra, hogy egy gyermeketeket az Úrnak ajándékozzátok, hogy ezáltal Isten szeretete növekedhessék a világban.”

Harmai Gábor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára a szeminárium alapításának történeti keretét ismertette. Ahogyan fogalmazott, az 1567. április 23-án megnyílt intézményhez tizenhárom személy tartozott: két tanár, tíz növendék és egy szolga. Nagyon nehéz történelmi időszakban jött létre. Ahogyan arra az alapító okiratban is utal Oláh Miklós esztergomi érsek: helyszínéül a török veszély miatt esett a választás Nagyszombat városára. Oláh Miklós alapítása szervesen illeszkedett az Egyház tridenti zsinat által szorgalmazott átfogó reformjába. Az érsek személyéről Fazekas István történész elmondta, hogy a humanista főpásztor II. Ulászló apródjaként kezdte szolgálatát. Szathmáry György és Habsburg Mária titkára is volt. Oláh Miklós esztergomi érsekként megreformálta az egyházmegyét, iskolákat alapított, vizitációkat végzett és letelepítette a jezsuitákat.

Jozef Šimončič, a Nagyszombati Egyetem (Trnavská univerzita v Trnave) professzora előadásában a szeminárium épületének történetét ismertette. Felidézte: Nagyszombatban 1568-ban tűzvész pusztított, amelyben a szeminárium is leégett. Az épületet Cherődy Márk szentgyörgymezei prépost építtette újjá 1590-ben.

Molnár Antal levéltáros az esztergomi ősrégi szeminárium mindennapjait két számadáskönyv alapján ismertette. Frankó Tamás, a főiskola rektorhelyettese részletesen beszélt a Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis dokumentumról, melynek főcíme nem véletlenül lett A papi hivatás ajándéka. Ferenc pápát idézve kiemelte, hogy a papi hivatásra készülő fiatal „egy csiszolatlan gyémánt, akit a papnevelés során úgy alakítanak, hogy ragyogni tudjon Isten népe előtt”.

GalériaTörök Csaba egyetemi tanár a papi identitás teológiai aspektusairól szólt előadásában. Kifejtette: Luther a 17. század elején a hívek általános papságát hangsúlyozta, ez pedig a papi funkciók új olvasatához vezetett: az ex opere operato szerep helyett az igehirdetés vált fontossá. A tridenti zsinat erre adott válaszként hangsúlyozta, hogy a szentelés eltörölhetetlen jegyet, karaktert hoz létre a személyben, így az áldozatbemutatói szerep került előtérbe: az ellenreformáció tehát a papot igyekezett a többi embertől elkülöníteni és erősíteni a klérus státuszát. A II. vatikáni zsinat ugyanakkor a kulturális és társadalmi változásokra reagált: hangsúlyossá vált a keresztség és a bérmálás jelentősége, így került előtérbe a hívek általános papsága. Ezért szól a Lumen gentium kezdetű dogmatikus konstitúció először az Isten népéről, és csak ezután az Egyház hierarchikus jellegéről. A Szentlélek szerepének tudatosítása tehát lehetővé teszi, hogy ne csak funkciót, hanem karizmatikus működést is lássanak a papi hivatás gyakorlásában – fogalmazott Török Csaba.

Csépányi Gábor, az esztergomi szeminárium spirituálisa a papi lelkiségről szólva elmondta, hogy a lelkipásztornak egyházias lelkületűnek, Krisztus áttetsző képének kell lennie.

Székely János püspök, a főiskola rektora a konferencia zárszavában kitért arra, hogy Magyarország egyik legrégebbi intézménye az esztergomi szeminárium. Ez is jelzi, hogy az Egyház fontos kincset birtokol: az örökkévaló, teremtő Isten titkát. Végül hálát adott a szent életű papnevelőkért és azokért a papokért, akik itt töltötték tanuló éveiket.

Képgaléria
Forrás: Baranyai Béla/Magyar Kurír

Európai Mária Rádiók találkozója2017. március 21-23.

Mária Rádió

Erdő Péter tartott előadást az európai Mária Rádiók találkozóján

A jelenleg hetvenegy országban működő Mária Rádiók háromévente tartanak világtalálkozót, évente pedig regionálisat. Utóbbinak ebben az esztendőben március 21. és 23. között Magyarország volt a házigazdája Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Huszonhárom ország Mária Rádióinak munkatársai érkeztek hazánkba a találkozóra. A második napon, március 22-én Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke és Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára tartott előadást a konferencia résztvevőinek.

Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió elnöke kérdésünkre elmondta, azért kezdeményezték idén a találkozó hazai megrendezését, mert 2020-ban Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK). Az elnök hozzátette, a magyar nyelvű Mária Rádiók négy országot is képviselnek, hiszen hazánkon kívül Szerbiában, Erdélyben és a Felvidéken is működik magyar nyelvű rádiójuk.

Szabó Tamás kiemelte, a Mária Rádió nemzetközi családjának vannak közös elképzelései a következő időszak központi témájával kapcsolatban, mely az élettel, az életvédelem témájával kíván kiemelten foglalkozni. Szeretnék az emberek szívét megnyitni a jóra, segíteni őket a spirituális élmények befogadásában. Fontosnak tartják azonban a másik témát is: a felkészülést az eucharisztikus kongresszusra. Mint mondta, terveik közt szerepel például, hogy a világ Mária Rádióinak tizenhárom nyelven, száz részből álló négy-öt perces műsorban bemutassák hazánk múltját, jelenét és jövőjét a kereszténység fényében.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke előadásában arról beszélt, miként élik meg a magyar hívek a Mária Rádió hazai jelenlétét. Mint elmondta, kezdetektől fogva önkéntesként dolgozik a rádiónál, a napi evangéliumot magyarázó műsora van, s folyamatosan megtapasztalja, mekkora ajándék az embereknek az éteren keresztül elhangzó evangelizáció.

Az emberek szívét nyitja meg, Isten felé vezeti hallgatóit a Mária Rádió műsora – fogalmazott a püspök, aki arról is beszélt, hogy azokon a településeken, ahol hallható, fogható a Mária Rádió, az emberek némiképp megváltoznak, nyugodtabbak, egymásra figyelőbbek lesznek. Példát is mondott erre: amikor a rádió a romákról kezdett műsorokat sugározni, több felháborodott ember jelentkezett a szerkesztőségben, mondván, miért kell „ilyen emberekkel foglalkozni”. Egy idő után azonban az elhangzott műsorok meghozták gyümölcsüket, többen jelezték, hogy ők nem is tudták, milyen színes és szép világa van a cigányságnak, hány értékes tagja van az ő közösségüknek is.

Fényt, reményt ad tehát a rádió – tette hozzá Székely János. – Különösen fontos, hogy világiak és egyházi személyek együtt tudnak a műsorokban működni, ahol az egyik a fantáziáját és energiáját, a másik pedig a szentségeket, az Egyház tanítását tudja megmutatni, együtt pedig csodákra képesek.

Előadása végén a püspök hangsúlyozta, hogy a Mária Rádió nem csupán kommunikációs eszköz, hanem termékeny talaj, melyen számtalan kezdeményezés bontakozik ki az evangélium szellemében.

Erdő Péter bíboros a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő szakaszáról beszélt előadásában. Mint mondta, már megkezdődött a kongresszus közel kétszáz missziós küldöttjének képzése. Pünkösdhétfőn Máriaremetén adja majd át számukra a megbízóleveleket, hogy ezt követően ki-ki a saját plébániáján kezdhesse meg munkáját, mely a híveknek a találkozókra való felkészítését jelenti. A bíboros hozzátette: javaslatokat is várnak a kongresszus lelkipásztori és liturgikus programjaival kapcsolatban.

A főpásztor különösen fontosnak tartja a jelenleg az esztergomi bazilikában található missziós kereszt – Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása – országjárását. Elmondta továbbá, hogy a tervek szerint nemzetközi tudományos találkozó előzi majd meg az eucharisztikus kongresszust, papok, szakemberek részvételével.

Az ünnepségek nyitószentmisével kezdődnek el, amelyen gyerekek elsőáldoznak. Emellett kiemelt esemény lesz a nemzetközi kongresszuson az eucharisztikus körmenet és a zárómise – folytatta Erdő Péter, aki ezt követően arról is szólt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már létrehozta azt a bizottságot, amely a kongresszusi előkészületekkel foglalkozik. Tagjai az MKPK állandó bizottságának püspökei, valamint Székely János és Palánki Ferenc püspökök. A bíboros elmondta, várják a szentatya jóváhagyását a kongresszus jelmondatával kapcsolatban, de szeretnének méltó himnuszt is íratni, valamint újakkal gazdagítani a liturgiákon elhangzó énekeket.

Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára előadását a kongresszus fogalmának meghatározásával kezdte. Mint mondta, ez egy világméretű ünnepségsorozat; minden keresztény ember fontosnak kellene, hogy érezze az ezen való részvételt, mindenkinek tudnia kell, hogy helye van ott, hogy ő is a meghívottak között van.

A legfontosabb, hogy tanúságot tudjunk tenni Isten szeretetéről, megmutassuk, hogy Egyházunk örömmel, élettel teli Egyház – hangsúlyozta a főtitkár, aki bemutatta a kongresszusok 19. századtól induló történetét, majd elmondta, hogy a már említett, három kiemelt esemény mellett számtalan kulturális és vallási programot szeretnének tartani az esztendő során.

Fábry Kornél arról is beszélt, hogy legalább négyezer önkéntes segítségére lesz szükség az események zökkenőmentes lebonyolításához; a tervek közt szerepel például, hogy rászoruló embereknek tíz helyszínen ételt osztanak majd. Végül a Mária Rádió nagy családjának imáját kérte a főtitkár az európai Mária Rádiók magyarországi találkozójának résztvevőitől a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeres megrendezéséért. Képgaléria

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

Hídemberek – Erdő Péter adta át az első nyolcvanöt romapasztorációs munkatárs oklevelét2017. március 19.

Boldog Ceferino Intézetet

Március 19-én, vasárnap délután Esztergomban a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházban hálaadó szentmisét celebrált Erdő Péter bíboros, prímás majd ezt követően a Szent Adalbert Központban átadta a „Roma lelkipásztori munkatárs segítő képzés” végzős hallgatói részére a tanúsítványokat.

Noha mintegy kétszázan vagyunk, családias körben ünneplünk Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és a többi lelkipásztor köré gyűlve, az esztergomi bazilika oltára körül. Sok a gyerek, sok a család, mindenki ünneplőben. A miatyánkot egymás kezét fogva mondják a résztvevők, ez jó kifejezője összetartozásuknak és összetartásuknak. Sokfelől érkeztek, jeles eseményre: nyolcvanöten közülük romapasztorációs lelkipásztori munkatársi oklevelet vehetnek át ma. Ők az elsők, akik ezt a képzést elvégezték.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!

A szamariai asszony története két síkon játszódik párhuzamosan. Egyrészt egy reális történés-sorral állunk szemben. Jézus megy Jeruzsálemből Galileába. És nem a Jordán menti forróságtól nehéz utat választja, hanem – mint annak idején a legtöbben – Szamárián keresztül, a hegyek között megy föl Galileába. Ezen az úton közismert volt az a kút, amelyet Jákob kútjának neveztek. Nagyon könnyű azonosítani. A régészek feltárták, ismerjük a helyet. Ezt a kutat Krisztus előtt kb. 1000-ben kezdték el használni és Krisztus után 500-ig még használták. Nem sok kút volt arrafelé. Krisztus megáll a kútnál és a szamariai asszonnyal beszédbe elegyedik. Nem véletlen a történetben, hogy az asszony megütközéssel fogadja ezt. Miért? Volt a törvényben olyan előírás, hogy férfinak nem szabad egy asszonyt megszólítani, vagy hogy egy rabbinak nem szabad ezt megtenni? Ilyen előírásról Jézus korából nem tudunk, de az biztos, hogy nagyon illetlen dolognak számított, később tiltották is. Szamaritánus asszonyt megszólítani pedig – megint csak későbbről maradtak az emlékeink, körülbelül száz évvel későbbről – tisztátalanná tevő dolog volt, ugyanis vallási értelemben tisztátalannak minősítették a szamaritánus nőket a zsidók.

És Jézus, a Jeruzsálemből jövő vándor, a kortársak szemében: a rabbi, megszólítja a szamariai asszonyt. Nemcsak megszólítja, hanem inni kér tőle. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ellenséges viszonyban levő emberek között a közeledésnek az első lépése lehet, ha valamilyen segítséget, szívességet kérünk a másiktól. Talán első pillanatban el is csodálkozik majd rajta, hogy ez hozzám mer fordulni egy ilyen kéréssel? Talán mégsem vagyunk olyan rosszban? És az asszony készségesnek mutatkozik, hogy vizet adjon neki. De azután tovább folyik a beszélgetés, és Jézus kezdi lassan elárulni magát. Lépésről lépésre. Beszél a vízről, beszél arról, hogy ő tud vizet adni, örök életre szökellő vizet. És az asszony fokozatosan érti meg. Először fizikai valóságában gondolja, honnan meríthetne Jézus vizet, mikor olyan mély a kút és nincs neki edénye. Később azonban lassan ráébred, hogy itt más vízről van szó. Aki ebből iszik, nem szomjazik. Majd a külsőből ráébred a lélek valóságára: nem fizikai értelemben vett italról van itt szó, hanem valami többről. Talán arról, ami az ember belső életéhez szükséges. Talán arról, amit üdvösségnek nevezhetünk. És közben az asszony elkezd töprengeni. Hallunk a saját életéről, szól a férjéről, majd Jézus mond neki valamit. Azt mondja: öt férjed volt, de aki most van, az sem az igazi férjed.

Két vonalon fut az elbeszélés. Kútról és vízivásról van szó a felszínen, kegyelemről és üdvösségről a mélyben. Most megint két vonalon fut az elbeszélés, az asszony az üdvösség témája kapcsán a saját életére kezd gondolni. Igen, a saját életére, a férjére, a múltjára. De közben felsejlik a szamaritánusok egész népének helye is az üdvösség történetében. Hiszen az Ószövetségből tudjuk, hogy öt istent imádtak, s mikor az Úr hitére tértek, őt sem igazán, őt sem tiszta módon imádták. Öt férjed volt, és aki most van, az sem az igazi. Az asszony egész népének üdvössége és személyes sorsa is ott van ebben a pár mondatban. És világossá válik Jézus szerepe is, aki mégis ezt az üdvösséget akarja megadni. Annak az asszonynak a saját élete után, és annak az egész népnek a hosszú történelmi sorsa után. És fokozatosan bontakozik ki, hogy Jézus nemcsak próféta, hiszen ez hangzik el először, „próféta vagy, látom”, hanem ő a Messiás. Megvallja, hogy ő a Messiás. De ez a Messiás nemcsak a zsidóság Szabadítóját jelenti, hanem az egész világ Üdvözítőjét. A szamaritánusokét is, mindenkiét, aki bizalommal fordul hozzá. Ő a mi Megváltónk is: minden nép szabadítója. Mert Istennek kedves minden nép és minden ember. Csodálatos terve van mindenki számára.

Ezért olyan nagy öröm és ünnep számunkra, hogy a mai napon a szentmise után diplomákat adhatunk a roma lelkipásztori munkatársképzés résztvevői számára. Hálát adunk Istennek, hogy ez a képzés létrejött. Hálát adunk mindazokért, akik kitartottak és áldozatot vállaltak. Kérjük Isten áldását az összes résztvevőre, hogy ők is a maguk közösségében Jézus örömhírének munkatársai legyenek!

Boldog Ceferino, könyörögj értünk! Ámen.

A mise végén Székely János megköszöni a bíborosnak, hogy annyira szívén viseli a romák sorsát, és ennek egyik fontos jeleként említi meg a Boldog Ceferino Intézet 2015-ös létrehozását, amely a lelkipásztori munkatársak képzését a romák javára elindíthatta. Aztán a vendégek felé fordul, és így szól: „Krisztus és az egyház számít rátok!” A bíboros válaszában hangsúlyozza, mekkora szükségük van egymásra romáknak és nem romáknak, majd a 2007-es Városmisszió mottóját idézi: „Jövőt és reményt adtam nektek.” A képzés és ez a mai nap is erről a közös jövőről és reményről szól – teszi hozzá.

Átvonulunk a Szent Adalbert Központba. A díszteremben megkezdődik a tanúsítványok átadóünnepsége. A szót Farkas Gábor, a képzés szervezője viszi. Néhány mondatban visszatekint a magyarországi romapasztoráció múltjára, azokra a jó hagyományokra, amelyekre az intézet képzése már építhetett. Azoknak az erőfeszítéseire, akik már korábban is sokat tettek a romákért, szociális és lelki felemelésükért egyaránt. Az intézet képzései Esztergomban, Vácon, Máriabesnyőn, Máriapócson, Miskolcon és Kazincbarcikán zajlottak, nyolcvanöten vették sikerrel az akadályokat, jó néhányan közülük annyira kiváló eredménnyel, hogy közösségszervezői oklevelet kapnak (míg a többiek hivatalos megnevezése lelkipásztori segítő).

A tanúsítványok átadása előtt először Csemer Csaba számol be a képzéssel kapcsolatos érzéseiről. „Az előbb csak nekünk misézett a bíboros, ezért nem félek kimondani: történelmet csináltunk. Jelentem: én készen állok. Igyekezzünk, hogy ne hozzunk egymásra szégyent! Úgy érzem, ez a nap megkoronázása mindannak, ami velem eddig az Egyházban történt. Hiszek benne, hogy ez a társadalom javát is szolgálja.”

A Csaba után megszólaló Csupor Dánielné Zsófia, aki nem romaként szintén elvégezte a képzést, a romák és nem romák közötti béke szolgálatát tartja az egyik legfontosabb feladatának.

A tanúságtételek után rövid műsor következik. Először kislányok táncolnak, nagyon bájosan, aztán két nagyobb lány következik. Mindkét produkció lelkes tapsra és mosolyra készteti a közönséget és a bíborost is.

A tanúsítványokat ő adja át. Hosszú percekig tart, míg mindenki sorra kerül: fiatalok és középkorúak egyaránt vannak a végzettek között, de az idősebbek vannak többségben.

A cigány himnusz után fogadás és azzal párhuzamosan, a rektori hivatal irodájában sajtótájékoztató kezdődik. Székely püspök arról beszél: mindannyiunk, az egész ország számára mennyire fontos, hogy romák és nem romák testvérekként tudjanak egymásra tekinteni. Élhető jövőre, kibontakozásra csak így van esély, teszi hozzá. Aztán az oktatás, a munkához juttatás és a szívek gyógyításának fontosságáról beszél. Kiemeli az Egyház által fenntartott hatvankét közösségi ház jelentőségét, amelyekben baba-mama klubok, tanodák, családsegítők működnek. A lelkipásztori munkatársak ezeknek a házaknak a megerősítéséhez járulhatnak hozzá, gyakran közfoglalkoztatottakként. Azokon a vidékeken, ahol sok roma él, közösségszervezőkként és -vezetőkként sokat tehetnek az övéikért, véli. Az, hogy kevés a pap, szomorú dolog, de annak, hogy emiatt egyre több állandó diakónus és világi munkatárs kapcsolódik be a lelkipásztorkodásba, örvendetes fejlemény. Hatékonnyá teheti a munkájukat, hogy nem egyből a templomba hívják a romákat, hanem a közösségi házak programjaiba vonják be őket, ami hozzájárul a helyi közösségek erősödéséhez.

Bari József lelkipásztori munkatárs, a képzés egyik oktatója afféle hídemberekként, tolmácsokként tekint a végzettekre, akik hozzásegítik a romákat és az egyháziakat egymás jobb megértéséhez. „Cigánynak lenni az esetek jelentős részében annyi, mint megvetettnek lenni, ezt a magam példájából is tudom – mondja. – Amikor egy elutasított csoporthoz tartozó embert befogadnak, szeretnek, az gyógyulást és hazaérkezést jelent a számára. Ez az, amit egész életemben kerestem, és tudom, hogy sok sorstársam ugyanígy van ezzel. Ezért hiszek annyira a romapasztorációban.”

„2015 őszén indítottuk a képzést – meséli Farkas Gábor. – Több mint tíz éven át szociális területen dolgoztam, gyerekvédelemmel foglalkoztam, és családterapeuta is vagyok. Székely püspök úr kért fel az oktatás megszervezésre és egy országos közfoglalkoztatási program beindítására. Azok számára, akik tevékenyek a cigánypasztorációban, és munkanélküliek. Ma negyvennégy helyszínen kétszáznégy munkatárs e program keretében dolgozik. Sokan már korábban is aktívak voltak, önkéntesként, fizetés nélkül végezték fontos tevékenységüket a közösségük javára szerte az országban. Így viszont ma már mind a Boldog Ceferino Intézet munkatársai. Egyházi és társadalmi téren egyaránt hasznos, hogy így egymásra találtunk. Hogy tenni tudunk egymásért. Mi értük, ők az Egyházért”.

Képgaléria, Videó

Forrás: Kiss Péter/Magyar Kurír

Képzést tartottak a 2020-as eucharisztikus kongresszus missziós küldötteinek2017. március 18.

NEK

Megtartották a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós küldötteinek első képzését március 18-án, az esztergomi Szent Adalbert Központban.

Az eseményen százkilencvenen vettek részt, akik az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye plébániáiról, katolikus iskoláktól, lelkiségi mozgalmaktól, illetve a különböző referatúrák képviseletében érkeztek.

Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora köszöntötte a képzés résztvevőit, majd Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára az eucharisztikus kongresszusok hagyományáról, a szervezés jelenlegi állásáról, a küldöttek leendő feladatairól tartott lelkesítő előadást. Kiemelték, hogy a 2020-as kongresszus nagy lehetőség a katolikus közösség lelki életének elmélyülésére, ami hozzájárulhat országunk lelki megújulásához.

A Központi Oltáregyesületről, az eucharisztikus élet fontosságáról, annak alappilléreiről, az Oltáriszentség hétköznapjainkban betöltött szerepéről és lélekformáló erejéről Versegi Beáta Mária nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, az Eucharisztikus Élet Mozgalom elnöke tartott előadást. Ezt követően Beáta nővér vezetésével és iránymutatásai alapján csendes szentségimádáson vettek részt a küldöttek.

Délután tizenkilenc kiscsoportban ismerkedtek egymással a résztvevők és beszélgettek a nap addigi tapasztalatairól, a felmerült ötletekről, az előttük álló feladatokról, kihívásokról.

A képzés harmadik előadását Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem Közösség vezetője tartotta, aki arról beszélt, hogy az eucharisztikus kongresszusra való előkészületi évek programjának lényege az Eucharisztiában élő Krisztussal való találkozás és kapcsolat elmélyítése. Gondolatait szentírási idézetekkel és személyes tanúságtétellel támasztotta alá.

A képzési nap a csoportokban felmerült javaslatok összesítésével és papi áldással zárult.

Képgaléria

Forrás: NEK Titkárság

Véget ért a mentorképzés Esztergomban2017. március 07.

Cselekvő Közösségek

Véget ért a „Felkészülés a kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című 120 órás képzés negyedik és egyben utolsó hete.

Hétfőn Beke Márton (NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.) és Fehér Miklós (Országos Széchényi Könyvtár), illetve Dr. Bereczki Ibolya és Dr. Arapovics Mária (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) röviden tájékoztatták a mentorokat a jövőbeni feladataikról és a projekt kihívásairól.

Az első héttől sikeres Csere-bere programot az utolsó héten is megtartották a résztvevők, melyet kellemes muzsikaszó kísért, méltó lezárásaként a négy hétnek. Az eddigiekhez hasonlóan a hét többi estérjére is szerveztek programokat a mentorok.

A képzés negyedik hetén digitális kompetenciákat fejlesztő órákon vetettek részt a mentorok, mely során a közösségi médiával ismerkedtek meg a résztvevők, és ennek praktikus használatához kaptak ötleteket. Továbbá a jelenleg aktuális Közösségek Hete program népszerűsítése is előtérbe került a képzésen. Az intézmények társadalmasítása modul alatt az elméleti ismeretek átadásán túl sok jó gyakorlat és ötlet született. Emellett a mentorok megismerkedtek az intézményi önkéntesség elméleti és gyakorlati példáival is.

A negyedik hét egyben a képzés utolsó hete is volt. Csütörtökön Fehér Miklós szakmai vezető (OSZK), továbbítva a konzorciumi intézmények jó kívánságait, lezárta a képzést és köszöntötte az új munkatársakat.

Ebben a négy hétben a résztvevők és a szervezők is rengeteg élménnyel gazdagodtak és igazi közösséggé kovácsolódtak.

Szeretnénk köszönetet mondani az esztergomi Szent Adalbert Központ munkatársainak, akik rugalmas hozzáállásukkal és alázatos munkájukkal segítették a képzés sikeres lebonyolítását.

Forrás: cselekvokozossegek.hu

Cselekvő Közösségek2017. február 06 - március 02.

Cselekvő Közösségek

Elindult a mentorképzés Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.
Megkezdődött a kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat mentorképzése a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt keretében február 6-án az esztergomi Szent Adalbert Központban. 18 megye 60 képviselője 4 hetes, 120 órás, „Felkészülés a kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című képzésen vesz részt. Az elméleti tudás átadása mellett gyakorlatcentrikus oktatást kapnak a mentorjelöltek, mely során nemcsak szakmai ismeretekkel, jógyakorlatokkal, ismerkednek meg, hanem kiépíthetik a munkájukhoz szükséges mentori hálózatot is.

Cselekvő Közösségek

Forrás: Facebook/Cselekvő Közösségek

 

UNITAS találkozó2017. február 11.

Esztergomban tartották a pap- és szerzetesnövendékek 2017-es találkozóját

UNITAS

Közel kétszáz pap- és szerzetesnövendék gyűlt össze az idei UNITAS-találkozón a 450 éves jubileumát ünneplő esztergomi szeminárium meghívására a Szent Adalbert Központban február 11-én. A találkozó központjában a tiszta életre való elköteleződés állt.

1990-ben kezdtek találkozót szervezni a pap- és szerzetesnövendékek számára, és mára hagyománnyá vált, hogy mindig más és más helyszínen gyűlnek össze az ország minden részéből a hivatásukra készülők. Az UNITAS célja az ismerkedés és a közös egyházépítés. Ezúttal az esztergomi szeminárium növendékei voltak a házigazdák, ők állították össze a találkozó teljes programját. Meghívásukra csaknem valamennyi szeminárium válaszolt (egyedül a veszprémi növendékek nem tudtak részt venni a fórumon), és huszonegy szerzetesrend is örömmel fogadta a lehetőséget. A találkozón a növendékekkel párhuzamosan a szemináriumi elöljárók, a rendek magiszterei és magisztrái is tapasztalatot cserélhettek.

Gondolatébresztő előadás, csoportos megosztás, fakultációk, fórum Erdő Péter bíboros, prímással és szentmise szerepelt a programban. Az esztergomi szeminaristák húsbavágó témát választottak: Elköteleződés a Krisztusnak szentelt tiszta életre címmel a szeminárium spirituálisa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatásgondozó referense, Csépányi Gábor és Balog Márta nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, jelenleg az Afrikai Rendtartomány provinciálisa osztották meg tapasztalataikat és élményeiket az elkötelezett élet kérdéskörről.

UNITAS

Előadásuk nyitott szellemű, őszinte, szókimondó párbeszéd volt, mely bátran rákérdezett és reflektált a téma olyan vonatkozásaira, melyekről nem könnyű beszélni. „Akár a papságra, akár a szerzetességre készülünk, életünk alapja Krisztus. Arra vagyunk meghívva, hogy egy adott korban válaszoljunk az emberek szükségleteire, és általunk megjelenjen az örömhír a világban” – fogalmazták meg a küldetésüket.

A tisztaság kérdéskörét pozitívan közelítették meg: a tisztaság karizma, Isten ajándéka, s így nem emberi erőfeszítés eredménye, ami azonban nem jelent küzdelemmentességet. „Isten nem azért adta a tisztaságot, hogy azt mi fogcsikorgatva kibírjuk, hanem annak lehetőségeként, hogy a krisztusi életformát megéljük.” Erről az alapról indult a témakifejtés. A két előadó kérdések sokaságát fogalmazta meg a hallgatóság számára, felvázolták a tiszta élet kapcsán megjelenő csapdákat, szóltak a veszélyekről, de a hangsúlyt a megajándékozottságra tették, azt bemutatva, mit ad az embernek az elköteleződés révén nyert szabadság. A tiszta élet tanulást és állandó reflexiót igényel – szögezték le, és mind a férfi, mind a nő szempontjából felmutatták a tisztaság megélésének torz gyakorlatát. A férfit az egocentrizmusba forduló cölibátus, a tanulmányokba, társadalmi kapcsolatokba, templomépítő menedzsmentbe való menekülés veszélyezteti, a nőt pedig a rideg, zsémbes, szenvedélyét vesztett, vénkisasszonyos lelkület fenyegeti.

A tisztaságnak az ember egész valóját át kell hatnia: a gondolatok, az akarat, az érzések, a gesztusok, a beszéd, mind alá vannak vetve a szexusnak. „Szexuális lények vagyunk és maradunk” – emelték ki, rámutatva arra, hogy az embernek az elköteleződést jelentő döntés után is szüksége van az intimitásra. Ezt azonban nem kereshetjük a maga teljességében – figyelmeztettek. „Marad egy emberi hiány, ezzel meg kell tanulnunk élni. Szépen, fájdalmasan, de félelem nélkül.” Ezt kell integrálni életünkbe – mondta Csépányi Gábor. Merjük végiggondolni, hogyan vagyok csábítható, mire kell ügyelnem, hol a gyenge pontom – ajánlották az előadók a növendékeknek. Márta nővér megkülönböztetést tett: másként éli meg a nő és másként a férfi a hiányt, de az alap, a szembenézés a vágyakkal nem maradhat el.

Ezt követően Csépányi Gábor és Balog Márta a kísértésekhez való viszonyt is elemezték. Hangsúlyozták, nem elég az ima, és az ember ezeket a helyzeteket nem tudja megoldani egyedül. Szükség van lelkivezetőre, aki előtt kimondódnak a nehézségek. „Adott pillanatban minden pap és szerzetes szerelmes lesz, de ez nem elég ok a hivatás elhagyására” – fogalmazta meg saját tapasztalatát is átadva Márta nővér. „Humorral, és ne gyomorgörccsel csináljuk végig” – biztatott, Gábor atya pedig a Krisztussal való kapcsolat újragondolásának lehetőségére mutatott rá.

A pap és a nővér saját életükre vetítve szóltak a gyümölcsökről, így a lelki anyaság és atyaság megéléséről, melyben a látható eredményeknél, a mennyiségeknél fontosabb maga a hűség, a Krisztust hordozó élet. A tisztaságot élők prófétai jelek világunkban – hangsúlyozták –: arra adnak bizonyítékot, hogy az emberi élet többre, magasabbra hivatott, és az igazi célja a mennyek országa. A tisztaság szabaddá tesz, a szolgálatra, az odaadásra, az áldozatra. Csépányi Gábor és Balog Márta arra biztatták a végső elköteleződés előtt állókat, éljék meg „kalandként, hogy szerethetnek, hogy megmutathatják, Isten velünk van, hogy konkrét módon lehetnek a remény és a szeretet jelei”.

Az előadást követő csoportbeszélgetések lehetőséget adtak a megosztásra, és ez folytatódhatott a fakultációk során is. Ez utóbbi alkalmat adott bepillantani az esztergomi szeminárium 450 éves történetébe, a jelenlévők megismerhették többek között a könyvtár és a levéltár gyűjteményének híres anyagait.

A találkozó délutáni vendége Erdő Péter bíboros, prímás volt. A főpásztor a hallgatóságot foglalkoztató kérdéseket csokorba szedve ismertette válaszait. Összekapcsolta a papnevelésben követendő hangsúlyok, az Egyház missziós küldetése és a hivatásválság leküzdésének kérdéskörét, kiemelve, hogy a misszión kell lennie a papnevelésben a fő hangsúlynak. A Lustiger bíboros által elindított francia gyakorlatot idézte példaként: a párizsi szeminaristák tudatosan és közösen készülnek a misszióra.

A képzést – a gyakorlatot és az elméletet is – a küldetésre kell építeni, a misszió céljából kell a sokrétű tevékenységet kibontani – fogalmazott Erdő Péter, majd felhívta a növendékek figyelmét a tanulás fontosságára: az örömhír átadására készülünk; meg kell tudnunk válaszolni a nekünk feltett kérdéseket. Mindennek az az alapja, hogy napról napra megvívjuk a magunk küzdelmét a saját hitünkért, akkor elmondhatjuk bárkinek, hogy miért hiszünk.

„Ezt a hivatást kell magunkban nemesíteni, ezt kell tisztelnünk egymásban, ennek a kibontakoztatása a mérce, amin készületünk értéke mérhető” – mondta a főpásztor. Ezt követően a papi szerep tisztázásának követelményéről szólva rámutatott: a pap nem mentálhigiénés szakember, nem cserkészparancsnok, nem kultúrház-igazgató, nem szabadidős rendezvényszervező. A mélyebb spiritualitás és a teológiai identitás adja a helyes alapot.

Erdő Péter olyan nehéz helyzetek átgondolására is hívott, melyek ma életünk valóságai: az elnéptelenedő, fiatalságot vesztett falvak; vagy ennek ellentéteként a tömeges hívősereg a kiégés, túlpörgés veszélyével; az ellátandó települések nagy száma; a kapcsolatok hiánya. A bíboros szerint a pap élete súlypontja a plébánia kell, hogy legyen, rugalmassággal és bátran arra kell törekednie a lelkipásztornak, hogy világi munkatársakat is összefogó struktúrát építsen ki.

UNITAS

A találkozót lezáró szentmisét a szemináriumok elöljáróinak koncelebrálásával Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be. Szentbeszédében Jézus személyét állította a középpontba, hangsúlyozva, ha a tiszta életre való elköteleződésről gondolkodunk, azt az Isten országa építéséért vállaljuk. Majd az ószövetségi törvényekhez való helyes viszonyról szólva rámutatott: sem a betűrágó szabályosság, a törvényt tárgyiasító ragaszkodás, sem a törvény elvetése nem az az út, amit Jézus mutat nekünk.

Jézus kimondja, a törvény Isten üzenete, és abból nem vehetünk el semmit, de magasabb követelményt állít az ember elé: meg kell értenünk a törvény lényegét. A gyilkosság bűnéről szólva az emberi élet tiszteletének és szeretetének követelményét fogalmazza meg, az esküvés tiltásával pedig az igaz, megbízható, egyértelmű beszéd szükségességére figyelmeztet. Jézus így segít eligazodni az életben, és minden korban megadja az őt keresőknek az iránymutatást – fogalmazott a bíboros. Éleslátást és erőt kívánt minden növendéknek ahhoz, hogy építsék személyes kapcsolatukat azzal, aki „minden korban eligazodást ad”.

Forrás:
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Fotó: Merényi Zita

Gyukics Péter fotóművész - „AMI ÖSSZEKÖT”2017. január 13. 17:00

Gyukics Péter előadása, "Duna-hidak a fotóművész szemével". Köszöntőt mond: Romanek Etelka polgármester.

Esztergom


Havazás2017. január 04.

Szent Adalbert Központ

Képgaléria

Esztergom és környéke kincsei2017. január - február

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2017. február 10. (péntek) 18 órakor "Egy világbirodalom végvidékén - A római limes emlékei a Dunakanyarban" címmel Gróf Péter régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa tart előadást. Videó

2017. február 24. (péntek) 18 órakor: Dorog - A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig címmel tart előadást Kovács Lajos Dorog Város Barátainak Egyesületi elnöke és Molnár Villő diákkutató. Videó

2017. március  09. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Török Csaba, teológiai tanár, és Kovács Gergely, okl. posztulátor : Mindszenty József - " A szentéletű bíboros" címmel tartanak könyvbemutató és beszámoló előadást. Videó

2017. március  21. (kedd) 18.00 órakor Horváth István történész, muzeológus (Duna Múzeum, Esztergom): Esztergom árvízi krónikája Videó

2017 április 05. (szerda) 18.00 órakor Szakálos Éva, művészettörténész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Az "Ismeretlen Esztergom" festője - Bajor Ágost nyomában Videó

2017. április 19. (szerda) 18.00 órakor Dr. Horváth István , régész, c. múzeumigazgató : Régészeti kutatások Esztergomban - A középkori Esztergom Videó

2017. május 04. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Tary Edit ,  régész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Szent István-kori templom feltárása Esztergomban Videó

2017. május 09. (kedd) 18.00 jubileumi, 50. előadás
Előadó: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Előadásának címe: Bíráskodás a középkori Esztergomban. Zenei közreműködő: Pálmai Árpád egyházzenész, karnagy. Videó

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe az esztergomi bazilikában2017. január 01.

Erdő PéterErdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában január elsején, Újév napján, Szűz Mária istenanyasága ünnepén. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. A mai liturgia szerint az Egyház karácsony nyolcadik napján, vagyis a polgári év kezdetén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy Szűz Máriára mindig úgy tekintsünk, mint az Egyház képére és mintájára. De lehet Szűz Mária mintakép az Egyház számára abban is, hogy ő Krisztus édesanyja? Részesedhetünk mi is istenanyaságának küldetéséből? A keresztény hagyomány híres tanúi szerint mindez lehetséges. Szent Ágoston nyomán Szent Bernát egyenesen kijelenti: „mit használ nekem, hogy Krisztus hajdan megszületett Máriától Betlehemben, ha nem születik meg a hit által az én lelkemben?” Szűz Mária istenanyasága két síkon valósul meg: fizikai és lelki értelemben. Szűz Mária nemcsak azért Isten anyja, mert Krisztust hozta a világra, aki valóságos Isten és valóságos ember, hanem azért is, mert előtte hittel és Isten akaratára mondott igenjével megfoganta őt a Szentlélek által. Nem követhetjük a Szűzanyát Krisztus világra hozatalában fizikai értelemben, de igenis utánozhatjuk hitében, amelynek köszönhetően Isten anyja lett.

2. Maga Jézus kezdi el ebben a lelki értelemben említeni Szűz Mária anyaságának tényét, amikor azt mondja: aki Isten igéjét hallgatja és életre váltja, az nekem testvérem, nővérem és anyám. A mai evangélium a Szűzanyát elsőként említi azok sorában, akik Krisztus igéjének figyelmes meghallgatásával ilyen közeli, szinte anyai kapcsolatba kerülnek vele. Azt olvassuk az evangéliumban, hogy Mária szívében megőrizte ezeket a szavakat és el-elgondolkodott rajtuk.

A lelki anyaság gondolatkörében a hagyomány egyrészt az Egyházat tekinti a maga egészében. Ezért is mondjuk róla, hogy Anyaszentegyház. A II. Vatikáni Zsinat (LG 64) azt tanítja, hogy az Egyház anyává válik, mert az igehirdetéssel és a keresztséggel új és halhatatlan életre hívja gyermekeit, akik a Szentlélek működése által fogantak és Istentől születtek. De ugyanezt az igazságot az egyes hívő emberekre is alkalmazhatjuk. Szent Ambrus szerint minden hívő lélek foganja és szüli Isten Igéjét. De nem elég, hogy az új élet kezdésének szándéka a kegyelem hatására létrejöjjön bennünk: napvilágra is kell kerülnie. A kegyelemben megújuló életünknek meg kell mutatkoznia tetteinkben. Konkrét, látható változást kell előidéznie szokásainkban és életmódunkban.

3. Szentatyánk, Ferenc pápa a mai napra üzenetet adott ki a békéről. Az idén Egyházunk 50. alkalommal tartja meg a béke világnapját. Már Boldog VI. Pál pápa hangsúlyozta ötven évvel ezelőtt, hogy a béke az emberi haladás egyetlen valódi útja. Ennek a békének pedig Szent XXIII. János pápa megfogalmazását követve az igazságon, az igazságosságon, a szereteten és a szabadságon kell alapulnia. Ebből is világos, hogy az igazi béke megteremtéséhez a szívek megtérésére van szükség. Ferenc pápa a béke világnapjára kiadott idei üzenetében sajátos hangsúllyal beszél az erőszakról való lemondásról. Különös erővel jelenti ki, hogy az igazi vallásosság nem fér össze a terrorizmussal, hogy egyetlen vallás sem terrorista. Ezért hát csak a békéről mondhatjuk, hogy szent, nem pedig a háborúról. Ebben az összefüggésben különösen is nagyra kell értékelnünk a családot, hiszen a családban tanuljuk meg, hogy egymásra figyeljünk, hogy egymás javát keressük és megbocsássunk egymásnak. Ezek pedig olyan emberi magatartások, amelyek az igazi békéhez is szükségesek.

Ezeknek a megéléséhez kérjük a mai napon az Istenszülő Szűz Mária anyai közbenjárását! Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Erdő Péter: Karácsony értelmet ad éltünk és a történelem idejének2016. december 25.

„A karácsony a remény ünnepe is, értelmet ad éltünk és a történelem idejének, tartalommal tölti meg a napok egymásutánját” – mondta Erdő Péter bíboros december 25-én, az esztergomi bazilikában bemutatott karácsonyi szentmise homíliájában, melyben János evangéliumának prológusáról elmélkedett.

Erdő Péter

A szentbeszédet teljes terjedelmében közöljük.

„Mialatt mély csend borult mindenre, s az éjjel sietős útja közepén tartott, mindenható igéd az égből, királyi trónodról, ott termett a pusztulásra szánt föld közepén” – így olvassuk a Bölcsesség könyvében (Bölcs 18,14-15). „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél” (Jn 1,1-2) – hallottuk a mai evangéliumban. Karácsonykor Krisztus születését ünnepeljük. Ő Isten Igéje, aki emberként megszületett Betlehemben. De meghalljuk-e mi ezt a szót? Képesek vagyunk-e ráfigyelni Isten üzenetére, vagyis magára Krisztusra?

Információk zuhatagában élünk, alig tudunk pár mondatot végigmondani anélkül, hogy meg ne szólaljon a zsebünkben a telefon, egyik honlapról a másikra váltunk, mert hátha ott valami még érdekesebbet olvasunk. És közben nem vesszük észre, hogy az útkereszteződésben pirosra váltott a lámpa, nem vesszük észre, hogy aki belépett a szobába, az ránk mosolyog, nem vesszük észre, hogy a saját beszédünk is már gyakran csak egymásra dobált szavak halmaza, de nem rajzolódik ki belőle világosan a gondolat. Pedig ahhoz, hogy a szívünkig ható szó elhangozzék, hogy meghalljuk a lényeges mondatot, csendre van szükségünk. Tudni kell figyelnünk önmagunkra, másokra és a világra. Ki kell nyitni a szívünket is, hogy behatoljon a másoktól érkező kedvesség sugara, hogy érzékelni tudjuk az igazi segítséget kérő kiáltásokat is.

Az igazi szó a csendből születik. Majakovszkij – talán téves szómagyarázattal – azt vallotta, hogy a vers a csendből alkotott valóság. A figyelem, a lelkünk nyitottsága, a befogadásra való készségünk és a szó ereje összetartozik, kiegészíti egymást. Ha az Isten az emberrel kapcsolatba lép, nevezhetjük ezt szónak, amit meg kell hallani. De nevezhetjük világosságnak is, fénynek, amelyet be kell fogadnunk, ahogyan az evangéliumban hallottuk. De a sötétség ezt a fényt többnyire nem fogadta be, szinte kivételnek látszott az apostolok idejében is, aki mégis megnyitotta szívét az örömhír előtt. Ma is sok bennünk a sötétség. Szent Ágoston így beszél erről: „Az ostoba szívek esetleg még nem tudják befogadni ezt a fényt, mert vétkeik súlya terheli őket, úgyhogy nem láthatják meg. De ne gondolják azt, hogy a fény nem létezik, mert nem láthatják. Ők ugyanis vétkeik miatt sötétek”. Mit tegyünk tehát? Tisztuljunk meg, hogy láthassuk az Istent. Vessük el az igazságtalanságot, engesztelődjünk ki Istennel és egymással, kérjük Isten szabadító bocsánatát a bűnbánat szentségben. És akkor sötétségünk világosságra változik, hiszen maga Jézus tanítja, hogy „boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” (Mt 5,8).

Karácsonykor tehát Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Ő a megtestesült Ige. A Teremtő végső és teljes szava az emberiséghez. Az ő életében látjuk meg, hogy milyennek gondolta el az Alkotó az embert. Mert aki a betlehemi istállóban született, az nem ragaszkodott a gazdagsághoz, a kényelmes környezethez, a társadalmi megbecsüléshez, de nem akart lemondani arról, hogy családba szülessen, hogy szeretet vegye körül. Ezért is mondják joggal sokan, hogy a karácsony a család ünnepe is. Aki az idén, vagy az idén sem tud családi körben ünnepelni, látogassa meg legalább a rokonokat, vagy a barátokat, legyen egy jó szava mindenkihez. Aki pedig képes rá, hogy örömet szerezzen másoknak, ezt el ne mulassza, mert ettől lesz boldog a saját karácsonya is.

És ha az ünnepek idején megjelenik közöttünk a szeretet, az azt jelenti, hogy megnyíltunk és meghallottuk a Szót, hogy az éjszaka nappallá változott, és most már mi is tovább tudjuk adni a fényt, ami egyszer majd minden sötétséggel dacolva beborítja a világot. A karácsony tehát a remény ünnepe is, értelmet ad éltünk és a történelem idejének, tartalommal tölti meg a napok egymásutánját. Biztonságot ajándékoz nekünk, mert minden önpusztító harácsolás és minden háborúság, minden konfliktus és minden kudarc, minden hajszoltság és minden szétesettség, minden testi és lelki szenvedés felett végül mégis a szereteté az utolsó szó, mert ő az Ige, aki kezdetben volt, benne van az élet, és ő az emberek világossága. Hozzá fordulunk az ősi keresztény himnusz szavaival: „Enyhe világossága, a szent és boldog, és halhatatlan mennyei Atya isteni dicsőségének, Jézus Krisztus… Te méltó vagy, hogy minden időben, szent hangon énekeljünk néked, Isten Fia, ki életet adsz a világnak; és ezért ez a világ dicsőít téged”. Ámen.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye,
Fotó: Kovács Attila/MTI, Magyar Kurír

Idén P. Tokár János OFM kapta a Vályi István Díjat2016. december 17.

December 17-én, szombaton a Boldog Ceferino intézményegyüttes jótékonysági gálát szervezett a Szent Adalbert Központ dísztermében, melynek keretein belül átadásra került a Vályi István Díj is.

A gála programja ünnepi szentmisével kezdődött, majd a díj átadása következett. Az idei évben P. Tokár János atya, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium volt igazgatója vehette át a rangos kitüntetést, melyet Székely János segédpüspök és Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke adott át számára.

Székely János püspök úr méltatásában kiemelte, hogy teljesen egyedülálló, amit a ferences rend János atya vezetésével vállalt: Bajnán és Nagysápon egy esti gimnáziumi osztályt indítottak, és ilyen módon nagyon sok hátrányos helyzetű fiatal, illetve felnőtt szerezhette meg az érettségit. Magyarországon bizonyos értelemben egyedülálló az, hogy egy gimnázium ilyen küldetést vállal, ezzel pedig sok-sok hátrányos helyzetű embernek az egész életére kiható segítséget nyújt, megélhetést és emberhez méltó munkát tud ily módon a kezükbe adni.

Popovics György megyei elnök köszöntőjében hangsúlyozta: ez a díj a megyei önkormányzat legnagyobb nemzetiségi díja, amely méltó helyre került ezen a napon.

A Vályi István Díjat 2011-ben a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés – Esztergom-Budapest Főegyházmegye cigánypasztorációval foglalkozó segédpüspökének, valamint a Boldog Ceferino Alapítvány kezdeményezésére – alapította.

A Vályi István Díj azon pedagógusok, továbbá az oktatás, nevelés és közösségszervezés területén tevékenykedők elismerésére szolgál, akik hátrányos helyzetű, cigány származású diákokkal (gyermekekkel, felnőttekkel) foglalkoznak, és e munkájuk révén nagyban elősegítik az érintett személyek életpályájának előmenetelét, vagy akik hétköznapi kitartó munkájukkal segítenek az esetleges konfliktusok oldásában, illetve rendhagyó programok szervezésével, lebonyolításával hozzájárulnak a helyi közösség fejlődéséhez.

Forrás: Városháza

 

Kóruskoncert W. Mozart és Karai József tiszteletére2016. december 17. 18:00

Az esztergomi Ars Musica Kórus 2003 óta működik. Kiemelt célja a magyar kórusmuzsika ápolása, népszerűsítése:

Mint minden évben, most is nagy szeretettel várjuk Esztergom és környéke kórusmuzsikát kedvelő közönségét évvégi koncertünkre. A műsor nagy részében Mozart és Karai József művei hallhatóak majd. Meglepetésként elhangzik néhány operaária is a kórustagoktól.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal ünnepi közgyűlése és díjátadója2016. december 02.

KEMÖHA Himnusz közös eléneklése után házigazdaként először Romanek Etelka, Esztergom polgármestere köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd köszöntőt mondott Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete és Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is.

Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke felszólalásában kiemelte, „nagy megtiszteltetés és öröm együtt lenni azokkal, akik mindennapi tevékenységük során többet akarnak, sokszor erejükön felül teljesítenek, alkotni, teremteni vágynak, jobbra törekednek.” Hozzátette, a megyei önkormányzatnál munkatársaival nemcsak azért dolgoznak a megyéért, mert ez a feladatuk, hanem azért is, mert felelősséget éreznek iránta. „Ezt az érzést szeretnénk átadni minél több honfitársunknak” - fogalmazott.

A gálán továbbá jelen volt és díjat adott át Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint a díjazottakkal együtt ünnepeltek az együttműködő gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői, a megyei közgyűlés és számos település képviselője, polgármestere is.

A köszöntők után az ünnepség folytatásában a megyei közgyűlés által alapított díjak átadására került sor. Az idei évben összesen 12 díj talált gazdára - a közgyűlés ezúttal is olyan személyeket és csoportokat részesített elismerésben, akik tevékenységük során kiemelkedő szakmai munkát végeztek és maradandó értéket alkottak. A gála ünnepi műsorát eközben az esztergomi Malom Művészeti Műhely szervezésében, Rózsár Brigitta elnök vezetésével felvidéki diákok – az ígéretes fiatal hegedűs, Cseri Kristóf, Baranovics Andor versmondó és a kolozsvári születésű Székely Gellért táncos - biztosították. Az ünnepséget a díjak kiosztása után Kancz Csaba komránymegbízott pohárköszöntője után végül egy baráti hangulatú állófogadás zárta.

DÍJAZOTTAK:

Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése 2008-ban alapította a „Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója, Polgárőre, Rendőre, Katasztrófavédelmi dolgozója, Vám-és Pénzügyőre” kitüntető címeket a megye területén példaértékű szakmai teljesítményt nyújtó személyek munkájának elismerésére.

Komárom-Esztergom Megye Mentődolgozója – 2016
Szűcs Gyula, a Tatabányai Mentőállomás gépkocsivezetője

Komárom-Esztergom Megye Polgárőre -2016
Fehérvári Zoltán, Lábatlan Polgárőr Egyesületének alelnöke

Komárom-Esztergom Megye Rendőre -2016
Somogyi Szabolcs, címzetes rendőr főtörzszászlós

Komárom-Esztergom Megye Katasztrófavédelmi Dolgozója -2016
Somogyi Éva, címzetes tűzoltó őrnagy asszony

Komárom-Esztergom Megye Vám- és Pénzügyőre -2016
Sári László, pénzügyőr őrnagy

Komárom-Esztergom Megye Sportjáért -2016
Oszuska Zoltán, a Dág KSE egykori játékosa, edzője és mecénása

Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése 2001-ben „Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díjat” alapított azon személyek, csoportok elismerésére, akik kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtottak, vagy tartósan átlag feletti eredményes szakmai munkát végeztek.

KEMÖHKomárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díj-ban részesült:
Dr. Péntek Péter, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal egykori jegyzője
Pézsa Tibor, vívó olimpiai és világbajnok, minden idők egyik legsikeresebb magyar vívója
Kátai Ferencné, a Táti Porcelánbaba Klub alapítója és vezetője

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1992-ben alapította a Komárom-Esztergom Megyéért díjat olyan személyek és csoportok munkásságának elismerésére, akik a megye életében munkásságukkal, életművűkkel maradandó értéket alkottak.

Komárom-Esztergom Megyéért Díj-ban részesült:
Ing. Tibor Mikus PhD, Nagyszombat Kerületi Önkormányzat elnöke
Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar
Hans-Peter Schössler, a Rajna-Pfalzi Sportszövetség egykori főügyvezetője

Forrás: kemoh.hu

Képgaléria

Magyar Vívó Szövetség konferenciája2016. november 29.

A Magyar Vívó Szövetség szakmai konferenciát rendezett a vívásoktatást működtető  katolikus iskolák vezetői, valamint a szakmai felügyeletet ellátó egyesületek, vívószakosztályok vezetői részére.
PROGRAM:

10:00 Köszöntés: Dr. Székely János püspök, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző
10:30 A Magyar Vívó Szövetség iskolai vívóprogramja
Előadó:  Polgár Pál, Magyar Vívó Szövetség főtitkára
11:00 Kérdések – válaszok
11:10 Vívásoktatás Pannonhalmán egyesületi és iskolai keretek között.
Előadó: dr. Dejcsics Konrád OSB
11:40 Kérdések – válaszok
11:50 Vívásoktatás Esztergomban egyesületi és iskolai keretek között.
Előadó: Mészáros János
12:20 Kérdések – válaszok
12:30 Kávészünet
Magyar Vívó Szövetség konferenciája12.40 Együttműködési lehetőségek a Magyar Vívó Szövetség, Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége között
Előadók: Török Csaba atya és Polgár Pál
13.15 Vitafórum
14.30 Ebéd

Képgaléria

Gazdaságpolitikai Fórum2016. november 10.

Köszöntők:
Romanek Etelka - Esztergom Város polgármestere
Dr. Szerencsés László – KEMKIK elnöke

Előadók:
Dr. Völner Pál - igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő
György László - a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza
Dr. Kancz Csaba - Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott
Dr. Urbán László - a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese

Esztergom is részt vesz a Modern városok programban

Gazdaságpolitikai FórumEsztergomban is megkezdődött a Modern városok program beruházásainak egyeztetése a kormánnyal – mondta Völner Pál (Fidesz–KDNP), a térség országgyűlési képviselője 2016. november 10-én Esztergomban, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a város önkormányzata által szervezett gazdaságpolitikai fórumon.
„Esztergom a Budapestet körülvevő települések gyűrűjének fontos szereplője lehet, a település megyei jogú városnak megfelelő vonzáskörzettel rendelkezik” – közölte Völner Pál. Az országgyűlési képviselő hozzátette, a városban már megkezdődött a korszerű közlekedési központ kiépítése, ehhez kell kapcsolódnia a helyi közlekedési hálózat fejlesztésének. Kiemelt területnek nevezte a csatornahálózat fejlesztését és az Esztergom és Tát közötti árvízvédelmi beruházást. Úgy vélte, az Esztergom és az M1-es autópálya közötti gyorsforgalmi út megvalósulásával a térség egy „teherforgalmi folyosót kap, amely felértékeli az esztergomi és dorogi ipari parkot” – fogalmazott.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza előadásában elmondta, elemzéseik szerint gazdaságilag fenntartható lehet a negyvenszázalékos reálbér-emelkedés 2016 és 2021 között. A keresetbővülés egyik alapjaként ezen időszakban a foglalkoztatottak számának 300 ezer fős bővítésére számítanak, ezzel kevesebbet kell közfoglalkoztatásra költeni. Az elemző ismertette, számos interjút és kutatást végeztek, ezek alapján 50-60 ezer közfoglalkoztatott már most képes lenne kilépni az elsődleges munkaerőpiacra.

Szerencsés László, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megye az országos rangsorban második helyen áll az egy lakosra jutó beruházási érték tekintetében. A megtermelt érték közel felét az autóipar eredményei teszik ki, amelynek két nagy központja Esztergom és Tatabánya. A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a további fejlődés érdekében Tatabánya és Esztergom térségét kormányhatározatban kiemelt járműipari központtá nyilvánították. A kiemelt járműipari térséggel kapcsolatos feladatok elvégzésére a megyei kereskedelmi és iparkamara Esztergom és Tatabánya, valamint a megye önkormányzatával és a tatabányai Edutus Főiskolával közösen nonprofit gazdaságfejlesztő társaságot alapít.

„A társaság megalapításának előkészületei előrehaladott állapotban vannak, reméljük, hogy hamarosan bejelenthetjük a társasági szerződés aláírását” – ismertette Szerencsés László.

Forrás: MTI, Képgaléria

 

Szociális és gyermekvédelmi konferencia2016. november 03.

„Lelkigondozás a hit és az élet szolgálatában” címmel rendeztek szociális és gyermekvédelmi konferenciát Esztergomban a Szent Adalbert központban november 3-án.

A tanácskozáson többek mellett előadást tartott Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember.

A konferencia résztvevőit üdvözölve Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára rámutatott, hogy az embertől elválaszthatatlan a testről és a lélekről való gondoskodás. A lélek ápolása azt is jelenti, hogy felfedezzük és képviseljük az élet értelmét, ebben pedig nagy szerepe van a hitnek. Romanek Etelka, Esztergom polgármestere azt emelte ki köszöntő szavaiban, hogy Esztergom lelkisége Szent Istvánig nyúlik vissza. E lelkiség pedig a hitet is feltételezi. A mai ember betegségei legtöbbször lelki okokra vezethetők vissza, mert „a lélek békéje nélkül nem lehet teljes, azaz egészséges az ember”.

„Az egyik legnagyszerűbb szolgálat, amit az ember tehet, ha segít rászoruló társainak. Szeretném megköszönni önöknek, hogy sokszor erejükön felül végzik ezt a szolgálatot” – kezdte előadását Székely János püspök. „Mit adhat az egyház a szociális és lelkigondozói szolgálatnak?” A kérdésre egy történettel válaszolt a püspök. Egy gazdag gyáros fia rossz útra tért, kábítószerezett, amitől egészsége leromlott. Apja meggyőzte, hogy menjen elvonókúrára. S bár a kezelés sikeres volt, és a fiú három hónap múlva tünetmentes lett, mégis öngyilkosságot követett el. Orvosának címzett búcsúlevelében ezt írta: „Köszönöm, hogy meggyógyított, és sajnálom, hogy nem tudott megmenteni.” Később az orvos azt mondta a szülőknek, hogy ő csak a gyógyításra volt képes. Az emberi életnek ugyanis csak Isten adhat értelmet, az embert csak az tudja önmaga fölé emelni, ami nagyobb nála.

A nyugati nyelvben a remény az akarattal rokon, míg a Biblia görög „elpisz” szava mögött a támasz, a bizalom kifejezés húzódik. A hit adhatja meg azt a távlatot, mely a „csalfa, vak remény” helyett képes megmutatni a valódi reményt. Azok a fiatalok, akik a szüleiktől csak elutasítást kaptak, a hit által megélhetik, hogy létezik valaki, akinek fontosak; hogy van megváltás, kisiklott életüket pedig rábízhatják Istenre.

A mai tudomány azt állítja, hogy az anyag az energia rezgése. Ehhez a legközelebb a dallam áll. „A világ Isten szeretetének zenéjéből lett.” Az idősotthonokba, gyermekvédelmi intézményekbe ezt a szelíd hangot kell bevinnünk. Mindezt úgy tehetjük meg, ha mi magunk is „jól karban vagyunk tartva”, ha életünk Istenben gyökerezik. Az egyház is igyekszik segíteni azoknak, akik a szociális szolgálatot végzik. „Azt kívánom, hogy legyen türelmük, emberségük, hitük ahhoz, hogy meg tudják szólaltatni a Lélek hangját” – fejezte be előadását Székely János püspök.

Pál Ferenc is egy történettel kezdte előadását. „Egy hajó fut a tengeren. Az utazást mindenki élvezi. A nyílt vízen a kapitány még a motort is leállítja. Hallani a hullámok morajlását, kisvártatva pedig a delfinek is megjelennek. Az egyik utas bedob egy almacsutkát, amit a delfinek az orrukkal lökdösni kezdenek. »Milyen játékosak« – mondják az utasok. Mire a kapitány: »Nem játszanak vele, hanem meg akarják menteni, mert tudják, hogy bár a vízben van a táplálék, de éltető levegő csak a víz felett van.«” Egy lelkigondozónak is tisztában kell lennie azzal, hogy nincs az az étel vagy ital, ami pótolhatja a levegővételt, ami ebben az esetben nem más, mint a hit, a vallás, a spiritualitás.

Mindenkinek vannak olyan élményei, melyek spirituálisak, csak nem így értékeljük őket. Pedig ha felismerjük ezeket, komoly erőforrásokká válhatnak. Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy „akárhova megyek, és akárkivel találkozom, Isten már járt ott előttem.” „Egyszer egy lelkész arról panaszkodott nekem, hogy mindennap prédikálnia kell. Már nem tudott őszintén Istenről beszélni, ezért újra meg kellett találnia azt a tapasztalatot, amire támaszkodva ismét rátalálhat Istenre.” Pál Ferenc meg is kérdezte tőle, vajon történt-e az életében valami olyan, ami megrendítette. A lelkész elmesélte, hogy a tizedik házassági évfordulójukon felesége azt kívánta, hogy szeretné látni a sivatagot. El is mentek oda, a sivatag széléhez egy taxis szállította őket. A naplementét nézték, amikor a lelkészt váratlanul egy megrendítő élmény lepte meg: rájött, hogy az élet drámai, de mégis szép. Hazafelé indulva a taxis – megtudva, hogy házassági évfordulójuk van – megvendégelte őket a kedvenc kávézójában. „Milyen az az Isten, aki e mögött az élmény mögött van?” – kérdezte Pál Feri. Erre csend lett, majd a lelkész így válaszolt: „Ebben az élményben úgy tűnt fel nekem, mint egy kávészagú arab taxisofőr.”

A spiritualitásunk lehet sebzett is. Sokszor mondjuk, hogy „Isten nem hallgat meg, mert szenvedést küld rám”. „Lehet, hogy Isten szól, csak nem hallom, mert süket vagyok. Ha Isten nemet mond, azt is meg kell hallanunk.” Egyszer valaki azt mondta, hogy „hiszek én Istenben, csak nem bízom benne”. De ha nem bízom, akkor nem is lehet majd erőforrás az élet drámaiságának leküzdésében.

Az énközpontú spiritualitás az, amikor így szólunk: „Miért pont most, miért pont velem?” Ha valaki nem tud egy kicsit hátralépni, és egy nagyobb részeként tekinteni önmagára, akkor kérdései mindig magára vonatkoznak majd, és ezért választ sem kaphat. „Lelki sebeinkből esélyünk sincs kigyógyulni, ha mindent egyéni sorscsapásként élünk meg.”

A lelkigondozás a „nálam több központú” spiritualitásra támaszkodhat. Így lehetünk képesek arra, hogy a meglévő problémáinkon túllépjünk, eljussunk oda, hogy felülmúljuk önmagunkat. „Át kell élnem, hogy valami nagyobbnak vagyok a része. Spirituális tapasztalatunkban sokszor a szabadság élménye rejlik. Ez a szabadság azt jelenti, hogy rajtunk múlik, megtaláljuk-e a lényeget, azt a központi gondolatot, amire alapozva átvészelhetjük a nehéz időszakokat” – fejezte be előadását Pál Ferenc.

Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője a református szeretetszolgálat lehetőségeiről beszélt. „Minden egyházi szolgálat lényege a lelkigondozás. E nélkül a világi szociális szolgálat sem elképzelhető.” Az előadó egy filmélményét felelevenítve mesélt egy idős emberről, aki azt mondta fiának, már nem születnek benne új emlékek. De ha egy idősotthonban így érzi magát valaki, akkor az már inkább csak siralomház. „Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Az egyházi intézményekkel szemben ez még inkább elvárás” – hangsúlyozta Beszterczey András.

A pódiumbeszélgetésen – melynek résztvevője Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője; Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója; Török Gábor, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Lelkigondozó Szakirányú Továbbképzés vezetője; valamint Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója, moderátora pedig Lőrincz Sándor volt – a lelkigondozás szakmai szempontjait vitatták meg. Bátori Zsolt szerint biztosítani kell, hogy a lelkigondozás intézményeiben a hit is megfelelő helyet kapjon. Kothencz János a közösség hitközvetítő szerepét emelte ki. Török Gábor azt hangsúlyozta, hogy a lelkigondozás azt jelenti: a Szentlélekkel együttműködve igyekszünk minél hatékonyabban jelen lenni a rászorultak mellett. Morva Emília azoknak a fontosságára hívta fel a figyelmet, akik a lelkigondozás frontvonalában mindennap találkoznak az idősekkel, betegekkel, hajléktalanokkal és elesettekkel.

Forrás: Magyar Kurír

Mária Rádió Imakörök és Imádkozók Országos Találkozója2016. október 29.

Program:
9:30 - Regisztráció, érkezés
10:30 - 10:45 Köszöntő, a program megnyitása - Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke
Csókay András10:45 - 11:15 Az imádság ereje - Imádkozzunk a gyermekáldásért
Dr. Csókay András idegsebész, agykutató
11:15 - 11:45 Az imádság ereje és szépsége - Székely János püspök atya
11:45 - 12:05 Az imakörök szerepe - Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke
12:15 - 13:00 Rózsafűzér imádság - élőben közvetíti a Mária Rádió
13:00 - 13:45 Ebédszünet
13:45 - 14:45 Szekciók:
1. Zsolozsma, rózsafüzér
2. Külső helyszínek - Imádság órája, Kiáltás
3. Imakörök
14:45 - 15:00 Kávészünet
15:00 - 15:45 Lezárás
16:00 - 16:45 Szentmisét mutatat be Székely János püspök atya

Képgaléria

Magyar-Bolgár Barátság Napja2016. október 19.

Magyar-Bolgár Barátság NapjaA magyar-bolgár barátság napja alkalmából kétnyelvű emléktáblát avattak az esztergomi bazilikában szerdán. A táblát, amelyen Csodatevő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű látható, a magyarországi bolgár közösség állította. Dr. Gaál Endre nagyprépost áldotta meg az emléktáblát, majd köszöntő beszédet mondott Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló és Dr. Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke is.

“A magyar nemzetet erősíti a 13 őshonos nemzetiség. Támogatásuk az elmúlt hat évben két és félszeresére növekedett, ez önkormányzatok, oktatási intézmények és kulturális rendezvények támogatásában nyilvánul meg” – mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az emléktábla leleplezése utáni ünnepségen, a Szent Adalbert Központban.

Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy tíz év alatt a magukat bolgár nemzetiségűnek vallók száma közel háromszorosára nőtt, azaz egyre többen vállalják a közösséghez tartozást.

A magyarországi bolgár közösség kezdeményezésére, Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló előterjesztésére a magyar Országgyűlés szeptemberben fogadta el, hogy október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánítsák. A bolgár nemzetgyűlés szeptember 15-én hozott hasonló döntést.

Bulgáriában október 19-én tartják az ország védőszentje, Rilai Szent János ünnepnapját, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba szállíttatta. Képgaléria

Forrás: BonumTV

 

Magyar Festészet Napja „ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET”2016. október 16. 18:00

Magyar Festészet NapjaMagyarország három festészeti generációjának monstre bemutatója.

A közönséget Meszleny László, a Szent Adalbert Központ igazgatója köszöntötte. Ezután Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense méltatta a kiállítást. A gálaesten Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára adta át az EMMI díjait.

Díjátadások:
Életműdíj (EMMI)
Maticska Jenő-díj (EMMI)
Magyar Művészeti Akadémia Festészeti-díja

Kiállítás megtekinthető 2016. november 9-ig.

Immár XV. alkalommal ünnepel együtt alkotó és közönsége. Szent Lukács napján, október 18.-án a festők és orvosok védőszentjének napján a festőművészek kilépnek a magányos műtermekből, hogy a magyar kortárs festészet alkotóinak és különböző irányzatainak munkáit minél szélesebb közönséghez eljuttassák.

A meghívott alkotók művészetét egy-egy aktuális alkotásuk képviseli. A kiforrott képi világgal és egyedi stílussal fémjelzett műveket vizualitásuk közös vonásai alapján csoportosították. Mindhárom korosztály egy-egy kiemelkedő alkotói díjban részesül. A kiállítás képei között 18 órai kezdettel kerül sor a Díjátadó gálaünnepségre is. Az immár évtizedes hagyományra visszatekintő Életműdíj, a Magyar Művészeti Akadémia-díj és a Maticska-díj a legrangosabb szakmai elismeréssé nőtte ki magát.

Részletes információk: festeszetnapja.hu, Képgaléria

 

I. Építészeti Napok Esztergomban - 20162016. október 13. 17:00

Építészeti Napok(A rendezvény az Építészet Világnapjához kapcsolódik)

A program fővédnökei:
Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere
Markos Anikó, Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara elnöke

A program védnökei:
Dr. Fodor György, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja
Dr. Markó Balázs, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja
Meszleny László, Szent Adalbert Központ igazgatója
Rezi-Kató Gábor, Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója

Program:
október 13. (csütörtök) 17.00 – „GENIUS LOCI HAT SZEMKÖZT”
Dr. Prokopp Mária professzor emerita művészettörténész
Dr. Meggyesi Tamás DSC. professzor emeritusz építész
Philipp Frigyes Esztergom város főépítésze
Helyszín: Szent Adalbert Központ

Képgaléria

Magyar Nemzeti Levéltár konferenciája: Komárom megye - 19562016. október 13. 10:00

Dr. Szabó CsabaKöszöntőt mond:
Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Romanek Etelka Esztergom Város polgármestere
Dr. Szabó Csaba főigazgató-helyettes, Magyar Nemzeti Levéltár

Előadások:

Dr. Rainer M. János történész 1956-os Intézet Alapítvány, Eszterházy Károly Egyetem: 1956 - következmények, hatások és emlékezet

Dr. Soós Viktor Attila történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Mindszenty József az 1956-os forradalom és szabadságharcban

Dr. Wencz Balázs főlevéltáros, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára: Bády István az állambiztonság célkeresztjében

Dr. Marek Viktor történész, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium: A Dorogi járás 1956-ban

Horváth Attila főlevéltáros, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára: Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára őrizetében lévő, 1956-ra és azt követő megtorlásra vonatkozó iratok

Szokolik Sándor bemutatja 1956-ban írt naplóját és felidézi emlékeit.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Képek a konferenciáról

 

Esztergomi Hittudományi Főiskola évnyitó ünnepsége2016. szeptember 14.

Évnyitó

 

Ünnepi zarándoklat Nagyszombatba2016. szeptember 13.

Nagyszombat

450 éve alapították az első magyarországi papnevelő intézetet

Az első magyarországi papnevelő intézetet Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1566-ban Nagyszombatban. Az intézmény utóda, az esztergomi szeminárium szeptember 13-án ünnepelte a jubileumot a ma Szlovákiához tartozó városban. A régi székesegyházban Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.

Teljes cikk megtekintése (Magyar Kurír)

Esztergom és környéke kincsei2016. szeptember - november

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2016. szeptember 6. (kedd) 18.00 óra 36. előadás
ZSIGMOND ÉS MÁTYÁS KIRÁLYOK PRÍMÁS ÉRSEKEI
Előadó: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész, egyet. Tanár)
Közreműködnek: Bodon Gergely és Krohn István a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjai Videó

2016. szeptember 21. (szerda) 18.00 óra 37. előadás
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG A JAGELLÓ URALKODÓK KORÁBAN
Előadó: Dr. Szende László (történész-régész-szakmuzeológus)
Közreműködik: Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész Videó

2016. október 5. (szerda) 18.00 óra 38. előadás
AZ ESZTERGOMI BENCÉS GIMNÁZIUM A XIX. SZÁZADBAN
Előadó: Szalai Béla (mérnök) Videó

2016. október 19. (szerda) 18.00 óra 39. előadás
BABITS MIHÁLY ESZTERGOMBAN Bodri Ferenc irodalomtörténész kéziratos hagyatéka alapján
Előadó: G. Tóth Franciska (irodalmi muzeológus, tanár)
Közreműködik: Esztergomi Diákszínkör Videó

2016. november 3. (csütörtök) 18.00 óra 40. előadás
ESZTERGOM 1595-ÖS OSTROMA a források és a terepkutatások tükrében
Előadó: Dr. Négyesi Lajos (hadtörténész)
Közreműködik: Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész Videó

2016. november 15. (kedd) 18.00 óra 41. előadás
FAUSZODÁK, ÚSZÓ HÁZAK A DUNÁN Fürdő- és úszókultúra Esztergomban a dualizmus korában
Előadó: Horváth István (történész, muzeológus) Videó

2016. november 29. (kedd) 18.00 óra 42. előadás
ADALÉKOK TÁT KÖZSÉG TÖRTÉNETÉHEZ
Előadó: Kátai Ferenc (nyug. Polgármester)
Közreműködik: a Táti Német Nemzetiségi Dalkör Videó



Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 

Székely János

Az irgalmasság szentéve 2016

- Ferenc pápa meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét: Cikk

- Erdő Péter bíboros beszédsorozata: Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei az irgalmasság évében: Videó 1, Videó 2, Videó 3

 

7. Esztergomi Liszt Hét2016. augusztus 21-28.

Hangversenysorozat Liszt Ferenc születésének 205., halálának 130., az Esztergomi Bazilika felszentelésének 160. évfordulóján

Lisz2016. augusztus 21. (vasárnap)
19:00 Az Esztergomi Liszt Hét nyitókoncertje - Bazilika

2016. augusztus 22. (hétfő)
19:00 Szokolay Balázs és Szőke Diána zongorakoncertje - Szent Adalbert Központ

2016. augusztus 23. (kedd)
16:30 Liszt Ferenc orgonaművei I. - Bazilika
19:00 Liszt Ferenc orgonaművei II. - Bazilika

2016. augusztus 24. (szerda)
19:00 Konyicska Renáta zongorahangversenye - Szent Adalbert Központ

2016. augusztus 25. (csütörtök)
19:00 Liszt Ferenc kórusművei és Liszt-művek vonószenekari átiratai - Ferences templom

2016. augusztus 26. (péntek)
19:00 Nicholas Clapton nemzetközi dal-mesterkurzusának gála hangversenye - Szent Adalbert Központ

2016. augusztus 27. (szombat)
19:00 Liszt Ferenc orgonaművei III. - Bazilika

2016. augusztus 28. (vasárnap)
19:00 Ünnepi hangverseny az Esztergomi Főszékesegyház felszentelésének 160. évfordulóján - Bazilika

Műsorfüzet megtekintése!

 

Három pappal és négy diakónussal gazdagodott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye2016. június 11. 10:30

Erdő Péter bíboros június 11-én az esztergomi bazilikában ünnepi szentmise keretében Csepregi Róbertet, Nagy Sándort és Varga Norbertet pappá, Horváth Mártont, Huszti Zoltánt, Tihanyi Pétert és Umhauser Ádámot diakónussá szentelte.

Erdő Péterrel koncelebrált a szentmisén két segédpüspöke, Cserháti Ferenc és a 25 éves szentelési évfordulóját ünneplő Székely János mellett számos egyházmegyés paptestvér is.

A szentelési szertartás az evangélium után kezdődött, amikor név szerint szólították azokat, akik a diakonátus, illetve az áldozópapság szentségében kívántak részesülni.

Teljes szöveg: Magyar Kurír

 

A 70 éves Gaál Endre atyát köszöntötték2016. június 10.

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola évzáróján köszöntötték Gaál Endre atyát, valamint átadták a végzős hallgatóknak a diplomát.

Videó megtekintése

 

A Lanner Kvartet zenés vendégsége Esztergomban2016. május 27. 19:00

Lanner Kvartet

Hivatalos honlap - Facebook

Könyvbemutató: Gadányi album2016. május 18. 18:00

Gadányi Jenő születésének 120. évfordulója emlékének tisztelegve a MNM Balassa Bálint Múzeum, a Gadányi Jenő Művészeti Műhely és a Laskai Osvát Antikvárium közös szervezésben: Gadányi c. album bemutatója
Köszöntőt mond: Romanek Etelka (Esztergom polgármestere)
Előadók: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész), Kopócsy Anna (művészettörténész) és Rainer Péter (a Gadányi Alapítvány elnöke, a művész unokája) Videó


Könyvbemutató: Gr. Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven2016. május 10. 18:00

KépgalériaGr. Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven. A fordítás okairól, kiadásáról tart előadást Kondor Katalinnal beszélgetve:
Buday Miklós (a Széchenyi Alapítvány elnöke) és Dr. Rubovszky András (a Széchenyi Társaság főtitkára) Képgaléria, Videó

Mindszenty zarándoklat2016. május 07.

KépgalériaPalánki Ferenc az engesztelő zarándoklaton: Mindszenty nagy keresztet és nagy áldást hordozott

Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 7-én Erdő Péter bíboros elődje halálának 41. évfordulója alkalmából. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök homíliájában különösen a fiatalok elé állította példaként a mártír sorsú főpásztort.

Erdő Péter bíboros a szentmise elején köszöntötte mindazokat, akik hálát adni érkeztek Esztergomba Mindszenty bíboros hősies tanúságtételéért a főpásztor halálának 41. évfordulóján. Az esztergom-budapesti érsek külön üdvözölte a fiatalokat: az esztergomi Mindszenty-iskola diákjait, akik iskolájuk alapításának 25. évfordulóját is ünneplik idén; a budapesti Szent Gellért-iskola tanulóit, akik a Dunán kenuzva érkeztek; és a szintén budapesti Pannonia Sacra diákjait, akik immár 15. alkalommal zarándokoltak a Pilisen keresztül kerékpáron Esztergomba. Az iskolák tanulói szolgálatot is vállaltak a szentmisén.

Iskolaszünet van, mi mégis tanulni jöttünk – kezdte szentbeszédét Palánki Ferenc püspök. Mindszenty bíboros élete példájával megmutatta, mit jelent kimondani az igent – az Istenre, a papi hivatásra, az egyházra. Ezt tanulhatjuk meg tőle – mondta a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, aki azt is hangsúlyozta, hogy annak az igenje ér valamit, aki nemet is tud mondani.

KépgalériaPalánki Ferenc egy fafaragó barátjától kapott nemrégiben egy Mindszenty-szobrot, amelynek két különlegessége van: egyrészt aránytalanul nagy a mellkeresztje, másrészt ugyanilyen aránytalanul nagy az áldást osztó keze. A püspök szerint ezek a szokatlan részletek nagyon jól rámutatnak arra, hogy a boldog emlékezetű főpásztor emberi erőt meghaladó keresztet hordozott, de ebből óriási áldás is származott. A szónok ezután rávilágított, a keresztben mi semmi esetre sem a büntetőeszközt tiszteljük, hanem Isten végtelen szeretetének jelét. Ezért is lehet az, hogy aki keresztet vet, az feltámadást arat.

Holnap a mennybemenetel napja lesz, ekkor Jézus megmutatja, hogy nem óvja meg övéit a kereszttől, de velük marad mindennap a világ végéig – folytatta homíliáját Palánki Ferenc, hozzátéve: Mindszenty bíboros áldozatvállalása ehhez hasonlóan Jézus Krisztus mindennapi követése volt. A püspök, a pap, Isten embere beleéli a világba Isten jelenlétét, és mi ezáltal bekapcsolódunk a keresztáldozatba.

Mindszenty bíboros azt is megmutatta, hogy a szeretet megélése nem függ az ember élethelyzetétől. Az ember nem mindig felel a körülményeiért, de mindig felel a döntéseiért. Mindszenty pedig a szeretet útjáról sohasem tért le, amit jól mutat az első mondata is, amelyet 1956-ban kiszabadulása után mondott: „Szívemben nincs gyűlölet senki felé.”

Nem elég ismerni az igazságot, élni is kell – hangsúlyozta Palánki Ferenc, aki azt javasolta a Mindszenty-zarándokmisén jelenlévőknek, igazítsák életüket az elveikhez, mert különben az elveik fognak az életükhöz igazodni. Sok fiatal küzd azzal, hogy csak az érzelmeik irányítják őket, csak ami kellemes, azt választják, ami nem, azt igyekeznek elkerülni – mutatott rá a megyéspüspök. Majd azzal biztatta az ifjúságot, hogy Jézus segít nekik, hogy ne csak az érzelmeik, az emberségük szerint cselekedjenek, ha Mindszenty példájára elismerik, hogy van valaki fölöttük, aki hívja, aki küldi őket. Ha Istenhez kötjük életünket, vele megyünk, akkor a mi életünk is mennybemenetel lesz – fűzte hozzá.

Palánki püspök figyelmeztette a fiatalokat, hogy nemcsak annak kell fontosnak lennie a számukra, hogy mik lesznek, hanem annak is, hogy milyen emberek lesznek. Ekkor élni tudunk azzal az örökséggel, amit a bíboros ránk hagyott, vagyis hogy a megmaradt kevésből újjá lehet építeni a hazát.

KépgalériaAz áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

Erdő Péter bíboros a szentmise záró áldása előtt megvallotta, hogy mennyire befolyásolta egész életét Mindszenty bíboros alakja, jóllehet személyesen nem találkozhatott vele, nem láthatta, hiszen akkor már fogságban élt. A bíboros reményét fejezte ki, hogy tovább tudjuk adni nemzedékről nemzedékre azt a hűséget, amelyet elődje képviselt.

A szentmisét követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsai érsek és Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a jelen lévő papság, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, az állami és közélet más jeles képviselői és a lovagrendek megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában. Eközben a bazilikában a Pannonia Sacra iskola kerékpárral érkező zarándokai buzdítottak másokat is hasonló áldozatvállalásra. Tizenötödik kerékpáros zarándoklatukon már 360-an – az iskolások több mint fele – érkeztek két keréken Esztergomba, és első alkalommal harminc diák gyalogosan tette meg az út egy részét.

KépgalériaErdő Péter bíboros szintén a szentmise után, a Szent Adalbert Központban vehette át Mindszenty József fejszobrát. Paál János Ervin szobrászművész alkotását a tavaly Szent Adalbert-díjjal kitüntetett mecénás-vállalkozó Gasztonyi László ajándékozta az esztergom-budapesti érseknek.

Képgaléria

Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

Videó a zarándoklatról

 

Erdő Péter is előadást tartott az Alaptörvényről szóló esztergomi konferencián2016. május 06.

KépgalériaMagyarország Alaptörvénye elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferenciát az Igazságügyi Minisztérium (IM) május 6-án, pénteken Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára a rendezvényt megnyitó beszédében hangsúlyozta: Magyarország szuverenitása nem oldódhat fel teljes egészében az európai uniós jogrendben, „jogi berendezkedésünk elsődleges referenciapontja az Alaptörvény”. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a nemzetközi jog hazai érvényesülésének alapja és háttere is a nemzeti szuverenitás. A nemzetközi szerződések érvényessége és alkalmazhatósága az Alaptörvényen alapul, és „az állami szuverenitás szempontjából legfontosabb döntéseket csak mi magunk hozhatjuk meg” – fogalmazott az államtitkár.

Szólt arról is, hogy az Alaptörvény szellemiségében „tudatosan és vállaltan” épít a történelmi alkotmányfejlődés vívmányaira és „nemzeti identitásuk közös értékeire”. Mindemellett modern, 21. századi alkotmány, amely tudatában van a globális kihívásoknak, és adekvát megoldásokat kíván adni azokra.

Hozzátette: az organikus alkotmányfejlődésre épülő szemlélet egyáltalán nem tekinthető egyedinek az európai alkotmányok sorában. Azok az alkotmányok, amelyek tételesen tartalmazzák a történeti hagyományokra hivatkozást, elsősorban a nemzeti szuverenitás és a területi autonómia körében utalnak rá, mint például a német, a spanyol vagy a francia alkotmány. A másik modell legitimációs eszközként hivatkozik a történeti örökségre, illetve a nemzeti hagyományokra. Ez a megoldás található a visegrádi négyek alkotmányaiban – mondta az államtitkár.

KépgalériaErdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Kodifikáció és legitimáció az egyházban címmel megtartott előadásában kiemelte, a katolikus egyház saját jogrendje „szakrális jellegű fegyelmi rendszer”, amelynek írásba foglalása a történelem során különböző lépésekben és műfajokban történt, hivatalosan pedig csak 1917-ben foglalták össze és hirdették ki.

Ismertetése szerint a kánonjog első kodifikációja idején a törvényhozó célja nem új jogrendszer alkotása volt, hanem „a már létező jog gyakorlatias és világos szerkezetű összefoglalása”.

Szent X. Piusz pápa 1904-ben rendelkezett arról, hogy az egyház addig kiadott törvényeit „világos rendbe foglalva gyűjtsék egybe, hagyják el, amit már hatályon kívül helyeztek, vagy ami kiment a szokásból, illetve bizonyos szabályokat alkalmazzanak” a kor körülményeihez – mondta el Erdő Péter.

Ezzel a törekvéssel magyarázható, hogy Pietro Gasparri bíboros kevéssel az 1917-es Codex Iuris Canonici kihirdetése után a Törvénykönyv olyan kiadását jelentette meg, amely az egyes kánonok forrásait is feltünteti. Ez a kiadás nem csupán segédeszköz volt, hanem egyben „az új jog legitimitásának bizonysága és annak jele is, hogy a Törvénykönyv hűséges az egyház fegyelmi hagyományához” – fogalmazott.

Erdő Péter szólt arról, hogy a régebbi kánonjogi kézikönyvek szerzői vizsgálták azt is, hogyan minősül jogforrásnak a tradíció az egyházon belül. Gyakran háromfajta tradíciót különböztettek meg: az isteni hagyományt, mely magától Krisztustól eredő parancsokat tartalmaz, amelyeket azonban az apostolok „hirdettek ki”; az apostoli hagyományt, amely az apostoloktól adott parancsokat tartalmaz és az egyházi hagyományt, amely olyan nem írott szabályokat tartalmaz, amelyeket az egyházi hatóság vezetett be.

Az isteni hagyomány parancsait az egyházi hatóság nem változtathatja meg, ezért azoknak még egyházi törvénybe foglalásra sincs szükségük ahhoz, hogy az egyházi jogban kötelező erejük legyen. A szorosan vett apostoli hagyomány szabályai viszont amennyiben emberi jogot tartalmaznak, módosíthatók, ám ez a valóságban a legritkább esetben történik meg – tette hozzá a bíboros.

Hamza Gábor egyetemi tanár előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a konstitúció fogalma mint terminus technicus csak a 18. század utolsó harmadában jelent meg Franciaországban.

Cicero alapvető jelentőségű munkájában, a De re publicában sem szerepel az alkotmány szó, helyette a „rem publicam constituere” kifejezést használja, amelynek jelentése: a köz ügyét megteremteni, létrehozni. Erre nyúlik vissza az alkotmány fogalma és az alkotmányozási elvek is – mutatott rá, hozzátéve, ennek a magyar Alaptörvény vonatkozásában is komoly, eddig nem hangsúlyozott jelentősége van.

A cicerói alkotmányjogi gondolkodás lényege, hogy az államot nem az intézmények teszik állammá, hanem az, hogy az alaptörvény szövegében „kifejezésre jutnak bizonyos elvek”. Ilyen elv, hogy az alkotmánynak konszenzuson kell alapulnia, valamint meg kell jelenjen benne „a közügy szolgálata” és a közjó fogalma.

Kukorelli István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró az alkotmánybíráskodás előzményeiről tartott előadásában kiemelte: az alkotmánybíráskodási igény Magyarországon nagyon későn fogalmazódott meg, a kommunista diktatúra idején pedig a hatalom egységességének elve kizárta a létrejöttét.

Az alkotmánybíráskodásnak a magyar politikai közgondolkodásban sincs sok előzménye. Az első mű Kossuth Lajos 1851-ben írt alkotmánytervezete, amelyben javasolja, hogy „állíttassék fel alkotmányőrszék”, amely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi, és vagy kijelenti, hogy alkotmányosak, vagy visszaküldi a törvényhozóknak. Tagjai a törvényhozás tagjai nem lehetnek, elmozdíthatatlanok és lemondás esetén sem viselhetnek kormánykinevezéstől függő hivatalt – írta.

Kukorelli István elmondta: a következő nagy gondolkodó, aki fölvetette az alkotmánybíróság intézményét, Bibó István volt 1956-ban, aki szerint nem létezhet párt, amely „az alkotmányosság klasszikus alapértékeit nem fogadja el”, efelett pedig a legfelső bíróság, illetve az alkotmánybíróság őrködik. Képgaléria

Forrás: MTI

Bonum TV: Antikváriumi beszélgetések2016. május 02.

A Délelőttben Borz Tamás történész és Mezeiné Tomorszky Mária a Laskai Osvát antikvárium tulajdonosa.
A beszélgetésben szó esik az Esztergom és környéke előadássorozatról is, melynek a Szent Adalbert Központ a kiemelt támogatója. Videó


Állásbörze a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezésében2016. április 12.

Képgaléria Képgaléria

Különlegességek az esztergomi vár alatt - Bonum TV2016. április 08.

A Bonum TV élőben közvetítette adását a Prímás Pincéből, ahol Meszleny László igazgató úr és Vígh László séf beszéltek a pince történetéről és gasztronómiai különlegességeiről.

Bonum TV

Videó

 

Esztergomban tartották a nemzetközi cigánypasztorációs konferenciát2016. április 08-10.

CCIT - COMITE CATHOLIQUE INTERNATIONAL POUR LES TSIGANES

„Európa, az Egyházak és kultúrák találkozása az irgalommal”

Április 8. és 10. között nemzetközi cigánypasztorációs konferenciát tartottak Esztergomban „Európa, az egyházak és kultúrák találkozása az irgalmassággal” címmel. Szombaton Székely János püspök köszöntötte a konferencia részvevőit, Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a bazilikában.

A tanácskozás szervezője, a Katolikus Nemzetközi Bizottság a Cigányokért (CCIT) a Világiak Pápai Tanácsa által elismert szervezet, amely az a Vándorlók és Úton lévők Lelkigondozásának Pápai Tanácsával és minden ország papságával baráti együttműködésben munkálkodik. Tevékenységében és éves nemzetközi találkozóin arra törekszik, hogy növelje a keresztény közösségek és egyházak fogékonyságát, érzékenységét a cigányság valós problémái iránt.

Székely JánosAz idei, esztergomi találkozón Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke, cigánypasztorációs referense köszöntötte a résztvevőket, papokat, szerzeteseket, világiakat, cigánysággal foglalkozó mozgalmak, közösségek tagjait. Hangsúlyozta,hogy az irgalom éve azt üzeni nekünk, hogy „Isten szeretetéből táplálkozva, abban nap mint nap megújulva a szeretet örömhírét szeretettel hirdessük. Szelíden, de fáradhatatlanul, hűségesen. Újra és újra azt tapasztaljuk meg, hogy azzal adunk a legtöbbet roma testvéreinknek, ha Jézust adjuk. Az irgalmasság legfőbb cselekedete, ha az irgalom forrásához, Jézushoz elvezetünk valakit.”

A püspöki köszöntést követően Alessandra Pander nővér olvasta fel a Vándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának Üzenetét. „Az irgalmasság éve, melynek napjait éljük, világosan rámutat, mennyire szükségünk van Isten szeretetének megtapasztalására, s nemcsak nekünk magunknak, hanem roma és szinti testvéreinknek is. Szükségünk van továbbá annak megtapasztalására is, hogyan járja át ez a szeretet létezésünk minden dimenzióját, különösen a hitünk és annak kifejezési módjait valamint, társadalmunkat és a kulturális közeget illetően, melyben élünk… Témátokat illetően megállapítható, hogy az irgalmasság az egyház, a kultúrák és Európa közti találkozás helye, ám egyúttal az egyház és a társadalom összetartozását is ki kell fejeznie, keresve a közeledés megfelelő módját annak érdekében, hogy megszülethessenek az együttlét új formái, melyek az igazságon, a szolidaritáson, a testvériségen és a békén nyugszanak. Az irgalmasság mindezen célok eléréséhez megmutatja a jó utat, vagyis a visszatérést Ahhoz, aki az egész emberiség számára kinyilatkoztatja az irgalmas Isten szeretetét, Krisztushoz, az egyetlen Megváltóhoz” – áll Antonio Maria Vegliò bíboros, a pápai tanács elnöke üzenetében.

Claude Dumas, a CCIT elnöke bevezető előadásában elmondta: Napjaink aktualitása, a zavarodott országok, a különféle politikai elköteleződések arra indítanak minket, hogy megálljt parancsoljunk önmagunknak, lassítsuk a tempót s tegyük fel magunknak a kérdést, mire is törekszünk valójában: merre megyünk, ki felé, mi felé igyekszünk? Melyik utat választjuk: az individualizmust, az „én” kultúráját, a biztonságot, a közömbösséget, mely falakhoz és sorompókhoz, idegengyűlölethez és erőszakhoz vezet… s ezek egyenes következményeként fájdalmas események egymásutánjához nyitja meg a kaput… vagy olyan utakat, melyek a türelem és a lépésről lépésre kialakult bizalom révén a másikkal való találkozásra, a különbözőségeinkből adódó kölcsönös gazdagodásra, az együttélésre, a népek közötti testvériségre jelentenek meghívást… Kérdéseket vetett fel – „A találkozás…az útkereszteződés…a migrációs krízis… a roma telepek felszámolása…bizonyos országokban a cigányok tartózkodási helyével kapcsolatos nehézségek…mindezekre milyen válaszokat adtunk, adunk, illetve tudunk majd adni…mit hozhat a jövő?” – amelyekre a konferencia résztvevői a nap további részében együtt keresték a válaszokat.

Vito ImpellizzeriEzt követően Vito Impellizzeri olasz pap, teológus előadását hallgatták meg konferencia résztvevői, majd csoportos megbeszéléseken mélyítették el a témát, osztották meg egymással tapasztalataikat.

Este hét órakor közösen vettek részt az esztergomi bazilikában a szentmisén, amelyet Erdő Péter bíboros celebrált.

Forrás: Magyar Kurír (tzs)

Videó

Nagycsütörtöki szertartás az Esztergomi Bazilikában2016. március 24.

Képgaléria Képriport, Videó

Széchenyi-díjjal tüntették ki Erdő Péter bíborost2016. március 15.

Áder János köztársasági elnök március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Erdő Péter bíborosnak nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként.

Erdő Péter az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, a történelmi szemlélet, a források ismerete és a jogalkotás egymástól alapvetően elválaszthatatlanok. Az egyházjog ugyanis nem pusztán a törvényhozó éppen aktuális akaratára épül, hanem azzal a tudattal „működtetjük, gondozzuk és éljük meg, hogy tulajdonképpen a kereszténység fegyelmi öröksége”, amelynek alapelvei az apostoli korból valók.

Vagyis a történelmi keresztmetszet egyszerre legitimáló erő, teológiai igazolás, ugyanakkor egyfajta iránymutatás is, hogy hogyan keressük a megoldásokat a mai kor kihívásaira – mutatott rá a bíboros.

Az egyházjogász munkájának nagy részét belső fegyelmi kérdések alkotják, ugyanakkor az egyház még jogilag sem, társadalmilag pedig végképp nem légüres térben él és működik. Az egyház állandóan érintkezik világi környezetével, az államok, a nemzetközi társadalom valóságával és szabályaival, és ezt saját belső tevékenységében is figyelembe kell vennie - fogalmazott Erdő Péter, akinek fontos szerepe volt mind az egyházakról szóló 1990-es IV. törvény megalkotásában, mind a Magyarország és a Szentszék közti különböző egyezmények előkészítő munkáiban.

Az 1970-es években a Budapesti Hittudományi Karon tanuló Erdő Pétert tanárai biztatták, hogy foglalkozzon a kánonjoggal, mondván, a II. vatikáni zsinat után olyan sokat változott az egyházjog, hogy Magyarországon már senki sem naprakész a témában, senki nem tudja, hogy mi van hatályban és mi nincs. A fiatal teológus lehetőséget látott ebben, emellett komolyan érdekelte az egyházjog elméleti háttere: a kánonjog sajátos természete és viszonyulása az egyház teológiai valóságához. A bíboros elmondta, ebben az elméleti munkában tanárainak és jogász édesapjának egyaránt sokat köszönhet.

Erdő Péter doktori disszertációját Az egyházi jog filozófiai és teológiai megalapozása Nicolaus Cusanus (1401–1464) műveiben címmel írta és védte meg 1976-ban. Lékai László bíboros, esztergomi érsek 1977-ben küldte Rómába egyházjogot tanulni, mert ő is úgy gondolta, hogy szükség van olyan papokra, akik jól ismerik az akkor alakuló, új egyházjogot. A Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen tanuló Erdő Pétert éppen azok tanították, akik az új Egyházi Törvénykönyvön dolgoztak. Az 1983-ban megjelent törvénykönyvnek így nemcsak a szövegét, de előtörténetét, a hátterében lévő műhelymunkát és az „átvitatkozott problémákat is elég jól” megismerte.

A törvénykönyv fordításának nehézségeiről szólva a bíboros elmondta: az egyházi jogalkotás nyelve a latin, mégpedig annak sajátos szaknyelvi változata, amely nem azonos sem a klasszikus, sem a középkori latin nyelvvel. Az egyházjogban használt latinnak „sajátos terminológiai fegyelme” van, amit nagyon kevesen, csak az ezzel a területtel foglalkozók ismernek pontosan.

A másik fordítási nehézséget a magyar egyházjogi szókincs szűkössége okozta, aminek hátterében az állt, hogy 1945 és 1980 között alig jelenhetett meg magyar nyelven kánonjogi szakirodalom. Így külön munkát, külön reflexiót igényelt a magyar terminológia megalkotása. „Mint fiatal egyházjogásznak, meg kellett indokolnom a lábjegyzetekben, hogy mit miért fordítok úgy, ahogy fordítom.” Hivatkozni kellett mind a szakirodalomra, mind a zsinati, illetve a zsinat utáni forrásanyagra – tette hozzá a bíboros.

Az 1980-ban Rómából hazatérő Erdő Péter az Esztergomi Hittudományi Főiskolán kezdett oktatni, 1986-tól visszahívták Rómába, ahol a Pápai Gergely Egyetemen tanított, 1988-tól a budapesti Hittudományi Kar kánonjog professzora lett, 1996-tól a kar dékánja, majd 1998-tól 2003-as esztergom-budapesti érseki beiktatásáig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt.

A bíboros az egész pályáján átívelő oktatói munkájáról szólva így fogalmazott: „Azt hiszem, mindenki, aki tanít, és pláne, aki jó kedvvel tanít, az találkozott hiteles, meggyőző tanáregyéniségekkel, akik megmutatták neki, hogy az ember tanárként képes értékeket átadni másoknak.” Hozzátette, az általános iskolától az egyetemekig mindenhol voltak jó tanárai, de a legtöbbet a piarista gimnáziumban kapta, a gimnázium hatása végigkísérte pályáján. A bíboros legkedvesebb tanáraként fizika- és matematikatanárát, Kovács Mihályt említette, aki képes volt megszerettetni az alapvetően a humán tárgyak, főként a történelem és a hittan iránt érdeklődő gimnazista Erdő Péterrel a reál tárgyakat, és ami ennél is fontosabb, magát a tanulást.

A Széchenyi-díjjal kitüntetett főpásztor folyamatban lévő tudományos munkáiról elmondta: jelenleg egyrészt az új házassági eljárásjogon dolgozik, mivel Ferenc pápa 2015-ben két motu proprióban megreformálta a házassági semmiségi pert, ami rengeteg kérdést vethet fel, és komoly kutatási és jogalkotási téma a világegyházban. Másrészt több munkatársával együtt dolgozik a késő középkori magyarországi egyházjogi szövegemlékek kiadásán, melyek közül a „leggazdagabb” a Nyási Demeter-féle formuláskönyv (jogászok, hivatalnokok munkáját segítő iratminta-gyűjtemény), amelyet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őriz. Ennek a formuláskönyvnek az anyaga az 1500-as évek elejéről, tehát a mohácsi vészt megelőző időkből származik, és rendkívül érzékletes képet ad az akkori magyar valóságról.

Erdő Péter elárulta, jelenlegi főpásztori elfoglaltságai mellett megvalósíthatatlan, de titkon dédelgetett álma, hogy egyszer megírja a magyarországi egyházjog teljes történetét.

Forrás: MTI, Magyar Kurír

Videó: hirado.hu

Székely János segédpüspök ezüstmiséjét ünnepeltük a Szent Adalbert Központban2016. március 09.

Képgaléria

Könyvbemutató: Az elsősegélynyújtás kézikönyve2016. február 18. 12:15

KépgalériaAz Érseki Papnevelő Intézet és az Esztergomi Hittudományi Főiskola szervezésében került sor Hunka Balázs, Kisiván Csaba: Az elsősegélynyújtás kézikönyve című kötet bemutatójára

ElsősegélyA rendezvényt megnyitotta: Blanckenstein Miklós, a szeminárium rektora
A kötetet méltatta: Prof. Dr. Bogár Lajos egyetemi tanár, intézetigazgató
A kiadást bemutatta: Farkasvölgyi Frigyesné vezérigazgató (Medicina Kiadó)
Közreműködött: Durzák Anna és Pálmai Árpád
Időpont: 2016. febr. 18., csütörtök, 12 óra 15 perc
Helyszín: Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára (Szent Adalbert Központ, Esztergom, Szent István tér 10.)

Képek a könybemutatóról.

 

Fotókiállítás – Trzemeszno 20152016. február 12. 17:00

FotókiállításIII. Nemzetközi Fotóműhely a sajátos bánásmódot igénylő embereknek. A kiállítás megtekinthető 2016.03.12-ig. Képek a megnyitóról

 

Hamvazószerda2016. február 10. 17:00

Hamvazószerda

Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét celebrált hamvazószerdán, február 10-én az esztergomi bazilikában. Homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Hamvazószerda1. Az idei nagyböjt kezdetén különös figyelemmel hallgatunk Szentatyánk nagyböjti üzenetére. Ez a bűnbánati időszak ugyanis most az irgalmasság évének keretébe illeszkedik. Ferenc pápa megadta ennek az üzenetnek a témáját is egy krisztusi mondás formájában: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot” (Mt 9,13).

Az emberiség és az egyes ember életének alapvető ténye Isten irgalmasságának megtapasztalása. Hiszen az ő ajándéka maga a teremtés, az ő ajándéka a kinyilatkoztatás, a szövetségkötés és a megbocsátás minden emberi hűtlenség után. „A szeretetnek ez a drámája a megtestesült Fiúban éri el csúcspontját. Őáltala Isten határtalan irgalma árad ki egészen addig a pontig, amíg ’megtestesült irgalmassággá’ válik” (Misericordiae Vultus, 8). Istennek tartozunk mindennel. Ajándékba kaptuk az életünket, az egészségünket, az emberi mivoltunkat, minden örömet és jót, amit megtapasztalhattunk. Isten ajándéka számunkra a minket körülvevő világ, az emberi kultúra, minden szép és jó, amit Istentől a többi ember közvetítésével kaptunk.

Ennek az irgalmasságnak, ennek az ajándékozó szeretetnek a színe előtt nem lehet más magatartásunk, mint a teljes odaadás. Ezért mondja Jézus főparancsnak, és ezért kapcsolja össze a két ószövetségi aranyszabályt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Istennek tartozunk tehát minden gondolatunkkal, minden lehetőségünkkel, minden vagyonunkkal. De hogyan ajándékozhatjuk meg őt? Neki nincs szüksége a mi segítségünkre. De emberi hasonlattal élve örül, szívből örül, ha mi személyesen hozzáfordulunk, ha imádjuk, ha hálát adunk neki, szóval ha imádkozunk. És örül, ha a kedvéért lemondunk olyan javakról, amelyek nekünk is kedvesek, ha böjtölünk és önmegtagadást végzünk. Nem értelmetlen önsanyargatás ez, hanem a szeretetnek ugyanolyan spontán, ősi gesztusa, mint amikor a kisgyerek csokoládét kap és kettétöri, és azt mondja: a felét odaadom a Jézuskának. Isten felé irányuló szeretetünk minden gesztusa ilyen végtelenül gyerekes a Mindenható elemi valóságához képest. De maga Jézus mondta: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket!”

A harmadik nagy cselekedete a bűnbánatnak, amiről a mai evangéliumban hallottunk, a segítő szeretet. Ezzel is Istennek tartozunk, embertársainkon keresztül is viszontszeretjük őt. Hiszen Jézus maga tanítja: amit egynek tesztek a legkisebbek közül, nekem teszitek.

Hamvazószerda2. A segítő embertársi szeretetnek pedig ősi hagyománya van az Ó- és Újszövetségben. Ennek alapján állította össze az Egyház az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek jegyzékét. Az idén nagyböjtben különösen is gondoljunk arra, hogy az irgalmasság testi és lelki cselekedetei nem választhatók el egymástól. Tűzzünk magunk elé konkrét feladatokat a rászorulók megsegítésére! Enni adni az éhezőknek, látogatni a betegeket és az időseket, vigasztalni a szomorúakat, tanítani a tudatlanokat, jó tanácsot adni a keresőknek, tisztességgel eltemetni az elhunytakat, imádkozni élőkért és holtakért. Újra és újra elmélkedjük át ezeket a feladatokat, készítsünk konkrét tervet a magunk számára (vö. Misericordiae Vultus, 15)!

3. Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetében (1. pont) Szűz Máriát állítja példaképül. Ő méhébe fogadta az evangéliumot. Az irgalmas jóság pedig a prófétai hagyományban éppen ezzel az anyai magatartással kapcsolatos, valamint azzal a nagylelkű, elkötelezett jósággal, mely a szülői kapcsolatokat jellemzi (uo.). Ezért tiszteli Egyházunk ősidők óta az Irgalmasság Anyját. A Szent Szűz kiváló tulajdonságai közül számunkra a legvonzóbbak azok, amelyek ránk vonatkoznak (vö. Szent Bernát, Sermo 4, De assumptione). És ezek közül a ránk vonatkozó tulajdonságok közül is azok a legkedvesebbek, amelyek a nyomorúságunkat enyhítik. Mert azokat a kiválóságokat, amelyek Szűzanyánkban felragyognak, de hozzánk nem hatolnak el, csak dicsérhetjük és csodálhatjuk. Azokat, amelyek különleges isteni kegyelem folytán készítik utunkat a mennyei boldogság felé, csak tétova tisztelettel próbálhatjuk követni, hiszen úgy érezhetjük, hogy ezekre mi nem tarthatunk igényt, mert ezek csak a különlegesen emelkedett, kiválasztott lelkek ajándékai. Ami azonban az irgalmasságot illeti, az mindannyiunkat megérint, mert mindannyiunkat körülvesz valamilyen nyomorúság. Isten megkönyörült az emberiségen, ezért öltött testet. Szűz Mária tehát ennek az isteni irgalomnak a csodálatos eszköze és munkatársa volt. De Jézus életében is látjuk Szűz Mária irgalmas szeretetét. A kánai menyegzőn Mária könyörül meg a zavarba került vőlegényen. Az ő közbenjárására teszi Jézus első csodáját. Mária ott áll a kereszt alatt is. A szenvedő Krisztus még ekkor is mások nyomorúságára gondol. Átérzi, hogy tanítványai, köztük a fiatal Szent János, most magukra maradnak. Ezért Jánost rábízza édesanyjára, és azt mondja: „Íme, a te anyád”. János személyében mindannyiunkat Szűz Mária irgalmas szeretetére bíz. Mária a szomorúak vigasztalója, a betegek gyógyítója, a bűnösök menedéke. Ő a kegyes és irgalmas Szűz. Ő a keresztények segítsége. Ő az Egyház édesanyja. És ő a Magyarok Nagyasszonya is. Ez a cím is irgalmas szeretetére és pártfogására utal, amelyet a történelem során annyiszor megtapasztaltunk és amelyre ma is nagy szükségünk van.

Kövessük hát az idei nagyböjtben Szűz Mária példáját! Segítő szeretetünkkel közvetítsük Isten irgalmát az emberek felé! Kérjük az irgalmas Szűz közbenjárását magunk és az egész világ számára! Amen.

HamvazószerdaA homíliát követően a főpásztor elvégezte a hamvazás nagyböjt kezdetét jelző szertartását.

A szentmise záró áldása után az egybegyűltek Erdő Péter bíboros vezetésével kérték Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását a vértanú püspök ereklyéjét tartalmazó mellékoltárnál.

forrás: Magyar Kurír

Esküvő Kiállítás a Prímás Pincében2016. január 23-24. 10:00-18:00

Az Esküvő Kiállításra autóval érkezőknek DÍJMENTES parkoló áll rendelkezésére a Szent István téren.

A kiállításra a felnőtt belépő díja 800,- Ft, aminek részeként a jegyet vásárlók a Prímás Pince vendégei egy pohár borra vagy üdítőre.
A gyermek belépő 12 éves korig 400,- Ft és szintén tartalmaz egy üdítőt.

Sok szeretettel várunk minden Kedves Érdeklődőt!!! Prímás Pince

 

Esztergom és környéke kincsei2016. január - április

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében februártól az alábbi kulturális programok kerülnek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

- Január 30-án (szombat) 15.00 órakor a "Trianoni Szemle Évkönyv 2015."című könyvbemutatóra és kiállításmegnyitóra került sor. A kiállítást megnyitották: Romanek Etelka (Esztergom polgármestere), Bethlen Farkas (a Julianus Barát Alapítvány elnöke). Köszöntőt mondott Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Szidiropulosz Archimedesz (a Trianon Évkönyv főszerkesztője). Közreműködtek: Pálmai Árpád (karvezető) és az évkönyv szerzői. Videó, fotók

- Február 3. (szerda) 18.00 órakor HILD JÓZSEF ESZTERGOMBAN Előadó: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész, egyetemi tanár) Videó

- Február 17. (szerda) 18.00 órakor AZ MNM BALASSA BÁLINT MÚZEUMA KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Előadó: Szakálos Éva (művészettörténész) Videó

- Március 2. (szerda) 18.00 órakor TOKOD MÚLTJA KÖNYVEKBEN ÉS KÉPEKEN Előadók: Huber Andrásné, dr. Prohászka Péter, Seres Ferenc, Soós Rezsőné, Szabolcsi Kardos Mihály, Szeidl István,(+Handbauer Rezső képviselője) Közreműködtek: Kolbert Sándor, Szabó Tamás, Végh Éva Videó

- Március 16. (szerda) 18.00 órakor A SZALÉZI REND MŰKÖDÉSE ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN Előadók: P. Ábrahám Béla SDB (tartományfőnök) P. Havasi József SDB (1990-2008 között tartományfőnök) Lengyel Erzsébet (sajtóreferens, szalézi munkatárs) Videó

- Március 31. (csütörtök) 18.00 órakor MIT ÁRULNAK EL AZ EMBERCSONTOK A DUNAKANYAR RÓMAI KORÁRÓL? Előadó: Merczi Mónika (régész-antropológus) Videó

- Április 13. (szerda) 18.00 órakor HADIFOGOLYTÁBOR ESZTERGOM-KENYÉRMEZŐN Előadó: Miklós Tamás (történész) Videó

- Április 27. (szerda) 18.00 órakor ESZTERGOM VÁRA AZ ÚJKORBAN Előadó: Dr. Prohászka Péter (régész, történész) Videó

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 

Hírek archívum 2015
Hírek archívum 2014
Hírek archívum 2013-2012
Hírek archívum 2011-2007