Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Főmenü

Hírek




Hírek

EKIF konferencia2017. április 20.

Az igazság és szeretet közösségében – Katolikus pedagógusok konferenciája Esztergomban

EKIFMásodízben gyűltek össze Erdő Péter meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye köznevelési intézményeinek munkatársai a Szent Adalbert Központban április 20-án. Az oktató-nevelő munka és a katolikus identitás kérdése állt a középpontban az Esztergomban rendezett konferencián.

A Szent Adalbert Központban mindhárom konferenciatermet megtöltötték a pedagógustalálkozó résztvevői, a 16 főegyházmegyei köznevelési intézmény 650 dolgozója. Oláh Gábor, az EKIF, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóság tanügyi igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Erdő Péter bíboros, prímás bevezető szavaiban a katolikus iskolák különleges felelősségére és kihívásaira hívta fel a figyelmet. Az intézmények identitását döntően kifejező feladat, ami az oktatás minden más szereplőjével közös, a magas színvonalú ismeretátadás és nevelés. A katolikus intézmények számára ettől nem elválasztható a munkájukat átható szellemiség. Ezt a világképet meghatározza, mit gondol az emberről, mit tart hivatásának és mit tekint boldogsága forrásának – hangsúlyozta Erdő Péter. Rámutatott e világkép egységének fontosságára: „A személyes Isten iránti tisztelet és szeretet, a Krisztus személyében történelmileg is elérkezett végső és teljes isteni kinyilatkoztatás harmóniába rendezi magunk körül a világot. Ennek fényében ismerjük fel felelősségünket környezetünk iránt, és ráébredünk, hogy az Isten iránti odaadás és az emberek iránti segítő szeretet nem valami függeléke csupán az általános emberi tevékenységnek, hanem ez alkotja minden értelmes cselekvésünk lelkét. Ez ad sajátos színt minden megnyilvánulásunknak.”

EKIFKitekintve a világra Erdő Péter annak jelentőségére hívta fel a figyelmet, hogy a katolikus iskolák az egész földkerekségre szóló rendszert alkotnak, a tanulók száma a Nevelési Kongregáció adatai szerint meghaladja a 60 milliót.

A bíboros szólt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésének munkájáról is. „A fiatalok életének akkor marad felejthetetlen emléke ez a nagy nemzetközi megmozdulás, ha nagylelkűen részt tudnak venni az előkészítésben és lebonyolításban” – buzdította Erdő Péter a pedagógusokat a diákság bevonására az előkészületekbe.

Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke előadásában az egyházi oktató-nevelő intézményrendszer kialakulását bemutatva foglalkozott a katolikus pedagógusidentitás kérdésével. Az Egri Főegyházmegyének 2010 előtt – akkor tette szabaddá a kormányzat az utat a felekezeti iskolák alapítása előtt – tíz intézménye volt. Ma 49 egységben 22 ezer diákot tanítanak.

Ternyák Csaba szerint nagyon fontos érzékelni az ebből a helyzetből fakadó missziós lehetőséget és kötelezettséget. Rámutatott: az intézményrendszer két lépésben alakult ki: elsőként azok az iskolák jöttek létre, melyek egyházi kárpótlásként kerültek vissza a tulajdonjogok rendezése kapcsán az Egyház fenntartásába. „A pedagógusok érezhették úgy, hogy a fejük felett hoztak döntést, és pusztán táblacsere történt az intézményen.” 2010 paradigmaváltást hozott: egyházi intézmények alulról jövő kezdeményezés hatására alakultak. Ternyák Csaba azt hangsúlyozta, egyházmegyéjében csak akkor mondtak igent egy-egy önkormányzat iskolaátvételi kérésére, ha megvolt a pedagógusok, szülők részéről az 51 százalékos támogatottság, de előfordult a 90 százalékos támogatottság is. Az, hogy ennyi felkérést kaptak, jelzi, hogy ugyanolyan kulturális elkötelezettséggel rendelkeznek a semleges beállítottsággal szemben.

Az újonnan átvett intézményekben – a II. vatikáni zsinat szellemében – kimondták a vallásszabadság tiszteletben tartását, ugyanakkor törekedtek a katolikus identitás kialakítására. Nincs tehát világnézeti elvárás a fenntartó részéről, de azt leszögezik, hogy a pedagógusaiknak tiszteletben kell tartaniuk az iskola szellemiségét. Ugyanakkor azt is tudatosították, hogy a katolikus identitás megerősítése katolikus pedagógusok által történhet meg. Ennek motorja lehet minden vallását gyakorló pedagógus, de főként az intézményvezető. Fontos továbbá a papi jelenlét, ideális, ha saját lelkipásztora van az iskolának, fontos a területi plébániával, egy élő közösséggel való együttélés. Egerben több kezdeményezés elindult: már előre vezetői képzésbe vonják be az intézményvezető-jelölteket, a kántortanítók mintájára képzik az énektanárokat. Minden lehetséges módon hangsúlyozzák az Egyházhoz tartozás fontosságát. „Nem csupán személyes ügyem ez, mert Krisztus testének, az Egyháznak vagyok a tagja. Tudatosítanunk kell, hogy Krisztusba öltözünk, a testének vagyunk a tagjai. Ő a fő, ő adja az identitást. Mi együtt vagyunk a test, felelősek vagyunk egymásért” – határozta meg a katolikus identitást az egri főpásztor.

EKIFA Ghánából érkezett Charles Gabriel Palmer-Buckle érsek, Accra főpásztora statisztikai adatokkal alátámasztva mutatta be országa oktatási helyzetét. A Magyarország háromszorosát jelentő területen élő 30 millió ember 65 százaléka fiatal, 35 év alatti. Az oktatási rendszer jelentősége éppen ezért óriási. Az 1957 óta független köztársaságban a lakosság 71 százaléka keresztény, a muszlimok 17 százalékban vannak jelen, és számokkal nem alátámaszthatóan élnek Ghánában tradicionális afrikai vallások hívei is. A keresztények között a legnagyobb arányban, 23 százalékban a pünkösdisták vannak jelen, a katolikusok a protestánsokat követve 13 százalékban. A lelkipásztorkodás derékhadát az elmúlt 10–15 évben szentelt kétezer pap jelenti.

Az érsek dicsérte a vallás- és felekezetközi párbeszédet, a kihívások között mégis megemlítette az oktatási intézményekben jelentkező nehézségeket. Ghánában léteznek a Katolikus Egyház fenntartásában működő magániskolák, és olyan állami fenntartású iskolák, ahol a katolikusok együttműködő partnerek. Kiemelt gondot jelent, hogy a nemzetközileg – a Világbank és az EU által – támogatott oktatás világnézeti semlegességet követel, gyakorlatilag előírja a keresztény értékek háttérbe szorítását. Így a legnagyobb kihívás a szekularizáció, mely kifejezett vallásellenességgel párosul. Accra főpásztora az evangélium hirdetését, a hit átadására irányuló katekézist és a szolgáló szeretet gyakorlását fogalmazta meg a katolikus oktatás-nevelés elsődleges küldetéseként. Hogy mire kell nevelni, azt öt pontban foglalta össze: 1. az engedelmességre, az önuralomra; a fegyelem követelményére, ami a helyes önbizalom alapja; 2. a bölcsességre, ami tág értelemben az élet művészetét jelenti; 3. a fizikai tartásban való növekedésre; 4. az istenfélelemben, szeretetben való előrejutásra és 5. a szeretetszolgálatra.

A pedagógus személyisége a hatás forrása – erről szólt Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professzor emeritusa. Az iskola gyakran unalmas és fanyar, és a pedagógus óriási versenyben van a gyerekek környezetével; ebben a helyzetben kell azt a kettős feladatot teljesíteni, hogy az „Egek Urához emelje a diákot, és higgyen abban, érdemes őt oda felemelni”. Legfőbb eszköze ebben a munkában személyisége. Gombocz János szerint a pedagógus számára fontos, hogy erős egyéniség legyen, holott éppen az egyéniség volt az, amit nem támogatott sem közelmúltunk, sem régmúltunk pedagógiai felfogása. A régmúlt előírások, szabályok, útmutatások sokaságával próbálta felvértezni a tanárt, miközben abszolút nem volt tekintettel annak vérmérsékletére, adottságaira. Később a reformpedagógia pedig egyenesen a háttérbe szorította a pedagógus személyét, aki kívülről irányított, személye megjelenése a gyerekek között nem volt lényeges. A szocialista, Makarenko elveit követő pedagógia pedig tantestületi nevelésről beszélt.

A ma tapasztalható tanári hozzáállást három típus alapján írta le. Az ibolya típusú pedagógus a „majd csak kicsöngetnek” elvet követi, a túlélésre törekszik, és nem tesz erőfeszítést, hogy együttműködésre bírja a diákot. A harcos ezzel szemben minden pillanatban harcol, de ha a gyerek „tanulékony, aggódó figyelmet kifejező szemekkel alszik”, nem veszi észre. A harmadik típus az, aki magával viszi a tanítványt, aki tudja, a nevelés kényszer, azaz rá kell kényszeríteni a gyereket annak végzésére, amire szüksége van. A neveléskutató a sok, működőképes hozzáállást elősegítő erény közül hármat mutatott be. A láttatni tudó, önfegyelmet gyakorló és az ajándékozni képes ember képes a figyelmet felkelteni és hatást gyakorolni. Gombocz János arra figyelmeztetett, mindenkinek a saját módszerét kell megtalálnia, mert a hatás akkor lesz maradandó, ha az hitelesen következik a tanár személyiségéből.

A konferencián delegáció képviselte a Katolikus Pedagógiai Intézetet, az Egri Főegyházmegyét, valamint a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Székesfehérvári és a Nyíregyházi Egyházmegyét. A résztvevők között volt Snell György püspök, az EKIF előző vezetője; Bárány Béla atya, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felügyelője; Fábry Kornél, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkára.

Az idei tanévben 25 éves fennállását ünneplő szentendrei Szent András Katolikus Általános Iskola diákjai, a Kenguru csoport akrobatikus ugrókötél-bemutatót tartott. A 15 éve szakkörként induló, ma egyesületként működő csoport tagjai eredményesen szerepelnek diákolimpiákon.

Fordul a kocka! címmel vitte színre a saját élményük alapján összeállított darabot a Salkaházi Sára Katolikus Nevelési és Oktatási Központ (NOK) KisMese köre. A Feldmár Intézet a balassagyarmati börtönben indította hét évvel ezelőtt mesekör programját, az ott tanultak alapján tart foglalkozásokat Oláh Attila tapasztalati munkatárs a sajátos nevelésű igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását, szakmához juttatását felvállaló, a közelmúltban egyházmegyei fenntartásba vett Salkaházi Sára Katolikus Iskolában.

A találkozó közös szentmisével zárult. A főcelebráns és szónok Erdő Péter bíboros volt, koncelebráltak a résztvevő paptestvérek, valamint az esztergomi szeminárium tanárai.

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Képgaléria

Állásbörze2017. március 20.

Állásbörze

800 különböző munkahelyet kínáltak Esztergomban
„Út a munkaerőpiacra” címmel tartottak állásbörzét március 20-án Esztergomban a Szent Adalbert Központban.

Az eseményre – melyet Völner Pál országgyűlési képviselő, Kancz Csaba kormánymegbízott és Horváth-Szeder Gábor, a járási hivatal vezetője nyitottak meg – több százan voltak kíváncsiak.

Az állásbörzére nemcsak magyarországi hanem határon túli magyarok számára is kínáltak lehetőségeket a cégek, szervezetek, mintegy nyolcszáz különböző pozícióban. Az „Út a munkaerőpiacra” állásbörzén a standokkal, prospektusokkal megjelent helyi vállalkozások, cégek, szervezetek mellett a munkaerőpiaci programokról és támogatásokról tájékoztatták az érdeklődőket.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal által szervezett eseményen Völner Pál köszöntőjében többek között kiemelte, hogy ma már nemcsak a munkáltatók hanem a munkavállalók is abban a helyzetben vannak, hogy válogathatnak a lehetőségek közül. Az országgyűlési képviselő arra is rámutatott, hogy az elmúlt nyolc év alatt a kormányzatnak sikerült elérnie, hogy Magyarországon 750 ezer új munkahely létesült, illetve a 2010 előtti 12 százalékos munkanélküliség mára lassan munkaerőhiánnyá válik.

Kancz Csaba rövid beszédében felhívta a figyelmet, hogy a mostani állásbörzén több, mint nyolcszáz munkahelyet kínálnak az érdeklődőknek, illetve rámutatott, hogy jelenleg a munkáltatók vannak nehezebb helyzetben, hiszen a mostani helyzetben úgy tudnak eredményesebben állást kínálni, ha magasabb bért adnak a munkavállalóknak.

Horváth-Szeder Gábor egyebek mellett arról beszélt, hogy a járási hivatal egyik legfontosabb feladata az álláskeresők és a munkáltatók találkozásának és sikeres kommunikációjának elősegítése, ezzel a mostani börzével a határon túli magyarok számára is.

Forrás: infoesztergom.hu

Képgaléria, RTVE videó

 

„Békesség e háznak! És minden lakójának!”2018. február 09.

Becket

A Szent Adalbert Központban, Dr. Frankó Tamás mb. rektor vezetésével megtartottuk a házszentelőt.
20 C + M + B 18 „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e hajlékot!”

 

Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban2018. január 05.

Becket

Január 5-én Becket Szent Tamás-emléknapot tartottak „Keresztény gyökerek, európai identitás” címmel az esztergomi Szent Adalbert Központ konferenciatermében a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezésében.

Az Esztergom város központjában emelkedő Szent Tamás-hegyen, a Becket Szent Tamásról elnevezett kápolna előtt gyülekezett az ünneplő sokaság január 5-én, hogy a vértanú canterbury-i püspökre, Becket Szent Tamásra emlékezzenek. A hagyományokhoz híven a Rudnay Sándor Alapítvány ökumenikus megemlékezésre hívott. A kápolna előtt álló kálváriánál magyar, angol, szlovák és olasz nyelven szólt az imádság Kiss-Rigó László püspök vezetésével.

A Szent Adalbert Központ konferenciatermében folytatódó, a keresztény gyökerek és az európai identitás kérdéskörét középpontba állító megemlékezés résztvevőit Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte. Az emléknapra nagy számban gyűltek össze az egyházi, politikai, gazdasági és kulturális élet képviselői hazánkból, külhonból és Európa számos országából.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai államtitkára beszédében arra kereste a választ, miként alakul a kontinens jövője, hogyan képzeljük mi európaiak közös jövőnket. Azt fogalmazta meg, így, ahogyan most élünk, amit ma a jólét, szabadság és béke számunkra jelent, nem folytatható életünk a jövőben: a békénk illúzió, a jólétünk nem fenntartható és a szabadság nem lehet pusztán a vasbéklyó hiánya. A mai ember vezérelve – legyen jó mindenkinek – az önzés vallása, mert azt üzeni, engem sem korlátozhatnak. De ez „pszeudo vallás”, melyben mi magunk fogalmazzuk meg a parancsolatokat, melyben a jólét, az önhittség és a kényelem vágya vezérli az embert.

Az államtitkár szerint egyre sürgetőbbé vált a váltás szükségességének belátása. Valódi megoldást a keresztény gyökerekhez való visszatérés jelenthet. Az állíthatja meg a nyugati civilizáció romlását, ha a kereszténységet vissza tudjuk emelni kollektív identitásunk középpontjába, politikai cselekvésünk zsinórmértékévé tudjuk tenni. Arra kell megtalálnunk a választ, milyen feladatot jelent ez mindennapjainkat tekintve.

„Kitaposott úton haladunk, nagy elődeink az Európai Unió alapításakor keresztény Európában gondolkodtak. Ezzel nehéz utat választottak, a kereszt útját” – mondta az államtitkár. Ma nem véráldozatot kér tőlünk ez az elkötelezettség, hanem hitünk megvallását – fogalmazta meg mai hozzájárulási kötelezettségünket eleink alapvetéséhez. „Magyarország a szószólója ezen fordulat szükségességének, és ennek lehetséges voltát saját példáján keresztül gyakorolja” – mutatott rá.

Magyar Levente szerint az ország azon munkálkodik, hogy keresztény értékrendre épülő és éppen ezért a szabadságjogokat ténylegesen biztosító, az egyén méltóságát és teljesítményét elismerő, ugyanakkor közösségközpontú rendszert építsen.

„Az európai rendszer hibáival szemben sokszor élesen megfogalmazott kritikák mögött a közös jövőnkkel kapcsolatos aggodalom és felelősségérzet áll, valamint annak tudata, hogy nem pillanatnyi érdekeink, hanem a hitünk szerinti igaz ügyet képviseljük” – hangsúlyozta az államtitkár.

Iain Lindsay, az Egyesük Királyság magyarországi nagykövete magyar és angol nyelven tartott beszédében Szent Tamás példája alapján azt fogalmazta meg, az Egyház jogaiért való kiállás, az azt meghatározni akaró államhatalommal való szembenállás vállalása a vértanúságig minden korban aktuálissá teszi a mártír érseket.

Szabadhegy Péter, Magyarország korábbi nagykövete az Egyesült Királyságban, arról számolt be, miként valósult meg és milyen hatást gyakorolt a szigetország és Magyarország kapcsolatára, hogy 2016-ban Angliában bemutatták Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéjét.

Takács László, a londoni The Mercers’ Company képviselője a kereskedők céhe által minden korban tisztelt Szent Tamás példája alapján azt fogalmazta meg, bár alapküldetésük nem a szellemi értékek védelme, mégis meghatározónak tartják az anyagi értékek felett álló spirituális javak összekötő erejét.

Romanek Etelka, Esztergom polgármestere zárszavában arra mutatott rá, a Szent Tamás-emléknap jel, azt mutatja, az értékválsággal küzdő Európának igenis élnek a keresztény gyökerei. „Ezek ápolása a feladatunk, ha nem tesszük, súlyos következményekkel kell szembenéznünk. A magyar szellemiség felépítése legyen a célunk, amely a rend és a hit megtartásával érhető el” – fogalmazott. A hagyományos Becket Szent Tamás-ünnepséget egy mérföldkőhöz hasonlította, amelyen „a világ minden nyelvén érthetően annyi áll: keresztény és európai értékek, mindörökké”.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Bánfi Lukács esztergomi érsekként rendelte el a megemlékzés helyén található kápolna eredetijének építtetését Szent Tamás tiszteletére.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az Egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.

Fotó: Lambert Attila
Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír

 

Esztergom és környéke kincsei2018. január - szeptember

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2018. január 28. ( vasárnap ) 17 órától: Szalai Béla: A régi Esztergom zenei élete - A Dalárda és a Zenei Kör története c. könyv bemutatója kerül megrendezésre
Köszöntőt mond: Dr. Völner Pál, Esztergom város országgyűlési képviselője
A könyvet bemutatja: Dr. Sasváryné Szepesi Zsuzsanna, az MTA Zenetudományi Intézet ny. könyvtárvezetője
Közreműködik: Pálmai Árpád, egyházzenész Videó

2018. január 31. 18 órától: Prof. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár - Esztergom Mátyás király korában
Közreműködik: Pálmai Árpád, egyházzenész Videó

2018. február 06. (kedd) 18 órakor: Prof. Prokopp Mária (művészettörténész, egyetemi tanár), Kovács László (történelemtanár), Görföl Jenő (a Csemadok országos titkára) - Középkori templomok Esztergom, Komárom, Bars és Hont vármegyében Videó

2018. március 06. (kedd) 18 órakor: Radovics Istvánné és a Kesztölci Pávakör - Kesztölc története Videó

2018. március 13. (kedd) 18 órakor: Búcs története és a Baba Múzeum
Előadók: Szobiné Kerekes Eszter, a Baba Múzeum alapítója és Pelle István, tanár, helytörténész Videó

2018. április 04. (szerda) 18 órakor: Dorog művészettörténetének keresztmetszete...
Előadók: Kovács Klára tanárnő és Dankó József alpolgármester Videó

2018. április 18. (szerda) 18 órakor: Dömös története
Előadó: L. Kecskés András Közreműködik: Pálmai Árpád és a Kecskés együttes Videó

2018. május 02. (szerda) 18 órakor: A dunai átkelések története
Előadó: Gróf Péter, régész, muzeológus

2018. szeptember 12. (szerda) 18 órakor: Az esztergomi reneszánsz vízgép története és rekonstrukciója
Előadók: Dr. Deák Antal András, technikatörténész és Dr. Szekeres József, c. egyetemi docens, a Rosenberg Hungária Kft. ügyvezető igazgatója



Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 

Hírek archívum 2017-2016
Hírek archívum 2015
Hírek archívum 2014
Hírek archívum 2013-2012
Hírek archívum 2011-2007