Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Google+

Főmenü

 

KonferenciaÉtteremHotel


Európai Mária Rádiók találkozója2017. március 21-23.

Mária Rádió

Erdő Péter tartott előadást az európai Mária Rádiók találkozóján

A jelenleg hetvenegy országban működő Mária Rádiók háromévente tartanak világtalálkozót, évente pedig regionálisat. Utóbbinak ebben az esztendőben március 21. és 23. között Magyarország volt a házigazdája Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Huszonhárom ország Mária Rádióinak munkatársai érkeztek hazánkba a találkozóra. A második napon, március 22-én Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke és Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára tartott előadást a konferencia résztvevőinek.

Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió elnöke kérdésünkre elmondta, azért kezdeményezték idén a találkozó hazai megrendezését, mert 2020-ban Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK). Az elnök hozzátette, a magyar nyelvű Mária Rádiók négy országot is képviselnek, hiszen hazánkon kívül Szerbiában, Erdélyben és a Felvidéken is működik magyar nyelvű rádiójuk.

Szabó Tamás kiemelte, a Mária Rádió nemzetközi családjának vannak közös elképzelései a következő időszak központi témájával kapcsolatban, mely az élettel, az életvédelem témájával kíván kiemelten foglalkozni. Szeretnék az emberek szívét megnyitni a jóra, segíteni őket a spirituális élmények befogadásában. Fontosnak tartják azonban a másik témát is: a felkészülést az eucharisztikus kongresszusra. Mint mondta, terveik közt szerepel például, hogy a világ Mária Rádióinak tizenhárom nyelven, száz részből álló négy-öt perces műsorban bemutassák hazánk múltját, jelenét és jövőjét a kereszténység fényében.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke előadásában arról beszélt, miként élik meg a magyar hívek a Mária Rádió hazai jelenlétét. Mint elmondta, kezdetektől fogva önkéntesként dolgozik a rádiónál, a napi evangéliumot magyarázó műsora van, s folyamatosan megtapasztalja, mekkora ajándék az embereknek az éteren keresztül elhangzó evangelizáció.

Az emberek szívét nyitja meg, Isten felé vezeti hallgatóit a Mária Rádió műsora – fogalmazott a püspök, aki arról is beszélt, hogy azokon a településeken, ahol hallható, fogható a Mária Rádió, az emberek némiképp megváltoznak, nyugodtabbak, egymásra figyelőbbek lesznek. Példát is mondott erre: amikor a rádió a romákról kezdett műsorokat sugározni, több felháborodott ember jelentkezett a szerkesztőségben, mondván, miért kell „ilyen emberekkel foglalkozni”. Egy idő után azonban az elhangzott műsorok meghozták gyümölcsüket, többen jelezték, hogy ők nem is tudták, milyen színes és szép világa van a cigányságnak, hány értékes tagja van az ő közösségüknek is.

Fényt, reményt ad tehát a rádió – tette hozzá Székely János. – Különösen fontos, hogy világiak és egyházi személyek együtt tudnak a műsorokban működni, ahol az egyik a fantáziáját és energiáját, a másik pedig a szentségeket, az Egyház tanítását tudja megmutatni, együtt pedig csodákra képesek.

Előadása végén a püspök hangsúlyozta, hogy a Mária Rádió nem csupán kommunikációs eszköz, hanem termékeny talaj, melyen számtalan kezdeményezés bontakozik ki az evangélium szellemében.

Erdő Péter bíboros a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő szakaszáról beszélt előadásában. Mint mondta, már megkezdődött a kongresszus közel kétszáz missziós küldöttjének képzése. Pünkösdhétfőn Máriaremetén adja majd át számukra a megbízóleveleket, hogy ezt követően ki-ki a saját plébániáján kezdhesse meg munkáját, mely a híveknek a találkozókra való felkészítését jelenti. A bíboros hozzátette: javaslatokat is várnak a kongresszus lelkipásztori és liturgikus programjaival kapcsolatban.

A főpásztor különösen fontosnak tartja a jelenleg az esztergomi bazilikában található missziós kereszt – Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása – országjárását. Elmondta továbbá, hogy a tervek szerint nemzetközi tudományos találkozó előzi majd meg az eucharisztikus kongresszust, papok, szakemberek részvételével.

Az ünnepségek nyitószentmisével kezdődnek el, amelyen gyerekek elsőáldoznak. Emellett kiemelt esemény lesz a nemzetközi kongresszuson az eucharisztikus körmenet és a zárómise – folytatta Erdő Péter, aki ezt követően arról is szólt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már létrehozta azt a bizottságot, amely a kongresszusi előkészületekkel foglalkozik. Tagjai az MKPK állandó bizottságának püspökei, valamint Székely János és Palánki Ferenc püspökök. A bíboros elmondta, várják a szentatya jóváhagyását a kongresszus jelmondatával kapcsolatban, de szeretnének méltó himnuszt is íratni, valamint újakkal gazdagítani a liturgiákon elhangzó énekeket.

Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára előadását a kongresszus fogalmának meghatározásával kezdte. Mint mondta, ez egy világméretű ünnepségsorozat; minden keresztény ember fontosnak kellene, hogy érezze az ezen való részvételt, mindenkinek tudnia kell, hogy helye van ott, hogy ő is a meghívottak között van.

A legfontosabb, hogy tanúságot tudjunk tenni Isten szeretetéről, megmutassuk, hogy Egyházunk örömmel, élettel teli Egyház – hangsúlyozta a főtitkár, aki bemutatta a kongresszusok 19. századtól induló történetét, majd elmondta, hogy a már említett, három kiemelt esemény mellett számtalan kulturális és vallási programot szeretnének tartani az esztendő során.

Fábry Kornél arról is beszélt, hogy legalább négyezer önkéntes segítségére lesz szükség az események zökkenőmentes lebonyolításához; a tervek közt szerepel például, hogy rászoruló embereknek tíz helyszínen ételt osztanak majd. Végül a Mária Rádió nagy családjának imáját kérte a főtitkár az európai Mária Rádiók magyarországi találkozójának résztvevőitől a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeres megrendezéséért. Képgaléria

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

 

Hídemberek – Erdő Péter adta át az első nyolcvanöt romapasztorációs munkatárs oklevelét2017. március 19.

Boldog Ceferino Intézetet

Március 19-én, vasárnap délután Esztergomban a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházban hálaadó szentmisét celebrált Erdő Péter bíboros, prímás majd ezt követően a Szent Adalbert Központban átadta a „Roma lelkipásztori munkatárs segítő képzés” végzős hallgatói részére a tanúsítványokat.

Noha mintegy kétszázan vagyunk, családias körben ünneplünk Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és a többi lelkipásztor köré gyűlve, az esztergomi bazilika oltára körül. Sok a gyerek, sok a család, mindenki ünneplőben. A miatyánkot egymás kezét fogva mondják a résztvevők, ez jó kifejezője összetartozásuknak és összetartásuknak. Sokfelől érkeztek, jeles eseményre: nyolcvanöten közülük romapasztorációs lelkipásztori munkatársi oklevelet vehetnek át ma. Ők az elsők, akik ezt a képzést elvégezték.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!

A szamariai asszony története két síkon játszódik párhuzamosan. Egyrészt egy reális történés-sorral állunk szemben. Jézus megy Jeruzsálemből Galileába. És nem a Jordán menti forróságtól nehéz utat választja, hanem – mint annak idején a legtöbben – Szamárián keresztül, a hegyek között megy föl Galileába. Ezen az úton közismert volt az a kút, amelyet Jákob kútjának neveztek. Nagyon könnyű azonosítani. A régészek feltárták, ismerjük a helyet. Ezt a kutat Krisztus előtt kb. 1000-ben kezdték el használni és Krisztus után 500-ig még használták. Nem sok kút volt arrafelé. Krisztus megáll a kútnál és a szamariai asszonnyal beszédbe elegyedik. Nem véletlen a történetben, hogy az asszony megütközéssel fogadja ezt. Miért? Volt a törvényben olyan előírás, hogy férfinak nem szabad egy asszonyt megszólítani, vagy hogy egy rabbinak nem szabad ezt megtenni? Ilyen előírásról Jézus korából nem tudunk, de az biztos, hogy nagyon illetlen dolognak számított, később tiltották is. Szamaritánus asszonyt megszólítani pedig – megint csak későbbről maradtak az emlékeink, körülbelül száz évvel későbbről – tisztátalanná tevő dolog volt, ugyanis vallási értelemben tisztátalannak minősítették a szamaritánus nőket a zsidók.

És Jézus, a Jeruzsálemből jövő vándor, a kortársak szemében: a rabbi, megszólítja a szamariai asszonyt. Nemcsak megszólítja, hanem inni kér tőle. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ellenséges viszonyban levő emberek között a közeledésnek az első lépése lehet, ha valamilyen segítséget, szívességet kérünk a másiktól. Talán első pillanatban el is csodálkozik majd rajta, hogy ez hozzám mer fordulni egy ilyen kéréssel? Talán mégsem vagyunk olyan rosszban? És az asszony készségesnek mutatkozik, hogy vizet adjon neki. De azután tovább folyik a beszélgetés, és Jézus kezdi lassan elárulni magát. Lépésről lépésre. Beszél a vízről, beszél arról, hogy ő tud vizet adni, örök életre szökellő vizet. És az asszony fokozatosan érti meg. Először fizikai valóságában gondolja, honnan meríthetne Jézus vizet, mikor olyan mély a kút és nincs neki edénye. Később azonban lassan ráébred, hogy itt más vízről van szó. Aki ebből iszik, nem szomjazik. Majd a külsőből ráébred a lélek valóságára: nem fizikai értelemben vett italról van itt szó, hanem valami többről. Talán arról, ami az ember belső életéhez szükséges. Talán arról, amit üdvösségnek nevezhetünk. És közben az asszony elkezd töprengeni. Hallunk a saját életéről, szól a férjéről, majd Jézus mond neki valamit. Azt mondja: öt férjed volt, de aki most van, az sem az igazi férjed.

Két vonalon fut az elbeszélés. Kútról és vízivásról van szó a felszínen, kegyelemről és üdvösségről a mélyben. Most megint két vonalon fut az elbeszélés, az asszony az üdvösség témája kapcsán a saját életére kezd gondolni. Igen, a saját életére, a férjére, a múltjára. De közben felsejlik a szamaritánusok egész népének helye is az üdvösség történetében. Hiszen az Ószövetségből tudjuk, hogy öt istent imádtak, s mikor az Úr hitére tértek, őt sem igazán, őt sem tiszta módon imádták. Öt férjed volt, és aki most van, az sem az igazi. Az asszony egész népének üdvössége és személyes sorsa is ott van ebben a pár mondatban. És világossá válik Jézus szerepe is, aki mégis ezt az üdvösséget akarja megadni. Annak az asszonynak a saját élete után, és annak az egész népnek a hosszú történelmi sorsa után. És fokozatosan bontakozik ki, hogy Jézus nemcsak próféta, hiszen ez hangzik el először, „próféta vagy, látom”, hanem ő a Messiás. Megvallja, hogy ő a Messiás. De ez a Messiás nemcsak a zsidóság Szabadítóját jelenti, hanem az egész világ Üdvözítőjét. A szamaritánusokét is, mindenkiét, aki bizalommal fordul hozzá. Ő a mi Megváltónk is: minden nép szabadítója. Mert Istennek kedves minden nép és minden ember. Csodálatos terve van mindenki számára.

Ezért olyan nagy öröm és ünnep számunkra, hogy a mai napon a szentmise után diplomákat adhatunk a roma lelkipásztori munkatársképzés résztvevői számára. Hálát adunk Istennek, hogy ez a képzés létrejött. Hálát adunk mindazokért, akik kitartottak és áldozatot vállaltak. Kérjük Isten áldását az összes résztvevőre, hogy ők is a maguk közösségében Jézus örömhírének munkatársai legyenek!

Boldog Ceferino, könyörögj értünk! Ámen.

A mise végén Székely János megköszöni a bíborosnak, hogy annyira szívén viseli a romák sorsát, és ennek egyik fontos jeleként említi meg a Boldog Ceferino Intézet 2015-ös létrehozását, amely a lelkipásztori munkatársak képzését a romák javára elindíthatta. Aztán a vendégek felé fordul, és így szól: „Krisztus és az egyház számít rátok!” A bíboros válaszában hangsúlyozza, mekkora szükségük van egymásra romáknak és nem romáknak, majd a 2007-es Városmisszió mottóját idézi: „Jövőt és reményt adtam nektek.” A képzés és ez a mai nap is erről a közös jövőről és reményről szól – teszi hozzá.

Átvonulunk a Szent Adalbert Központba. A díszteremben megkezdődik a tanúsítványok átadóünnepsége. A szót Farkas Gábor, a képzés szervezője viszi. Néhány mondatban visszatekint a magyarországi romapasztoráció múltjára, azokra a jó hagyományokra, amelyekre az intézet képzése már építhetett. Azoknak az erőfeszítéseire, akik már korábban is sokat tettek a romákért, szociális és lelki felemelésükért egyaránt. Az intézet képzései Esztergomban, Vácon, Máriabesnyőn, Máriapócson, Miskolcon és Kazincbarcikán zajlottak, nyolcvanöten vették sikerrel az akadályokat, jó néhányan közülük annyira kiváló eredménnyel, hogy közösségszervezői oklevelet kapnak (míg a többiek hivatalos megnevezése lelkipásztori segítő).

A tanúsítványok átadása előtt először Csemer Csaba számol be a képzéssel kapcsolatos érzéseiről. „Az előbb csak nekünk misézett a bíboros, ezért nem félek kimondani: történelmet csináltunk. Jelentem: én készen állok. Igyekezzünk, hogy ne hozzunk egymásra szégyent! Úgy érzem, ez a nap megkoronázása mindannak, ami velem eddig az Egyházban történt. Hiszek benne, hogy ez a társadalom javát is szolgálja.”

A Csaba után megszólaló Csupor Dánielné Zsófia, aki nem romaként szintén elvégezte a képzést, a romák és nem romák közötti béke szolgálatát tartja az egyik legfontosabb feladatának.

A tanúságtételek után rövid műsor következik. Először kislányok táncolnak, nagyon bájosan, aztán két nagyobb lány következik. Mindkét produkció lelkes tapsra és mosolyra készteti a közönséget és a bíborost is.

A tanúsítványokat ő adja át. Hosszú percekig tart, míg mindenki sorra kerül: fiatalok és középkorúak egyaránt vannak a végzettek között, de az idősebbek vannak többségben.

A cigány himnusz után fogadás és azzal párhuzamosan, a rektori hivatal irodájában sajtótájékoztató kezdődik. Székely püspök arról beszél: mindannyiunk, az egész ország számára mennyire fontos, hogy romák és nem romák testvérekként tudjanak egymásra tekinteni. Élhető jövőre, kibontakozásra csak így van esély, teszi hozzá. Aztán az oktatás, a munkához juttatás és a szívek gyógyításának fontosságáról beszél. Kiemeli az Egyház által fenntartott hatvankét közösségi ház jelentőségét, amelyekben baba-mama klubok, tanodák, családsegítők működnek. A lelkipásztori munkatársak ezeknek a házaknak a megerősítéséhez járulhatnak hozzá, gyakran közfoglalkoztatottakként. Azokon a vidékeken, ahol sok roma él, közösségszervezőkként és -vezetőkként sokat tehetnek az övéikért, véli. Az, hogy kevés a pap, szomorú dolog, de annak, hogy emiatt egyre több állandó diakónus és világi munkatárs kapcsolódik be a lelkipásztorkodásba, örvendetes fejlemény. Hatékonnyá teheti a munkájukat, hogy nem egyből a templomba hívják a romákat, hanem a közösségi házak programjaiba vonják be őket, ami hozzájárul a helyi közösségek erősödéséhez.

Bari József lelkipásztori munkatárs, a képzés egyik oktatója afféle hídemberekként, tolmácsokként tekint a végzettekre, akik hozzásegítik a romákat és az egyháziakat egymás jobb megértéséhez. „Cigánynak lenni az esetek jelentős részében annyi, mint megvetettnek lenni, ezt a magam példájából is tudom – mondja. – Amikor egy elutasított csoporthoz tartozó embert befogadnak, szeretnek, az gyógyulást és hazaérkezést jelent a számára. Ez az, amit egész életemben kerestem, és tudom, hogy sok sorstársam ugyanígy van ezzel. Ezért hiszek annyira a romapasztorációban.”

„2015 őszén indítottuk a képzést – meséli Farkas Gábor. – Több mint tíz éven át szociális területen dolgoztam, gyerekvédelemmel foglalkoztam, és családterapeuta is vagyok. Székely püspök úr kért fel az oktatás megszervezésre és egy országos közfoglalkoztatási program beindítására. Azok számára, akik tevékenyek a cigánypasztorációban, és munkanélküliek. Ma negyvennégy helyszínen kétszáznégy munkatárs e program keretében dolgozik. Sokan már korábban is aktívak voltak, önkéntesként, fizetés nélkül végezték fontos tevékenységüket a közösségük javára szerte az országban. Így viszont ma már mind a Boldog Ceferino Intézet munkatársai. Egyházi és társadalmi téren egyaránt hasznos, hogy így egymásra találtunk. Hogy tenni tudunk egymásért. Mi értük, ők az Egyházért”.

Képgaléria, Videó

Forrás: Kiss Péter/Magyar Kurír

Képzést tartottak a 2020-as eucharisztikus kongresszus missziós küldötteinek2017. március 18.

NEK

Megtartották a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós küldötteinek első képzését március 18-án, az esztergomi Szent Adalbert Központban.

Az eseményen százkilencvenen vettek részt, akik az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye plébániáiról, katolikus iskoláktól, lelkiségi mozgalmaktól, illetve a különböző referatúrák képviseletében érkeztek.

Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora köszöntötte a képzés résztvevőit, majd Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára az eucharisztikus kongresszusok hagyományáról, a szervezés jelenlegi állásáról, a küldöttek leendő feladatairól tartott lelkesítő előadást. Kiemelték, hogy a 2020-as kongresszus nagy lehetőség a katolikus közösség lelki életének elmélyülésére, ami hozzájárulhat országunk lelki megújulásához.

A Központi Oltáregyesületről, az eucharisztikus élet fontosságáról, annak alappilléreiről, az Oltáriszentség hétköznapjainkban betöltött szerepéről és lélekformáló erejéről Versegi Beáta Mária nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, az Eucharisztikus Élet Mozgalom elnöke tartott előadást. Ezt követően Beáta nővér vezetésével és iránymutatásai alapján csendes szentségimádáson vettek részt a küldöttek.

Délután tizenkilenc kiscsoportban ismerkedtek egymással a résztvevők és beszélgettek a nap addigi tapasztalatairól, a felmerült ötletekről, az előttük álló feladatokról, kihívásokról.

A képzés harmadik előadását Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem Közösség vezetője tartotta, aki arról beszélt, hogy az eucharisztikus kongresszusra való előkészületi évek programjának lényege az Eucharisztiában élő Krisztussal való találkozás és kapcsolat elmélyítése. Gondolatait szentírási idézetekkel és személyes tanúságtétellel támasztotta alá.

A képzési nap a csoportokban felmerült javaslatok összesítésével és papi áldással zárult.

Képgaléria

Forrás: NEK Titkárság

Véget ért a mentorképzés Esztergomban2017. március 07.

Cselekvő Közösségek

Véget ért a „Felkészülés a kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című 120 órás képzés negyedik és egyben utolsó hete.

Hétfőn Beke Márton (NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.) és Fehér Miklós (Országos Széchényi Könyvtár), illetve Dr. Bereczki Ibolya és Dr. Arapovics Mária (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) röviden tájékoztatták a mentorokat a jövőbeni feladataikról és a projekt kihívásairól.

Az első héttől sikeres Csere-bere programot az utolsó héten is megtartották a résztvevők, melyet kellemes muzsikaszó kísért, méltó lezárásaként a négy hétnek. Az eddigiekhez hasonlóan a hét többi estérjére is szerveztek programokat a mentorok.

A képzés negyedik hetén digitális kompetenciákat fejlesztő órákon vetettek részt a mentorok, mely során a közösségi médiával ismerkedtek meg a résztvevők, és ennek praktikus használatához kaptak ötleteket. Továbbá a jelenleg aktuális Közösségek Hete program népszerűsítése is előtérbe került a képzésen. Az intézmények társadalmasítása modul alatt az elméleti ismeretek átadásán túl sok jó gyakorlat és ötlet született. Emellett a mentorok megismerkedtek az intézményi önkéntesség elméleti és gyakorlati példáival is.

A negyedik hét egyben a képzés utolsó hete is volt. Csütörtökön Fehér Miklós szakmai vezető (OSZK), továbbítva a konzorciumi intézmények jó kívánságait, lezárta a képzést és köszöntötte az új munkatársakat.

Ebben a négy hétben a résztvevők és a szervezők is rengeteg élménnyel gazdagodtak és igazi közösséggé kovácsolódtak.

Szeretnénk köszönetet mondani az esztergomi Szent Adalbert Központ munkatársainak, akik rugalmas hozzáállásukkal és alázatos munkájukkal segítették a képzés sikeres lebonyolítását.

Forrás: cselekvokozossegek.hu

 

Cselekvő Közösségek2017. február 06 - március 02.

Cselekvő Közösségek

Elindult a mentorképzés Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.
Megkezdődött a kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat mentorképzése a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt keretében február 6-án az esztergomi Szent Adalbert Központban. 18 megye 60 képviselője 4 hetes, 120 órás, „Felkészülés a kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című képzésen vesz részt. Az elméleti tudás átadása mellett gyakorlatcentrikus oktatást kapnak a mentorjelöltek, mely során nemcsak szakmai ismeretekkel, jógyakorlatokkal, ismerkednek meg, hanem kiépíthetik a munkájukhoz szükséges mentori hálózatot is.

Cselekvő Közösségek

Forrás: Facebook/Cselekvő Közösségek


Esztergom és környéke kincsei2017. január - február

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2017. február 10. (péntek) 18 órakor "Egy világbirodalom végvidékén - A római limes emlékei a Dunakanyarban" címmel Gróf Péter régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa tart előadást. Videó

2017. február 24. (péntek) 18 órakor: Dorog - A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig címmel tart előadást Kovács Lajos Dorog Város Barátainak Egyesületi elnöke és Molnár Villő diákkutató. Videó

2017. március  09. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Török Csaba, teológiai tanár, és Kovács Gergely, okl. posztulátor : Mindszenty József - " A szentéletű bíboros" címmel tartanak könyvbemutató és beszámoló előadást. Videó

2017. március  21. (kedd) 18.00 órakor Horváth István történész, muzeológus (Duna Múzeum, Esztergom): Esztergom árvízi krónikája Videó

2017 április 05. (szerda) 18.00 órakor Szakálos Éva, művészettörténész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Az "Ismeretlen Esztergom" festője - Bajor Ágost nyomában

2017. április 19. (szerda) 18.00 órakor Dr. Horváth István , régész, c. múzeumigazgató : Régészeti kutatások Esztergomban - A középkori Esztergom

2017. május 04. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Tary Edit ,  régész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Szent István-kori templom feltárása Esztergomban



Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 


Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ