Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Google+

Főmenü

 

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal ünnepi közgyűlése és díjátadója2016. december 02.

Képgaléria

Magyar Vívó Szövetség konferenciája2016. november 29.

A Magyar Vívó Szövetség szakmai konferenciát rendezett a vívásoktatást működtető  katolikus iskolák vezetői, valamint a szakmai felügyeletet ellátó egyesületek, vívószakosztályok vezetői részére.
PROGRAM:

Magyar Vívó Szövetség konferenciája 10:00 Köszöntés: Dr. Székely János püspök, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző
10:30 A Magyar Vívó Szövetség iskolai vívóprogramja
Előadó:  Polgár Pál, Magyar Vívó Szövetség főtitkára
11:00 Kérdések – válaszok
11:10 Vívásoktatás Pannonhalmán egyesületi és iskolai keretek között.
Előadó: dr. Dejcsics Konrád OSB
11:40 Kérdések – válaszok
11:50 Vívásoktatás Esztergomban egyesületi és iskolai keretek között.
Előadó: Mészáros János
12:20 Kérdések – válaszok
12:30 Kávészünet
Magyar Vívó Szövetség konferenciája12.40 Együttműködési lehetőségek a Magyar Vívó Szövetség, Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége között
Előadók: Török Csaba atya és Polgár Pál
13.15 Vitafórum
14.30 Ebéd

Képgaléria

Gazdaságpolitikai Fórum2016. november 10.

Köszöntők:
Romanek Etelka - Esztergom Város polgármestere
Dr. Szerencsés László – KEMKIK elnöke

Előadók:
Dr. Völner Pál - igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő
György László - a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza
Dr. Kancz Csaba - Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott
Dr. Urbán László - a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese

Esztergom is részt vesz a Modern városok programban

Gazdaságpolitikai FórumEsztergomban is megkezdődött a Modern városok program beruházásainak egyeztetése a kormánnyal – mondta Völner Pál (Fidesz–KDNP), a térség országgyűlési képviselője 2016. november 10-én Esztergomban, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a város önkormányzata által szervezett gazdaságpolitikai fórumon.
„Esztergom a Budapestet körülvevő települések gyűrűjének fontos szereplője lehet, a település megyei jogú városnak megfelelő vonzáskörzettel rendelkezik” – közölte Völner Pál. Az országgyűlési képviselő hozzátette, a városban már megkezdődött a korszerű közlekedési központ kiépítése, ehhez kell kapcsolódnia a helyi közlekedési hálózat fejlesztésének. Kiemelt területnek nevezte a csatornahálózat fejlesztését és az Esztergom és Tát közötti árvízvédelmi beruházást. Úgy vélte, az Esztergom és az M1-es autópálya közötti gyorsforgalmi út megvalósulásával a térség egy „teherforgalmi folyosót kap, amely felértékeli az esztergomi és dorogi ipari parkot” – fogalmazott.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza előadásában elmondta, elemzéseik szerint gazdaságilag fenntartható lehet a negyvenszázalékos reálbér-emelkedés 2016 és 2021 között. A keresetbővülés egyik alapjaként ezen időszakban a foglalkoztatottak számának 300 ezer fős bővítésére számítanak, ezzel kevesebbet kell közfoglalkoztatásra költeni. Az elemző ismertette, számos interjút és kutatást végeztek, ezek alapján 50-60 ezer közfoglalkoztatott már most képes lenne kilépni az elsődleges munkaerőpiacra.

Szerencsés László, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megye az országos rangsorban második helyen áll az egy lakosra jutó beruházási érték tekintetében. A megtermelt érték közel felét az autóipar eredményei teszik ki, amelynek két nagy központja Esztergom és Tatabánya. A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a további fejlődés érdekében Tatabánya és Esztergom térségét kormányhatározatban kiemelt járműipari központtá nyilvánították. A kiemelt járműipari térséggel kapcsolatos feladatok elvégzésére a megyei kereskedelmi és iparkamara Esztergom és Tatabánya, valamint a megye önkormányzatával és a tatabányai Edutus Főiskolával közösen nonprofit gazdaságfejlesztő társaságot alapít.

„A társaság megalapításának előkészületei előrehaladott állapotban vannak, reméljük, hogy hamarosan bejelenthetjük a társasági szerződés aláírását” – ismertette Szerencsés László.

Forrás: MTI, Képgaléria

 

Szociális és gyermekvédelmi konferencia2016. november 03.

„Lelkigondozás a hit és az élet szolgálatában” címmel rendeztek szociális és gyermekvédelmi konferenciát Esztergomban a Szent Adalbert központban november 3-án.

A tanácskozáson többek mellett előadást tartott Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember.

A konferencia résztvevőit üdvözölve Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára rámutatott, hogy az embertől elválaszthatatlan a testről és a lélekről való gondoskodás. A lélek ápolása azt is jelenti, hogy felfedezzük és képviseljük az élet értelmét, ebben pedig nagy szerepe van a hitnek. Romanek Etelka, Esztergom polgármestere azt emelte ki köszöntő szavaiban, hogy Esztergom lelkisége Szent Istvánig nyúlik vissza. E lelkiség pedig a hitet is feltételezi. A mai ember betegségei legtöbbször lelki okokra vezethetők vissza, mert „a lélek békéje nélkül nem lehet teljes, azaz egészséges az ember”.

„Az egyik legnagyszerűbb szolgálat, amit az ember tehet, ha segít rászoruló társainak. Szeretném megköszönni önöknek, hogy sokszor erejükön felül végzik ezt a szolgálatot” – kezdte előadását Székely János püspök. „Mit adhat az egyház a szociális és lelkigondozói szolgálatnak?” A kérdésre egy történettel válaszolt a püspök. Egy gazdag gyáros fia rossz útra tért, kábítószerezett, amitől egészsége leromlott. Apja meggyőzte, hogy menjen elvonókúrára. S bár a kezelés sikeres volt, és a fiú három hónap múlva tünetmentes lett, mégis öngyilkosságot követett el. Orvosának címzett búcsúlevelében ezt írta: „Köszönöm, hogy meggyógyított, és sajnálom, hogy nem tudott megmenteni.” Később az orvos azt mondta a szülőknek, hogy ő csak a gyógyításra volt képes. Az emberi életnek ugyanis csak Isten adhat értelmet, az embert csak az tudja önmaga fölé emelni, ami nagyobb nála.

A nyugati nyelvben a remény az akarattal rokon, míg a Biblia görög „elpisz” szava mögött a támasz, a bizalom kifejezés húzódik. A hit adhatja meg azt a távlatot, mely a „csalfa, vak remény” helyett képes megmutatni a valódi reményt. Azok a fiatalok, akik a szüleiktől csak elutasítást kaptak, a hit által megélhetik, hogy létezik valaki, akinek fontosak; hogy van megváltás, kisiklott életüket pedig rábízhatják Istenre.

A mai tudomány azt állítja, hogy az anyag az energia rezgése. Ehhez a legközelebb a dallam áll. „A világ Isten szeretetének zenéjéből lett.” Az idősotthonokba, gyermekvédelmi intézményekbe ezt a szelíd hangot kell bevinnünk. Mindezt úgy tehetjük meg, ha mi magunk is „jól karban vagyunk tartva”, ha életünk Istenben gyökerezik. Az egyház is igyekszik segíteni azoknak, akik a szociális szolgálatot végzik. „Azt kívánom, hogy legyen türelmük, emberségük, hitük ahhoz, hogy meg tudják szólaltatni a Lélek hangját” – fejezte be előadását Székely János püspök.

Pál Ferenc is egy történettel kezdte előadását. „Egy hajó fut a tengeren. Az utazást mindenki élvezi. A nyílt vízen a kapitány még a motort is leállítja. Hallani a hullámok morajlását, kisvártatva pedig a delfinek is megjelennek. Az egyik utas bedob egy almacsutkát, amit a delfinek az orrukkal lökdösni kezdenek. »Milyen játékosak« – mondják az utasok. Mire a kapitány: »Nem játszanak vele, hanem meg akarják menteni, mert tudják, hogy bár a vízben van a táplálék, de éltető levegő csak a víz felett van.«” Egy lelkigondozónak is tisztában kell lennie azzal, hogy nincs az az étel vagy ital, ami pótolhatja a levegővételt, ami ebben az esetben nem más, mint a hit, a vallás, a spiritualitás.

Mindenkinek vannak olyan élményei, melyek spirituálisak, csak nem így értékeljük őket. Pedig ha felismerjük ezeket, komoly erőforrásokká válhatnak. Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy „akárhova megyek, és akárkivel találkozom, Isten már járt ott előttem.” „Egyszer egy lelkész arról panaszkodott nekem, hogy mindennap prédikálnia kell. Már nem tudott őszintén Istenről beszélni, ezért újra meg kellett találnia azt a tapasztalatot, amire támaszkodva ismét rátalálhat Istenre.” Pál Ferenc meg is kérdezte tőle, vajon történt-e az életében valami olyan, ami megrendítette. A lelkész elmesélte, hogy a tizedik házassági évfordulójukon felesége azt kívánta, hogy szeretné látni a sivatagot. El is mentek oda, a sivatag széléhez egy taxis szállította őket. A naplementét nézték, amikor a lelkészt váratlanul egy megrendítő élmény lepte meg: rájött, hogy az élet drámai, de mégis szép. Hazafelé indulva a taxis – megtudva, hogy házassági évfordulójuk van – megvendégelte őket a kedvenc kávézójában. „Milyen az az Isten, aki e mögött az élmény mögött van?” – kérdezte Pál Feri. Erre csend lett, majd a lelkész így válaszolt: „Ebben az élményben úgy tűnt fel nekem, mint egy kávészagú arab taxisofőr.”

A spiritualitásunk lehet sebzett is. Sokszor mondjuk, hogy „Isten nem hallgat meg, mert szenvedést küld rám”. „Lehet, hogy Isten szól, csak nem hallom, mert süket vagyok. Ha Isten nemet mond, azt is meg kell hallanunk.” Egyszer valaki azt mondta, hogy „hiszek én Istenben, csak nem bízom benne”. De ha nem bízom, akkor nem is lehet majd erőforrás az élet drámaiságának leküzdésében.

Az énközpontú spiritualitás az, amikor így szólunk: „Miért pont most, miért pont velem?” Ha valaki nem tud egy kicsit hátralépni, és egy nagyobb részeként tekinteni önmagára, akkor kérdései mindig magára vonatkoznak majd, és ezért választ sem kaphat. „Lelki sebeinkből esélyünk sincs kigyógyulni, ha mindent egyéni sorscsapásként élünk meg.”

A lelkigondozás a „nálam több központú” spiritualitásra támaszkodhat. Így lehetünk képesek arra, hogy a meglévő problémáinkon túllépjünk, eljussunk oda, hogy felülmúljuk önmagunkat. „Át kell élnem, hogy valami nagyobbnak vagyok a része. Spirituális tapasztalatunkban sokszor a szabadság élménye rejlik. Ez a szabadság azt jelenti, hogy rajtunk múlik, megtaláljuk-e a lényeget, azt a központi gondolatot, amire alapozva átvészelhetjük a nehéz időszakokat” – fejezte be előadását Pál Ferenc.

Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője a református szeretetszolgálat lehetőségeiről beszélt. „Minden egyházi szolgálat lényege a lelkigondozás. E nélkül a világi szociális szolgálat sem elképzelhető.” Az előadó egy filmélményét felelevenítve mesélt egy idős emberről, aki azt mondta fiának, már nem születnek benne új emlékek. De ha egy idősotthonban így érzi magát valaki, akkor az már inkább csak siralomház. „Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Az egyházi intézményekkel szemben ez még inkább elvárás” – hangsúlyozta Beszterczey András.

A pódiumbeszélgetésen – melynek résztvevője Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője; Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója; Török Gábor, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Lelkigondozó Szakirányú Továbbképzés vezetője; valamint Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója, moderátora pedig Lőrincz Sándor volt – a lelkigondozás szakmai szempontjait vitatták meg. Bátori Zsolt szerint biztosítani kell, hogy a lelkigondozás intézményeiben a hit is megfelelő helyet kapjon. Kothencz János a közösség hitközvetítő szerepét emelte ki. Török Gábor azt hangsúlyozta, hogy a lelkigondozás azt jelenti: a Szentlélekkel együttműködve igyekszünk minél hatékonyabban jelen lenni a rászorultak mellett. Morva Emília azoknak a fontosságára hívta fel a figyelmet, akik a lelkigondozás frontvonalában mindennap találkoznak az idősekkel, betegekkel, hajléktalanokkal és elesettekkel.

Forrás: Magyar Kurír

Mária Rádió Imakörök és Imádkozók Országos Találkozója2016. október 29.

Program:
9:30 - Regisztráció, érkezés
10:30 - 10:45 Köszöntő, a program megnyitása - Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke
Csókay András10:45 - 11:15 Az imádság ereje - Imádkozzunk a gyermekáldásért
Dr. Csókay András idegsebész, agykutató
11:15 - 11:45 Az imádság ereje és szépsége - Székely János püspök atya
11:45 - 12:05 Az imakörök szerepe - Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke
12:15 - 13:00 Rózsafűzér imádság - élőben közvetíti a Mária Rádió
13:00 - 13:45 Ebédszünet
13:45 - 14:45 Szekciók:
1. Zsolozsma, rózsafüzér
2. Külső helyszínek - Imádság órája, Kiáltás
3. Imakörök
14:45 - 15:00 Kávészünet
15:00 - 15:45 Lezárás
16:00 - 16:45 Szentmisét mutatat be Székely János püspök atya

Képgaléria

Magyar-Bolgár Barátság Napja2016. október 19.

Magyar-Bolgár Barátság NapjaA magyar-bolgár barátság napja alkalmából kétnyelvű emléktáblát avattak az esztergomi bazilikában szerdán. A táblát, amelyen Csodatevő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű látható, a magyarországi bolgár közösség állította. Dr. Gaál Endre nagyprépost áldotta meg az emléktáblát, majd köszöntő beszédet mondott Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló és Dr. Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke is.

“A magyar nemzetet erősíti a 13 őshonos nemzetiség. Támogatásuk az elmúlt hat évben két és félszeresére növekedett, ez önkormányzatok, oktatási intézmények és kulturális rendezvények támogatásában nyilvánul meg” – mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az emléktábla leleplezése utáni ünnepségen, a Szent Adalbert Központban.

Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy tíz év alatt a magukat bolgár nemzetiségűnek vallók száma közel háromszorosára nőtt, azaz egyre többen vállalják a közösséghez tartozást.

A magyarországi bolgár közösség kezdeményezésére, Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló előterjesztésére a magyar Országgyűlés szeptemberben fogadta el, hogy október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánítsák. A bolgár nemzetgyűlés szeptember 15-én hozott hasonló döntést.

Bulgáriában október 19-én tartják az ország védőszentje, Rilai Szent János ünnepnapját, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba szállíttatta. Képgaléria

Forrás: BonumTV


Magyar Festészet Napja „ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET”2016. október 16. 18:00

Magyar Festészet NapjaMagyarország három festészeti generációjának monstre bemutatója.

A közönséget Meszleny László, a Szent Adalbert Központ igazgatója köszöntötte. Ezután Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense méltatta a kiállítást. A gálaesten Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára adta át az EMMI díjait.

Díjátadások:
Életműdíj (EMMI)
Maticska Jenő-díj (EMMI)
Magyar Művészeti Akadémia Festészeti-díja

Kiállítás megtekinthető 2016. november 9-ig.

Immár XV. alkalommal ünnepel együtt alkotó és közönsége. Szent Lukács napján, október 18.-án a festők és orvosok védőszentjének napján a festőművészek kilépnek a magányos műtermekből, hogy a magyar kortárs festészet alkotóinak és különböző irányzatainak munkáit minél szélesebb közönséghez eljuttassák.

A meghívott alkotók művészetét egy-egy aktuális alkotásuk képviseli. A kiforrott képi világgal és egyedi stílussal fémjelzett műveket vizualitásuk közös vonásai alapján csoportosították. Mindhárom korosztály egy-egy kiemelkedő alkotói díjban részesül. A kiállítás képei között 18 órai kezdettel kerül sor a Díjátadó gálaünnepségre is. Az immár évtizedes hagyományra visszatekintő Életműdíj, a Magyar Művészeti Akadémia-díj és a Maticska-díj a legrangosabb szakmai elismeréssé nőtte ki magát.

Részletes információk: festeszetnapja.hu, Képgaléria

 

I. Építészeti Napok Esztergomban - 20162016. október 13. 17:00

Építészeti Napok(A rendezvény az Építészet Világnapjához kapcsolódik)

A program fővédnökei:
Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere
Markos Anikó, Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara elnöke

A program védnökei:
Dr. Fodor György, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja
Dr. Markó Balázs, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja
Meszleny László, Szent Adalbert Központ igazgatója
Rezi-Kató Gábor, Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója

Program:
október 13. (csütörtök) 17.00 – „GENIUS LOCI HAT SZEMKÖZT”
Dr. Prokopp Mária professzor emerita művészettörténész
Dr. Meggyesi Tamás DSC. professzor emeritusz építész
Philipp Frigyes Esztergom város főépítésze
Helyszín: Szent Adalbert Központ

Képgaléria

Magyar Nemzeti Levéltár konferenciája: Komárom megye - 19562016. október 13. 10:00

Dr. Szabó CsabaKöszöntőt mond:
Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Romanek Etelka Esztergom Város polgármestere
Dr. Szabó Csaba főigazgató-helyettes, Magyar Nemzeti Levéltár

Előadások:

Dr. Rainer M. János történész 1956-os Intézet Alapítvány, Eszterházy Károly Egyetem: 1956 - következmények, hatások és emlékezet

Dr. Soós Viktor Attila történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Mindszenty József az 1956-os forradalom és szabadságharcban

Dr. Wencz Balázs főlevéltáros, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára: Bády István az állambiztonság célkeresztjében

Dr. Marek Viktor történész, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium: A Dorogi járás 1956-ban

Horváth Attila főlevéltáros, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára: Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára őrizetében lévő, 1956-ra és azt követő megtorlásra vonatkozó iratok

Szokolik Sándor bemutatja 1956-ban írt naplóját és felidézi emlékeit.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Képek a konferenciáról


Esztergom és környéke kincsei2016. szeptember - november

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2016. szeptember 6. (kedd) 18.00 óra 36. előadás
ZSIGMOND ÉS MÁTYÁS KIRÁLYOK PRÍMÁS ÉRSEKEI
Előadó: Dr. Prokopp Mária (művészettörténész, egyet. Tanár)
Közreműködnek: Bodon Gergely és Krohn István a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjai Videó

2016. szeptember 21. (szerda) 18.00 óra 37. előadás
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG A JAGELLÓ URALKODÓK KORÁBAN
Előadó: Dr. Szende László (történész-régész-szakmuzeológus)
Közreműködik: Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész Videó

2016. október 5. (szerda) 18.00 óra 38. előadás
AZ ESZTERGOMI BENCÉS GIMNÁZIUM A XIX. SZÁZADBAN
Előadó: Szalai Béla (mérnök) Videó

2016. október 19. (szerda) 18.00 óra 39. előadás
BABITS MIHÁLY ESZTERGOMBAN Bodri Ferenc irodalomtörténész kéziratos hagyatéka alapján
Előadó: G. Tóth Franciska (irodalmi muzeológus, tanár)
Közreműködik: Esztergomi Diákszínkör Videó

2016. november 3. (csütörtök) 18.00 óra 40. előadás
ESZTERGOM 1595-ÖS OSTROMA a források és a terepkutatások tükrében
Előadó: Dr. Négyesi Lajos (hadtörténész)
Közreműködik: Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész Videó

2016. november 15. (kedd) 18.00 óra 41. előadás
FAUSZODÁK, ÚSZÓ HÁZAK A DUNÁN Fürdő- és úszókultúra Esztergomban a dualizmus korában
Előadó: Horváth István (történész, muzeológus) Videó

2016. november 29. (kedd) 18.00 óra 42. előadás
ADALÉKOK TÁT KÖZSÉG TÖRTÉNETÉHEZ
Előadó: Kátai Ferenc (nyug. Polgármester)
Közreműködik: a Táti Német Nemzetiségi Dalkör Videó

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>


Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ