Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Google+

Főmenü

 

KonferenciaÉtteremHotel


 

UNITAS találkozó2017. február 11.

Esztergomban tartották a pap- és szerzetesnövendékek 2017-es találkozóját

UNITAS

Közel kétszáz pap- és szerzetesnövendék gyűlt össze az idei UNITAS-találkozón a 450 éves jubileumát ünneplő esztergomi szeminárium meghívására a Szent Adalbert Központban február 11-én. A találkozó központjában a tiszta életre való elköteleződés állt.

1990-ben kezdtek találkozót szervezni a pap- és szerzetesnövendékek számára, és mára hagyománnyá vált, hogy mindig más és más helyszínen gyűlnek össze az ország minden részéből a hivatásukra készülők. Az UNITAS célja az ismerkedés és a közös egyházépítés. Ezúttal az esztergomi szeminárium növendékei voltak a házigazdák, ők állították össze a találkozó teljes programját. Meghívásukra csaknem valamennyi szeminárium válaszolt (egyedül a veszprémi növendékek nem tudtak részt venni a fórumon), és huszonegy szerzetesrend is örömmel fogadta a lehetőséget. A találkozón a növendékekkel párhuzamosan a szemináriumi elöljárók, a rendek magiszterei és magisztrái is tapasztalatot cserélhettek.

Gondolatébresztő előadás, csoportos megosztás, fakultációk, fórum Erdő Péter bíboros, prímással és szentmise szerepelt a programban. Az esztergomi szeminaristák húsbavágó témát választottak: Elköteleződés a Krisztusnak szentelt tiszta életre címmel a szeminárium spirituálisa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatásgondozó referense, Csépányi Gábor és Balog Márta nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, jelenleg az Afrikai Rendtartomány provinciálisa osztották meg tapasztalataikat és élményeiket az elkötelezett élet kérdéskörről.

UNITAS

Előadásuk nyitott szellemű, őszinte, szókimondó párbeszéd volt, mely bátran rákérdezett és reflektált a téma olyan vonatkozásaira, melyekről nem könnyű beszélni. „Akár a papságra, akár a szerzetességre készülünk, életünk alapja Krisztus. Arra vagyunk meghívva, hogy egy adott korban válaszoljunk az emberek szükségleteire, és általunk megjelenjen az örömhír a világban” – fogalmazták meg a küldetésüket.

A tisztaság kérdéskörét pozitívan közelítették meg: a tisztaság karizma, Isten ajándéka, s így nem emberi erőfeszítés eredménye, ami azonban nem jelent küzdelemmentességet. „Isten nem azért adta a tisztaságot, hogy azt mi fogcsikorgatva kibírjuk, hanem annak lehetőségeként, hogy a krisztusi életformát megéljük.” Erről az alapról indult a témakifejtés. A két előadó kérdések sokaságát fogalmazta meg a hallgatóság számára, felvázolták a tiszta élet kapcsán megjelenő csapdákat, szóltak a veszélyekről, de a hangsúlyt a megajándékozottságra tették, azt bemutatva, mit ad az embernek az elköteleződés révén nyert szabadság. A tiszta élet tanulást és állandó reflexiót igényel – szögezték le, és mind a férfi, mind a nő szempontjából felmutatták a tisztaság megélésének torz gyakorlatát. A férfit az egocentrizmusba forduló cölibátus, a tanulmányokba, társadalmi kapcsolatokba, templomépítő menedzsmentbe való menekülés veszélyezteti, a nőt pedig a rideg, zsémbes, szenvedélyét vesztett, vénkisasszonyos lelkület fenyegeti.

A tisztaságnak az ember egész valóját át kell hatnia: a gondolatok, az akarat, az érzések, a gesztusok, a beszéd, mind alá vannak vetve a szexusnak. „Szexuális lények vagyunk és maradunk” – emelték ki, rámutatva arra, hogy az embernek az elköteleződést jelentő döntés után is szüksége van az intimitásra. Ezt azonban nem kereshetjük a maga teljességében – figyelmeztettek. „Marad egy emberi hiány, ezzel meg kell tanulnunk élni. Szépen, fájdalmasan, de félelem nélkül.” Ezt kell integrálni életünkbe – mondta Csépányi Gábor. Merjük végiggondolni, hogyan vagyok csábítható, mire kell ügyelnem, hol a gyenge pontom – ajánlották az előadók a növendékeknek. Márta nővér megkülönböztetést tett: másként éli meg a nő és másként a férfi a hiányt, de az alap, a szembenézés a vágyakkal nem maradhat el.

Ezt követően Csépányi Gábor és Balog Márta a kísértésekhez való viszonyt is elemezték. Hangsúlyozták, nem elég az ima, és az ember ezeket a helyzeteket nem tudja megoldani egyedül. Szükség van lelkivezetőre, aki előtt kimondódnak a nehézségek. „Adott pillanatban minden pap és szerzetes szerelmes lesz, de ez nem elég ok a hivatás elhagyására” – fogalmazta meg saját tapasztalatát is átadva Márta nővér. „Humorral, és ne gyomorgörccsel csináljuk végig” – biztatott, Gábor atya pedig a Krisztussal való kapcsolat újragondolásának lehetőségére mutatott rá.

A pap és a nővér saját életükre vetítve szóltak a gyümölcsökről, így a lelki anyaság és atyaság megéléséről, melyben a látható eredményeknél, a mennyiségeknél fontosabb maga a hűség, a Krisztust hordozó élet. A tisztaságot élők prófétai jelek világunkban – hangsúlyozták –: arra adnak bizonyítékot, hogy az emberi élet többre, magasabbra hivatott, és az igazi célja a mennyek országa. A tisztaság szabaddá tesz, a szolgálatra, az odaadásra, az áldozatra. Csépányi Gábor és Balog Márta arra biztatták a végső elköteleződés előtt állókat, éljék meg „kalandként, hogy szerethetnek, hogy megmutathatják, Isten velünk van, hogy konkrét módon lehetnek a remény és a szeretet jelei”.

Az előadást követő csoportbeszélgetések lehetőséget adtak a megosztásra, és ez folytatódhatott a fakultációk során is. Ez utóbbi alkalmat adott bepillantani az esztergomi szeminárium 450 éves történetébe, a jelenlévők megismerhették többek között a könyvtár és a levéltár gyűjteményének híres anyagait.

A találkozó délutáni vendége Erdő Péter bíboros, prímás volt. A főpásztor a hallgatóságot foglalkoztató kérdéseket csokorba szedve ismertette válaszait. Összekapcsolta a papnevelésben követendő hangsúlyok, az Egyház missziós küldetése és a hivatásválság leküzdésének kérdéskörét, kiemelve, hogy a misszión kell lennie a papnevelésben a fő hangsúlynak. A Lustiger bíboros által elindított francia gyakorlatot idézte példaként: a párizsi szeminaristák tudatosan és közösen készülnek a misszióra.

A képzést – a gyakorlatot és az elméletet is – a küldetésre kell építeni, a misszió céljából kell a sokrétű tevékenységet kibontani – fogalmazott Erdő Péter, majd felhívta a növendékek figyelmét a tanulás fontosságára: az örömhír átadására készülünk; meg kell tudnunk válaszolni a nekünk feltett kérdéseket. Mindennek az az alapja, hogy napról napra megvívjuk a magunk küzdelmét a saját hitünkért, akkor elmondhatjuk bárkinek, hogy miért hiszünk.

„Ezt a hivatást kell magunkban nemesíteni, ezt kell tisztelnünk egymásban, ennek a kibontakoztatása a mérce, amin készületünk értéke mérhető” – mondta a főpásztor. Ezt követően a papi szerep tisztázásának követelményéről szólva rámutatott: a pap nem mentálhigiénés szakember, nem cserkészparancsnok, nem kultúrház-igazgató, nem szabadidős rendezvényszervező. A mélyebb spiritualitás és a teológiai identitás adja a helyes alapot.

Erdő Péter olyan nehéz helyzetek átgondolására is hívott, melyek ma életünk valóságai: az elnéptelenedő, fiatalságot vesztett falvak; vagy ennek ellentéteként a tömeges hívősereg a kiégés, túlpörgés veszélyével; az ellátandó települések nagy száma; a kapcsolatok hiánya. A bíboros szerint a pap élete súlypontja a plébánia kell, hogy legyen, rugalmassággal és bátran arra kell törekednie a lelkipásztornak, hogy világi munkatársakat is összefogó struktúrát építsen ki.

UNITAS

A találkozót lezáró szentmisét a szemináriumok elöljáróinak koncelebrálásával Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be. Szentbeszédében Jézus személyét állította a középpontba, hangsúlyozva, ha a tiszta életre való elköteleződésről gondolkodunk, azt az Isten országa építéséért vállaljuk. Majd az ószövetségi törvényekhez való helyes viszonyról szólva rámutatott: sem a betűrágó szabályosság, a törvényt tárgyiasító ragaszkodás, sem a törvény elvetése nem az az út, amit Jézus mutat nekünk.

Jézus kimondja, a törvény Isten üzenete, és abból nem vehetünk el semmit, de magasabb követelményt állít az ember elé: meg kell értenünk a törvény lényegét. A gyilkosság bűnéről szólva az emberi élet tiszteletének és szeretetének követelményét fogalmazza meg, az esküvés tiltásával pedig az igaz, megbízható, egyértelmű beszéd szükségességére figyelmeztet. Jézus így segít eligazodni az életben, és minden korban megadja az őt keresőknek az iránymutatást – fogalmazott a bíboros. Éleslátást és erőt kívánt minden növendéknek ahhoz, hogy építsék személyes kapcsolatukat azzal, aki „minden korban eligazodást ad”.

Fotó: Merényi Zita
Trauttwein Éva/Magyar Kurír


Havazás2017. január 04.

Szent Adalbert Központ

Képgaléria

Esztergom és környéke kincsei2017. január - február

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2017. február 10. (péntek) 18 órakor "Egy világbirodalom végvidékén - A római limes emlékei a Dunakanyarban" címmel Gróf Péter régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa tart előadást. Videó

2017. február 24. (péntek) 18 órakor: Dorog - A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig címmel tart előadást Kovács Lajos Dorog Város Barátainak Egyesületi elnöke és Molnár Villő diákkutató.

2017. március  09. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Török Csaba, teológiai tanár, és Kovács Gergely, okl. posztulátor : Mindszenty József - " A szentéletű bíboros" címmel tartanak könyvbemutató és beszámoló előadást.

2017 április 05. (szerda) 18.00 órakor Szakálos Éva, művészettörténész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Az "Ismeretlen Esztergom" festője - Bajor Ágost nyomában

2017. április 19. (szerda) 18.00 órakor Dr. Horváth István , régész, c. múzeumigazgató : Régészeti kutatások Esztergomban - A középkori Esztergom

2017. május 04. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Tary Edit ,  régész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Szent István-kori templom feltárása Esztergomban



Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 


Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ