Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Google+

Főmenü

 

KonferenciaÉtteremHotel


Beiktatták Székely Jánost, a Szombathelyi Egyházmegye új megyéspüspökét2017. július 08.

Székely János

Beiktatták Székely Jánost, a Szombathelyi Egyházmegye új megyéspüspökét

Július 8-án a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban beiktatták a Szombathelyi Egyházmegye új főpásztorát, Székely Jánost, korábbi esztergom-budapesti segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnökét.

A szentmisén koncelebráltak Erdő Péter bíboros, prímás, Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Udvardy György pécsi megyéspüspök, az MKPK alelnöke, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Márfi Gyula veszprémi érsek, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi püspök-főapát, Varga László kaposvári megyéspüspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi apostoli adminisztrátor, Pénzes János szabadkai megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, Seregély István nyugalmazott egri érsek, Bosák Nándor püspök, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, Varga Lajos váci segédpüspök, továbbá Vlado Kosic sziszeki megyéspüspök, Peter Stumpf muraszombati megyéspüspök és Jozef Haľko pozsonyi segédpüspök.

A szentmisén együtt ünnepelt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

A mintegy kétszáz pap koncelebrálásával bemutatott ünnepi szentmise bevonulásakor nagy tapssal üdvözölték a hívek Székely Jánost. A zsúfolásig telt templomban Császár István egyházmegyei kormányzó köszöntötte a 16. szombathelyi püspök beiktatására megjelent egyházi és világi méltóságokat, és köszöntötte az új főpásztort, akinek érkezésére imádságos lelkülettel készültek az elmúlt egy évben, szeretettel várták Szent Márton városába. Brenner Jánost idézte, aki gyermeki, alázatos szívért könyörgött az Úrhoz, akit követ akkor is, ha nehéz az út.

Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa felolvasta Ferenc pápa kinevezési bullájának első részét latinul, majd a teljes szöveg magyarul hangzott el. A pásztorbot ünnepélyes átadását követően az apostoli nuncius kísérte Székely Jánost a püspöki székhez.

Udvardy György pécsi megyéspüspök, az MKPK alelnöke olvasta fel Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke, a Szombathelyi Egyházmegye korábbi főpásztora köszöntő levelét, amelyben Isten áldását és Szent Márton közbenjárását kérte utóda szolgálatára.

Udvardy György a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében is köszöntötte Székely Jánost, akinek azt kívánta, hogy kivirágoztathassa püspöki szolgálatát és személyes karizmáit.

Az egyházmegye papsága nevében Brenner József nagyprépost nagy örömmel köszöntötte az új főpásztort. Építsd fel a lelkek düledező templomát – mondta neki, amit az Úr kért Assisi Szent Ferenctől. A papi erények közül a prudentia pastoralist kérte számára: szeresse, becsülje a híveket, adjon feleletet a kérdéseikre, bánjon szeretettel az ellenségeskedőkkel is. Biztosította az újonnan beiktatott püspököt, hogy a papok segíteni fogják szolgálatában. Végül megköszönte az egyházmegyei kormányzó, Császár István okos és hűséges szolgálatát, amelyet az elmúlt egy évben végzett.

Ezután a Szombathelyi Egyházmegye papjai kézfogással köszöntötték új főpásztorukat és megújították felé engedelmességi fogadalmukat.

A jelen lévő egyházi és világi méltóságok, a testvérek köszöntését követően homíliája elején Székely János Szent II. János Pál pápát idézte, aki a vértanúk földjének nevezte a Szombathelyi Egyházmegyét. Hálával gondol arra, hogy Ferenc pápa egy olyan egyházmegye szolgálatát bízta rá, ahol jelen van a hit, a múlt értékei, a táj szépsége, a szellemi értékek, ahol jelen vannak az életszentség példái.

Az Izajás könyvéből elhangzott olvasmányra utalva elmondta: a világ Isten szeretetéből lett teremtve, az apró, porszemnyi ember is Isten dicsősége, ragyogása, akinek az Úr úgy örül, mint vőlegény a menyasszonyának. „Mindenki Őérte él” – ahogyan választott püspöki jelmondata is mondja. Az ember akkor boldog, ha megsejti a világ mögött Isten végtelen jóságát, szeretetét, és engedi, hogy áthassa az életét. Az Egyház küldetése megmutatni ezt a végtelen jóságot. Székely János elmondta, hogy szülei és a Tövis utcai ferences templom által maga is ezt a jóságot tapasztalta meg. Ahogyan Mécs László kifejezte: „Csak annyit tudtam, valaki szeret…, hagytam magam szeretni.” Minden élet mögött a szeretet nagy titka áll, a papok, püspökök küldetése, hogy éljék ezt a titkot, és másokat is ide vezessenek. Mózes példáját idézte, aki a Hóreb hegyén, az égő csipkebokorban találkozott az élő Istennel, és attól kezdve az volt a legnagyobb vágya, hogy a népet is elvezesse erre a találkozásra.

A Szombathelyi Egyházmegye új püspöke ezt követően megköszönte paptestvérei hűségét, szolgálatát, hogy igent mondtak Krisztus hívására. XVI. Benedek pápát idézte: „Az Egyház titokzatos termékenysége ezekből az odaadott életekből is fakad”. Az egyházmegye kincse minden odaadott élet – tette hozzá és külön köszönetet mondott az idős papoknak. Vianney Szent János gondolatát idézte, aki szerint Isten legnagyobb ajándéka egy plébánia számára egy szíve szerinti pap. Hangsúlyozta, segíteni szeretné a papságot, hogy örömmel, nagylelkűen, élő hittel élje meg hivatását. Szeretne mindenkit meghallgatni, megismerni, és velük együtt elindulni az úton. Isten áldását kérte az egyházmegye minden papjára.

A testvérekhez fordulva Székely János elmondta, segíteni szeretné az egyházmegye lelki megújulását egy olyan korban, amikor Európa, Magyarország is spirituális válságban él. Sokan elszakadtak az élet forrásától, szeretne minél többeket visszavezetni hozzá. A házastársakat segíteni szeretné, hogy szeretetben éljék meg házasságukat, igent mondva a gyermekáldásra; a fiatalokat, hogy felismerjék, életük nagy ajándék; a hitoktatókat, hogy hiteles tanúk legyenek; az időseket, hogy a béke, az imádság, a bölcsesség forrásai legyenek; segíteni szeretné a szenvedőket, szegényeket, kirekesztetteket a püspökök egyik elnevezéséhez híven: pater pauperum, azaz „a szegények atyja”; cigány testvéreit, hogy sok kincsüket Krisztus segítségével ki tudják bontakoztatni.

Székely János köszöntötte a német, horvát, szlovén ajkú testvéreket, a testvéregyházak képviselőit, akiket biztosított arról, hogy erősíteni szeretné a jó testvéri kapcsolatokat Krisztus szavai szellemében: „Legyenek mindnyájan egyek.” Köszöntötte a közélet, a tudomány, a kultúra világának képviselőit, akiktől azt kérte: építsük együtt az Isten álma szerinti világot.

A Zsidókhoz írt levél szerint Jézusnak két neve van ahhoz, hogy főpap legyen: Fiú, aki egy az Atyával, és testvér, aki egy velünk. Minden pap és püspök küldetése, hogy egy legyen az Atyával és testvére legyen mindenkinek, különösen a szegénynek – hangsúlyozta a püspök.

Isten cselekvésének fő szimbóluma a jászol és a kereszt, a jászol alázata, a kereszt önfeláldozása. Szeretné szolgálatát a jászol egyszerűségével és alázatával, a kereszt nagylelkűségével végezni – mondta el a híveknek. Kérte Krisztus kegyelmét, hogy egy lehessen az Atyával és testvére lehessen mindenkinek, Ferenc pápa szava szerinti bárányszagú pásztor lehessen, Isten szeretetének jele mindenki számára.

Székely János végül az egyházmegye szentjei és vértanúi közbenjárását kérte, püspöki szolgálatát a Szűzanya pártfogásába ajánlotta. Magyar hazánknak a hit sziklájához való visszatérésre van szüksége – ezt szeretné szolgálni, hiszen ahogy Izajás mondja: „Ha nem hisztek, nem maradtok meg.” Kérte Istent, hogy segíthesse az embereket eljutni Hóreb hegyére, hogy felismerjék: mindenki Őérte él.

A homíliát követően négy nyelven: magyarul, szlovénül, németül és horvátul hangzottak fel a hívek könyörgései. A szentmise záróáldása előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök a Szent Márton-oltárnál imádkozott. Azt kérte Istentől, hogy egész életünk az Ő dicsőítése lehessen, imádkozott az egyházmegyéért, híveiért, a papi és szerzetesi hivatásokért. Ezt követően a hívek a püspök felhívására közösen imádkoztak Brenner János boldoggá avatásáért.

A szentmise végén az egyházmegye szerzetesei nevében Farkas Éva domonkos nővér köszöntötte az új főpásztort, az Úr áldását kérte rá, és az életét áldozatul felajánló Sziénai Szent Katalint idézve azt kívánta, az ő buzgóságával vezesse népét az Isten országa felé.

Az egyházmegye hívei, a Mária Rádió, a Cursillo Mozgalom, a Mária Út nevében Soproni Mónika köszöntötte Székely Jánost, biztosította, hogy sok jóra, szépre, nyitott szívekre és segítő kezekre is talál, hiszen tudják: együtt vagyunk az Egyház.

A cigányság nevében Szigeti József vépi vajda cigány nyelven köszöntötte a főpásztort, aki a szentmise során többször szólt a jelen lévő cigány hívekhez lovári nyelven, majd felcsendült a cigány himnusz.

A szentmise végén Székely János megköszönte a sok szeretetet, figyelmet, ami azt bizonyítja, hogy az egyházmegye él, és sok kincse van. Hálát adott, amiért szeptemberben öt fiatal kezdi meg tanulmányait a szemináriumban.

Az új szombathelyi megyéspüspök végül megköszönte Császár István apostoli kormányzónak az elmúlt egy év bölcs, nyugodt szolgálatát, és megerősítette helynöki megbízatásában. Kérte a hívektől, szeretetükkel, imájukkal segítsék munkáját.

Fotó: Merényi Zita
Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

 

Barátkozni jó! - A 70 éves Blanckenstein Miklóst köszöntötték Esztergomban2017. június 03.

Blanckenstein

Család, hívek, barátok, paptársak, tanítványok közössége köszöntötte a 70. életévét betöltő Blanckenstein Miklóst és ünnepelte a 45 évnyi közös múltat június 3-án Esztergomban. Erdő Péter bíboros, prímás szentmisét mutatott be, majd Miklós atyát a humor erénye jegyében műsorral ajándékozták meg.

Különféle korú, ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek a pünkösd előtti szombaton az esztergomi Szent Ignác-templomban. Blanckenstein Miklós atyát jöttek köszönteni 70. születésnapján. Akik ezen a napon megtöltötték a templomot, hálát adtak az életüket meghatározó alapokért, a barátságért, a közös útért. Az első állomáshely, Dorog közössége tagjaitól kezdve jelen voltak mindazok, akik ifjúként, tanítványként, ministrásként, barátként, paptestvérként a 45 évnyi papi szolgálat során Blanckenstein Miklós mellett álltak. Ahogy az ünnepelt elmondta, egy-egy áthelyezést követően mindig megmaradtak a kapcsolatok. S akik vele tartottak az „úton”, ma eljöttek, hogy köszöntsék.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be. Köszöntöjében kiemelte: hálát adni gyűltünk össze egy hosszú szolgálat kegyelmeiért.

A szentbeszédet Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora mondta. Személyében a barát szólt, aki még az Örökimádás-templomban töltött években figyelt fel Miklós atyára.

Pünkösdre készülünk, az Egyház születésnapjára, ugyanakkor egy 70. születésnapot is ünneplünk. Az élet ajándékát elfogadva és tovább ajándékozva működik a Szentlélek, él az Egyház – mutatott rá Varga János.

„Amit Blanckenstein Miklós elénk élt, úgy fogalmazódott meg bennem, mint Isten örök imádása a modern kor nyelvén, a jelen realitása közepette. Bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Krisztusról” – fogalmazta meg Varga János, amikor arról beszélt, hogyan érintették meg őt Miklós atya katekézisei. Aztán „üdvtörténeti dimenziót” öltött a barátságuk, mikor ő maga is papi pályára lépett. A szentbeszédben arról is szólt, mit jelentett számára ez a papi minta: meghatározóként írta le a „mi” lét megtapasztalását. A Krisztusban kapott többes szám első személyben megadatott számukra, hogy kiemelt helyen érezhették magukat. Megtapasztalták a Krisztus-központú gondolkodást, a közösség és a szabadság érvényesülését.

A szónok az ünnepelttel való személyes kapcsolattól, a barátságtól jutott el a szolgálathoz, a krisztusi templom, az Egyház építéséig. Antoine de Saint-Exupéry-t idézte: „Ha nincs minden kő a maga helyén, akkor nincs templom. És ha minden kő a maga helyén van, és a templomot szolgálja, akkor meg csupán a belőlük születő csend s a templomban születő imádság számít. De ki hallja, hogy a kövekről beszélnek?” A kövek közötti kapcsolatok erejéről elmélkedve Varga János így folytatja: „a templom világossága koronázza meg a köveket. Én hiszek a templommá változó szeretetben.”

Exupéry szavai nyomán a szónok figyelmeztetett, ebben a műben mindannyiunknak közre kell működnünk. Végül az ünnepelt gondolatát idézte: az évfordulók jelentőségét nem a visszatekintés adja, hanem az, hogy mivé formáljuk a múltat, a jövőbe tekintés és a jelen teljes vállalása – mondta Varga János.

A liturgián megszólaltak a Kájoni-mise, a Szalay Olga összeállította énekgyűjtemény darabjai. Az ünneplő közösség örömmel énekelte a tábori misékről ismerős dalokat.

A szentmisét követően a 45 évnyi papi szolgálathoz kötődő közösségek egy-egy műsorral köszöntötték az ünnepeltet a Szent Adalbert Központ Szent István-termében.

Blanckenstein

Az ünneplő sereg kilenc napon át imádsággal – kilencedet végeztek - készült
Miklós atya születésnapjára. Lelkesen és örömmel vállaltak hogy napi egy-egy órát felajánlanak a születésnaposért. Egy csokor rózsával jelképezve, a résztvevők szálakhoz csatolt neveivel, adták át jókívánságaikat.

Az esztergomi szeminaristák nevében Frankó Tamás, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese köszöntötte a rektort. Hagyomány a szemináriumban, hogy Szent Miklós napján görbe tükröt mutatnak a tanároknak a papnövendékek – ezt tették most is, felidézve Miklós atya életének állomásit kispapságától napjainkig.

Dorog közössége verssel és énekkel, emlékeiket felidézve mondtak áldást egykori káplánjukat köszöntve.

A 42 éve létrehozott „pipaklub” tagjai vidám műsort mutattak be ajándékul; többek között arról szólt az előadás, mi az előnye, annak, ha valaki betölti a hetvenedik évét.

A család nevében a testvér, Blanckenstein György köszöntötte az ünnepeltet. Gyerekkorukat, a család szép emlékeit felelevenítő képsorozatot vetített, unokahúga pedig egy énekkel készült.

Krisztinaváros közössége a katekézisük napjára utalva „keddi litániában” énekelte meg az ünnepelt életútját. Egy flashmobban dolgozták fel a Bajorországban máig népszerű Blanckenstein-huszáréneket. A köszöntések sorát az Örökimádás-templom közössége folytatta. Végül az ünnepelt is adott mindenkinek ajándékot: egy CD-t, amin a Kájoni-mise dalai és a „Blanki-táborok” résztvevőinek élménybeszámolói hallhatók.

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Fotó: Lambert Attila


EKIF Pedagógus konferencia2017. május 25.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

Képgaléria

Videó1, videó2

Tagle manilai érsek a katolikus pedagógiai konferencián Esztergomban: Jó embereket kell nevelnünk!

Május 25-én Erdő Péter bíboros meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 15 intézményéből 570 dolgozó és 120 meghívott vendég vett részt a Szent Adalbert Központban azon a konferencián, amelynek díszvendége Luis Antonio Tagle manilai érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció tagja volt.

Képviseltette magát a rendezvényen a Katolikus Pedagógiai Intézet, a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Kalocsa-Kecskeméti, az Egri és a Nyíregyházi Egyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság. A konferencián részt vett Udvardy György pécsi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Szocska Antal Ábel nyíregyházi apostoli kormányzó és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az 570 dolgozó között voltak dajkák, óvodapedagógusok, tanítók és tanárok, rajtuk kívül jelen volt 120 vendég, más egyházmegyék oktatásügyi munkatársai.

Erdő PéterErdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében ünnepi alkalomnak nevezte a találkozót. Felelevenítette azt a korszakot, amikor a társadalom azt a feladatot állította az Egyház elé, hogy alakítsa ki a katolikus iskolák hálózatát. A rendszerváltás után az Antall-kormány első programjában volt egy fejezet az egyházakról, amelyben szerepelt, hogy nagyobb feladatot kell vállalni az oktatás és nevelés terén. 1991 nyarán törvény született az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Sok konfliktussal járt a folyamat, és nagy kihívást jelentett az is, mitől lesz más a katolikus iskola. Ugyanolyan nem lehetett, mint 1948 előtt, hiszen a szerzetesiskolákban a rendek tagjai tanítottak, de ők idősek voltak, vagy a rend létszáma fogyatkozott meg. Az első tíz évben nagy volt a bizonytalanság, a félelem. A bíboros örömmel állapította meg, hogy azóta kialakult az egyházi iskolarendszer, diákjaik pedig sokszor bizonyították, hogy fontos, hasznos képzést kaptak hitből, emberségből.

II. János Pált idézte, aki az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításában foglalkozott az Egyház küldetésével, és a feladatok között említette az óvodát és az iskolát. A világegyház hullámhosszán állunk, amikor kivesszük a részünket ebből a munkából – hangsúlyozta. Tíz éve 48,5 millió, ma már 60 millió növendék tanul világszerte egyházi iskolákban. Európában, Észak- és Dél-Amerikában csökkenés, Afrikában növekedés tapasztalható. Az adatok szerint Európában 144 katolikus iskolával lett kevesebb tíz év alatt. Ha Magyarországon nem nyílt volna ilyen sok iskola, háromszor akkora lenne európai szinten a veszteség. Hozzátette, hogy a mennyiség mellett fontos hangsúlyt fektetni a minőségre is. Ezt szolgálja a szakmai találkozás is, amely egyben erősíti a közösségi összetartozás érzését – tette hozzá, majd áldott munkálkodást kívánt az intézmények dolgozóinak.

Balogh ZoltánBalog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte a világegyházi perspektívát, és ennek kapcsán megemlékezett arról, hogy Tagle bíboros országában súlyos támadás érte a napokban a keresztényeket. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta megduplázódott hazánkban az egyházi iskolák száma. Ma 220 ezren járnak egyházi iskolákba, ezeknek több mint a fele katolikus iskola. 327 ezer gyermeket íratnak be hittanra az állami iskolákban, fakultatív hittanra pedig 368 ezren járnak – ez elárulja, hogy sok szülő úgy gondolja, kaphat valamit az Egyháztól. Méltatta, hogy az egyház nem érdekvédő közösség, nem csupán azokért szerveződik, akik benne vannak.

A megnyitó beszédeket követően az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola diákjai és tanárai énekeltek népdalokat, a Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola diákjai pedig nemzetiségi néptáncbemutatót tartottak.

Luis Antonio Tagle bíborosLuis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek – a Caritas Internationalis elnöke és a Katolikus Biblikus Szövetség tagja – a katolikus oktatás lényegéről beszélt előadásában, a Biblia és a karitász erejére helyezve a hangsúlyt.

A II. vatikáni zsinat Gravissimum educationis kezdetű, 1965-ös dokumentumát idézte: az igaz oktatás az emberek alakításán dolgozik, alakítja a személyiséget, hogy célt tudjon kitűzni maga elé, és felelősséget érezzen a közösség javáért. Az előadó felidézte, hogy a nevelésügyi kongregáció legutóbbi találkozóján Ferenc pápa arról beszélt, az oktatás humanizálja a fiatalokat, emberibbé válnak általa. A papi szemináriumoknak korábban azt tanácsolta, „jó papokat neveljenek, és ne szörnyeket”. Az oktatás elsődleges feladata tehát jó embereket nevelni.

A Vatikán külön beszél a keresztény oktatásról: a teljes ember nem más, mint Krisztus, őt kell példaként követnünk. Nem Tom Cruise, nem Messi, nem Ronaldo a tökéletes ember – tette hozzá a manilai érsek. Az a cél, hogy növekedjünk tudásban és éljünk hitben, hogy olyan emberek legyünk, akik Jézus Krisztushoz mérik magukat. A katolikus oktatásban fontos olyan légkört teremteni, amilyet a Szentlélek mutat számunkra, a szabadság és a karitász légkörét. Az emberi fejlődést párosítsuk keresztény növekedéssel. Az emberi kultúrát próbáljuk összekapcsolni az evangélium tanításával! – buzdította Tagle bíboros a nevelési konferencia résztvevőit. Ezt a gondolatot saját élményével erősítette meg: a katolikus iskolájából az jut eszébe leginkább, amikor kisfiúként részt vett az imákon – ezt a légkört mindig a szívében hordozza.

XVI. Benedek pápát idézte, aki megfogalmazta, hogy az egyház – ami közösség, család számunkra – három pilléren nyugszik: Isten világán, a szentségeken és a karitászon. Mindhárom fontos, nem lehet egyet választani, együtt alkotják azt a kultúrát, amely nevelő hatással bír. Lehetőséget adnak, hogy közelebb kerüljünk Jézus személyéhez, aki az igaz ember, a zsinórmérték számunkra. Fontos, hogy találkozzunk Jézussal, hogy megszülessen bennünk, és olyanná alakítson, amilyen Ő maga – ez a katolikus oktatás célja.

Ezt követően a bíboros két fontos dolgot emelt ki, amely nélkülözhetetlen a katolikus oktatásban is: a Biblia és a karitász. Ha Jézussal szeretnénk találkozni, olvasnunk kell a Bibliát, amelyben Isten felfedi saját magát. Emberek írták le, benne vannak az emberi történetek, tragédiák, álmok, remények is, amelyeken keresztül is megnyilvánul Isten szeretete. A Biblia szentség, amelyen keresztül Isten szól hozzánk – hangsúlyozta. Isten szavai emberivé válnak, ahogy Jézus is emberré vált. Jézus a kulcs, akinek a segítségével megértjük a Bibliát, és a Biblia a kulcs, amelynek segítségével megértjük Jézust. A Szentírás mellőzése Krisztus mellőzését jelenti – hangsúlyozta.

Ezért Tagle bíboros azt javasolta a katolikus oktatóknak, hogy ismerjék meg alaposan a Bibliát, amelynek olvasása során kifejlődik az emberben egy olyan hozzáállás, amely a krisztusi viselkedést követi. A Biblia arra is megtanít zajos világunkban, hogy figyelni tudjunk másokra. A gyerekek figyelme csapong, felmérések szerint tíz percig lehet fenntartani. Ugyanakkor órákat töltenek a kütyüikkel az internetes csevegőszobákban. Ez azt is jelenti, hogy ha megragadja valami a szívüket, tudnak figyelni. A Biblia oktatása azt a célt szolgálja, hogy Jézust olyan személlyé tegyük számukra, aki magával ragadja őket.

A fiatalok a virtuális valóságon keresztül kapcsolódnak a valósághoz, ugyanakkor vágynak a hiteles életre, szeretnének bízni valakiben ebben a nehéz, háborúk, gazdasági instabilitás, migráció sújtotta világban. Bízunk benne, hogy megtalálják Jézusban az igazi embert – aki nem virtuális, hanem valóságos. Ennek kapcsán elmesélt egy történetet barátjáról, aki azt kérte tőle, beszéljen a lányával, aki eltávolodott a családtól, sehová nem megy velük. Találkozott vele, egy extrém, lila-zöld hajú lánnyal, aki elmondta: „Az apukám megtiltja, hogy dohányozzak, de ő láncdohányos. Az anyukám azt mondja, takarékoskodjak a pénzzel, de ő szórja a pénzt, mindig vásárol. Hamisak.” A bíboros ekkor arra gondolt, hogy ez a lány nem ellenség, hanem a barátunk, inkább az apjával kellene elbeszélgetnie. A fiatalok az igazit keresik, a hiteleset. Ne szégyelljük Jézust megmutatni nekik, az igaz embert! – kérte.

A másik fontos dolog a katolikus oktatásban a karitász, amely nemcsak a gyümölcse az oktatásnak, hanem maga is oktat, segít, hogy emberibbek legyünk. Szeretve tanulunk meg szeretni, nem akkor, amikor konferencián veszünk részt a szeretetről. Formál minket, amikor felvesszük a kapcsolatot másokkal, főleg a kirekesztettekkel, a szegényekkel. Ha sokáig nézzük őket és a szívünkbe engedjük őket, az összezavar és megindít minket, és ennek megnyilvánulása a szeretetből fakadó cselekedet. Ha észrevesszük azokat, akiknek szeretetre van szükségük, olyan embereket látunk meg, akiket Jézus maga is szeretne, ha köztünk élne. Az éhezőben, a hajléktalanban, a börtönben lévőben Jézussal találkozhatunk. Azok pedig, akik megtapasztalják a keresztények szeretetét, látni fogják Jézus arcát bennünk. Tagle bíboros végül hangsúlyozta, hogy fontos egyre közelebb kerülni az Eucharisztiához. Az Eucharisztiában megtapasztalhatjuk Jézus szeretetét, és ez teszi lehetővé, hogy másokat is szeressünk.

Az előadás után a manilai érsek szentmisét mutatott be a résztvevőknek, Erdő Péter bíboros, a jelen lévő püspökök és papok koncelebrálásával. A szentmise homíliájában szintén az Eucharisztiában megtapasztalt szeretetről beszélt és arról, hogyan találkozhatunk Jézussal. A felolvasott evangéliumi részben (János evangéliuma 16,16–20) az apostolok aggódnak, hogy nem fogják látni többet Jézust. Mi szeretnénk látni Jézust! Nem félünk találkozni vele – hangsúlyozta. Utalt arra, hogy Pál apostolt sokszor elutasították az emberek, de szólt hozzá Jézus, megérintette, és ez eltöltötte energiával. A legnagyobb ajándék, amit tovább tudunk adni a gyerekeknek, Jézus: ha találkoznak vele, és aztán nehézségekkel szembesülnek, tovább tudnak menni. „Az Eucharisztiában megtaláljuk Jézust Hallhatjuk, láthatjuk őt. Fontos, hogy a szentmise után lássák rajtunk, hogy valami változott bennünk, boldogabbak, élettel telibbek lettünk, és azt tudjuk mondani, hogy igen, így van, mert láttuk Jézust” – buzdította a híveket.

A szentmise végén Fábry Kornél tájékoztatta a jelenlévőket a 2020-as eucharisztikus kongresszusról. Ebéd után a konferencia zárásaként fakultatív kulturális programokon vettek részt a látogatók.

1996-ban alapították az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságát, az EKIF-et. A főegyházmegye – Gyetván Gábor vezetésével – jelenleg tizenöt közoktatási intézmény huszonöt tagintézményét tartja fenn, melyekben közel 500 óvodás, 4100 általános iskolás és több mint 1200 középiskolás nevelése és oktatása zajlik.

Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

 

Erdélyi Zsuzsanna gyűjteménye a Szent Adalbert Központban2017. május 20.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

Erdélyi Zsuzsanna gyűjteményéből új állandó kiállítást nyitott a Keresztény Múzeum Esztergomban

Az esztergomi régi nagyszeminárium zsúfolásig megtelt dísztermében Gaál Endre nagyprépost nyitotta meg a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményének első állandó kiállítását május 20-án.

Gaál Endre beszédében a keresztény emberek hétköznapi, szakrális tárgyainak hitből fakadó szépségéről szólt. Kontsek Ildikó múzeum igazgató a gyűjtemény keletkezéstörténetét, hányatott sorsáról emlékezett meg, majd az utóbbi években elkezdett szakszerű gondozásért és a kiállítás megrendezéséért mondott köszönetet a közreműködőknek.

A tárlat rendezője, Soós Sándor néprajzkutató az alapítástörténet felidézésével különösen a névadó Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015) programadó szerepét emelte ki. 1980-ban az ő kezdeményezésére intézett felhívást a hívek felé Lékai László esztergomi érsek. Kérte, hogy arra érdemesnek gondolt kegytárgyaikat küldjék el Esztergomba. Így jött létre a régmúltra és az 1980-as évekre egyaránt jellemző sajátos tárgy együttes. A tárlat rendezői így valójában maguk az adakozók.

Petrás Mária imamondása és elmélyült, áhítatos éneklése méltó hangulatot teremtett a kiállítás értő és érző befogadásához. Az első vendégek a kurátor vezetésével tekinthették a száznegyven négyzetméter alapterületen O. Ecker Judit funkcionális, egyedi bútoraival és Zalavári Tibor látványtervező koncepciója nyomán berendezett termet.

A mintegy ezer darab különféle tárgy kora mintegy három évszázadot ölel fel a barokktól napjainkig. Három sarokban külön installációként kapott helyet a bethlehem állítás szokása, a lourdes-i Szűzanya kultusza és a paraszti, kispolgári lakásos jellegzetes eleme, a szent sarok. Az imakönyvek, szentképek, apácamunkák, rózsafüzérek, szenteltvíztartók, hímzések, viseletek és más tárgyak műfajonként csoportosítva, rövid magyarázó szövegekkel kerültek a vitrinekbe és szabadon kihúzható, számos fiók valamelyikébe.

Szabó Judit restaurátor által tisztított, majd válogatott textíliák különösen látványos, szép részét képezik a gyűjtemény szemléletes bemutatásának. A kiállításon nem szereplő, vagy kézbe nem vehető tárgyak közül néhányat multimédiás, interaktív bemutató képernyőkön láthatják az érdeklődők. Igény szerint kihangosítva, illetve fejhallgatón hanganyagokkal is kiegészíthető a látvány.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

A kiállítás a Szent Adalbert Központ (Esztergom, Szent István tér 10.) II. emeletén tekinthető meg. Megközelíthető a bazilika felőli oldalkapun és a főbejáraton keresztül (nyitva: péntek, szombat, vasárnap 9–16 óráig)

Forrás: Keresztény Múzeum, Magyar Kurír
Fotó: Keresztény Múzeum/Mudrák Attila

Meisner bíborossal ünnepelték Esztergomban Mindszenty József bíboros emlékmiséjét2017. május 6.

MindszentyMindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 6-én a hercegprímás halálának 42. évfordulóján alkalmából az esztergomi bazilikában. A főcelebráns és szónok Joachim Meisner bíboros csodálatát fejezte ki, hogy a szentmisén milyen nagy számban vettek részt fiatalok, gyerekek.

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek volt, aki Erdő Péter bíboros-prímással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelen lévő tagjaival és számos paptestvérrel koncelebrált.

A budapesti Pannonia Sacra-iskolából ismét kerékpárral, a Szent Gellért-iskolából pedig kenuval zarándokoltak diákok és tanárok az esztergomi engesztelő szentmisére. Eljöttek a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont, valamint a budaörsi és az esztergomi Mindszenty-iskolák diákjai is. Összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.


Mindszenty

A szentmisén jelen voltak Darák Péter, a Kúria elnöke; Boross Péter volt miniszterelnök; Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Lomnici Zoltán, a Legfőbb Bíróság korábbi elnöke; részt vettek a testvéregyházak képviselői, a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai, valamint a kulturális élet képviselői.

A bazilikát megtöltő sokaságot Erdő Péter bíboros köszöntötte, kiemelten fordult a diáksághoz, a szertartáson szolgálatot vállaló fiatalokhoz és a gyalogosan érkező zarándokokhoz. Örömét fejezte ki, hogy a hívő közösség együtt ünnepelhet Joachim Meisner bíborossal, aki kora ifjúságától fogva nagy tisztelője Mindszenty bíborosnak, a hős lelkű magyar prímásnak. Erdő Péter köszönetet mondott a bíborosnak az esztergomi nagyszeminárium felújítási munkálatait támogató jelentős segítségéért. „Adja Isten, hogy ahogyan az ősi szeminárium épülete romjaiból újjáéledt, úgy újuljon meg és váljon elevenné hitünk és katolikus közösségeink élete!” – fogalmazott a bíboros.

MeisnerJoachim Meisner bíboros szentbeszédében kifejezte örömét, hogy „itt, Mindszenty bíboros bazilikájában bemutathatja a szentmisét érte és az ő népéért”. Felidézte a hercegprímáshoz fűződő emlékeit. Bár személyesen nem ismerhette Mindszenty bíborost, de az egykori NDK-ban élve gyerekéveit ismerte a kommunizmus világát. Első ízben akkor figyelt fel a hitvalló prímásra, amikor 1948-ban egy újságban cikket talált Mindszenty peréről. Látva a bíboros fényképét, amint a tárgyalóteremben a vádlottak padján ült mélyen megdöbbent, hogy Jézus tanítványait ma is bíróság elé hurcolják. „Ez a kép olyan hatást gyakorolt rám, hogy kivágtam és kifüggesztettem a hálószobám falára. A vádlottak padján ülő Mindszenty bíboros képe előtt aludtam el. És növekedett bennem a vágy, hogy egyszer én is olyanná váljak, mint a bíboros, Krisztus tanúja, aki elég bátor volt ahhoz, hogy megálljon e világ hatalmasaival szemben.”

A német bíboros szentbeszédében arról a hitről szólt, ami erre a kiállásra alkalmassá teszi az embert: Ez a hit szóban és tettben fejeződik ki. Gyakorlattá válik, mikor az ember minden erejével és adottságával cselekszik. Erősíti Isten kegyelme, hogy a cselekvésben hozzáadja saját jóakaratát. Hiszen minden egyes ember arra kapott meghívást, hogy amint Isten magát teljesen odaadja az embernek a maga istenségében, az ember is odaadja magát Istennek teljes emberségében.

„Így az Ige testté lett és a test, a konkrét ember, ahogy él és szeret, annak az Istennek a szavává lesz, aki testté lett” – mondta Joachim Meisner.

Az ember szíve megnyeri a hitnek a közvéleményt, a tudományokat, a művészeteket és mindent, ami az emberi életet alkotja. A hitnek ez a tanúsága szóban és tettben az a hagyaték, amit Mindszenty bíboros az ő népének és egyházának hátrahagyott – mutatott rá a bíboros, és hangsúlyozta, hogy az istenhit ereje nem merült ki sem a kommunista diktatúra, a jogtalanság és erőszak idején, sem a modern társadalomban. Így biztatott: Európában a szekularizációs hullám továbbra is hamisnak bizonyul, a Jézus Krisztusba vetett hit megvilágosító értelmessége pedig ragyog. Isten nem hagy semmit és senkit sem végérvényesen elveszni. Ő a világ és az ember gyógyulása.

A szónok felhívta a figyelmet arra is, hogy ma nagy éberségre van szükségünk, amit az is mutat, hogy az Európai Parlament egyértelmű többséggel fogadta el az ember úgynevezett szexuális és reproduktív jogait, melyek a törvényes abortuszhoz vezetnek.

A hitben való átadottság Istennek ma is a legnagyobb, amit egy püspök az övéinek adhat – mondta Meisner bíboros, majd Romano Guardinit idézte: „Csak aki Istent ismeri, az ismeri az embert”.

Az evangélium világosan kimondja, hogy az ember nem csupán a képmása Istennek és a testvére Jézus Krisztusnak, hanem a Szentlélek temploma is. Ha az emberről van szó, akkor mindig Istenről van szó – fejtette ki a német teológus tanítását Köln nyugalmazott érseke. – Ez a hit, ez a kiállás, az emberért felemelt hang Mindszenty bíboros üzenete a ma emberének úgy az európai egyházban, mint egész Európában.

Az áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

„Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által” – imádkozta vele a hívők közössége.

A szentmise végén Joachim Meisner kifejezte csodálatát, hogy fiatalok és gyermekek milyen nagy számban vettek részt a szertartáson. Úgy fogalmazott, ha a gyerekek vasárnaponta Istenhez találnak, akkor boldog lesz az életük; majd arra kérte a felnőtteket, mindig figyeljenek arra, hogy a gyerekeknek helyük legyen a templomban.

A liturgiát követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Cserháti Ferenc, Snell György, Gyulay Endre; Szocska A. Ábel OSBM és Császár István apostoli kormányzók, a jelen lévő papság, az állam és közélet, valamint a lovagrendek képviselői megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában.

MindszentyA szentmisét követően állófogadáson adták át a Mindszenty József-életműdíjat, melyet 2017-ben Beke Margit egyháztörténésznek és Habsburg-Lotharingiai Mihálynak, a Mindszenty Alapítvány elnökének ítéltek oda.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhellyel működő Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Erdő Péter bíboros, prímás jóváhagyásával a 2015-ben ünnepelt jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából alapította meg a Mindszenty József-életműdíjat.

A latin nyelvű adományozó levelet és Mindszenty bíboros bronzból készült álló szoboralakját, Hermann Zsolt reprezentatív alkotását Erdő Péter adta át a díjazottaknak.

Hosszú évek munkája áll egy-egy elismerés mögött – méltatta a bíboros a díjazottak életét és tevékenységét, és arra biztatott, hogy éljünk mi is azokért az értékekért, melyek a hitvalló hercepgprímás életét irányították, és akár áldozatok árán is legyünk készek követni azokat.

Beke Margit laudációját Nagy Brigitta, a Mindszenty Alapítvány munkatársa olvasta fel.

Beke Margit történész, levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti bizottságának elnöke, az MTA történettudományok doktora. A Prímási Levéltár igazgatójaként, az Érseki Simor Könyvtár, néhány évig a Főszékesegyházi Könyvtár vezetőjeként munkájának jelentős része az Esztergomi Érsekséghez kötődik. Kiemelt kutatási területe az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye története. Mindszenty bíborossal több publikációban is foglalkozott. Egyházam és hazám címmel három kötetben ő rendezte sajtó alá a hercegprímás 1945 és 1948 között elmondott szentbeszédeit. Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök szenttéavatási ügyében a történész bizottság tagjaként ő állította össze az egyházmegyei eljáráshoz nélkülözhetetlen kritikai életrajzot. Jelenleg a zalaegerszegi Mindszenty Zarándokközpont és az életút-kiállítás létrehozásában segíti a Mindszenty Alapítvány munkáját. Több díjjal ismerték el munkásságát, 1994-ben megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért Díjat, két évvel később a levéltárosok részére adható legmagasabb szakmai Pauler Gyula-díjat, 2000-ben a Magyar Egyházi Levéltáros Egyesület Kormos László-díját.

Habsburg-Lotharingiai Mihály alapítványi elnök laudációját Kovács Gergely posztulátor olvasta fel.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, 2013 és 2016 között a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt. Az egykori uralkodócsalád tagjai közül ő az egyik, aki a legintenzívebb kapcsolatokat ápolja magyar szülőhazájával. Évtizedekig a textiliparban dolgozott, nyugdíjba vonulása óta számos közösségi, elsősorban jótékonysági feladatot lát el: civil szervezetek vezetőségében dolgozik, egyházi intézmények erkölcsi és anyagi támogatásán munkálkodik, a mindenkori rászorulók körében önkéntes segítő tevékenységet végez. 1993 óta vezeti kuratóriumi elnökként a vaduzi, valamint 1994-ben történt megalapítása óta a Magyarországi Mindszenty Alapítványt. Jótékonysági tevékenységét Újbuda a Pro Urbe díjjal honorálta. 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült.

Fotó: Mudrák Attila, Bodó Imre

forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír


Esztergom és környéke kincsei

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében indított "Esztergom és környéke kincsei - Ismeretterjesztő előadások tárgyi és szellemi örökségünkről" című sorozat évek óta nagy sikert arat, melynek házigazdája a Szent Adalbert Központ. Az előadásokon való részvétel ingyenes. Tekintse meg az eddigi előadásokat!


Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ