Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága




Mária Rádió Online
Google+

Főmenü

 

KonferenciaÉtteremHotel



Újabb eucharisztikus konferenciát rendeznek Központunkban!2019. november 26-28

NEK

A jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készület jegyében szervez eucharisztikus pasztorális konferenciát a NEK Titkársága az esztergomi Szent Adalbert Központban november 26. és 28. között. Az esemény minden érdeklődő számára nyitott.
Kit ne foglalkoztatna az Eucharisztia kérdésköre? Honnan ered? Miért pont így alapította meg Jézus? Továbbra is lehet gluténmentes ostyával áldozni? Milyen irányelvek szabályozzák az Oltáriszentség őrzését? Mi az elsőáldozásra való felkészítés görögkatolikus gyakorlata? Milyen szerepet játszott az Eucharisztia az ókor egyházának életében? Harmadik alkalommal rendeznek eucharisztikus konferenciát az esztergomi Szent Adalbert Központban, hogy mindezekhez a témákhoz, kérdésekhez kicsit közelebb kerüljenek az érdeklődők.

Az eseményen többek között Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora; valamint Perendy László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanára tart előadást, de a résztvevők hallhatják Versegi Beáta Mária és Schuschnigg Theresia nővért is, akik a Nyolc Boldogság Közösségtől érkeznek. Robert Somerville professzor, az egyesült államokbeli Columbia Egyetem tanára is felszólal a konferencián. És hogy ne legyen „száraz” az anyag, a szervezők borkóstolóval is készülnek az eseményre.

A konferenciára ITT lehet jelentkezni.

Forrás: NEK Titkárság

 

Alapítása huszonötödik évfordulóját ünnepelte az Esztergom-Bajóti Karitász Régió2019. szeptember 28.

Karitász

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjához tartozó Esztergom-Bajóti Karitász Régió szeptember 28-án Esztergomban ünnepelte alapítása huszonötödik évfordulóját. A jubileumon Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be szentmisét.
hirdetés
Az ünnepségen részt vett Csorba Gábor, a Szent Erzsébet Karitász Központ igazgatója; a karitászközpont munkatársai; az esztergom-bajóti régió korábbi és jelenlegi plébánosai; Molnár Alajos kanonok, a régió mentora; a főegyházmegyéhez tartozó karitászrégiók vezetői, az önkormányzatok polgármesterei és képviselői, a karitász feladatainak segítői és támogatói, valamint a régióhoz tartozó települések karitászcsoportjainak munkatársai.

Az esztergom-vízivárosi templomban bemutatott szentmise végén Mohos Gábor püspök emléklapot adott át a jubileumát ünneplő régió munkatársainak, valamit átnyújtotta a régió által odaítélt idei Szent Erzsébet-díjat. Az Esztergom-Bajóti Karitász Régióban 2004-től minden évben hálát adnak Istennek egy-egy munkatársért, és átadják neki e díjat köszönetként, hogy a karitászmunkát olyan hitelesen végzi, ahogy azt Szent Erzsébettől tanultuk. Idén Molnárné Bécsi Margit bajóti karitászvezetőnek adományozták az elismerést.

A jubileumi ünnepség a Szent Adalbert Központban folytatódott, ahol beszédet mondott Csorba Gábor, valamint Czermann János, Süttő polgármestere.

Ferenczy Rudolfné Molnár Éva, a karitászrégió vezetője pedig, aki képekkel kísért előadásban idézte fel a szolgálatuk negyed évszázadát, így fogalmazott: „Tudjuk, hogy életünknek akkor van értelme, ha ajándékká válik a felebarát számára. Önerőből képtelenek lettünk volna nagy dolgokat véghez vinni, de Isten segítségével sikerült olyan programokat megvalósítani az önkéntes szolgálatunkkal a települések életében, melyek örömet szereznek az emberek, a rászoruló családok számára. Visszatekintve a 25 évre Széchenyi István szavaival valljuk: »Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.«”

Ferenczy Rudolfné Molnár Éva 1994 őszén kapott megbízást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyétől a bajóti karitászcsoport és a régió csoportjainak szervezésére. Bajóton még ezt megelőzően adott helyet nekik Balás Béla akkori plébános, ma nyugalmazott kaposvári megyéspüspök, ezért is nevezték el a csoportot a faluról.

Ferenczy Rudolfné Molnár Éva akkor még az esztergomi kórház pszichiátriáján dolgozott, és Pátkai István pszichiáter főorvossal sokat járták a falvakat, látogatva a gondozottakat. Már a kezdet kezdetén az egész régiót átfogó karitásztanfolyamot indítottak. A felnőtt alapképzés mentálhigiénés kurzussal indult, amelynek Búza Domonkos pszichológus volt az előadója, majd a mentora. 1997-ig évente, majd háromévente szervezték a képzéseket.

Erdő Péter bíboros, prímás 2003-as lelkipásztori terve további megerősítést jelentett, így 2007–2008-ban, a Szent Erzsébet-emlékévben nagyobb létszámmal szervezhettek képzést, a bajóti vidéki régió és a budapesti régiók munkatársainak egy időben. Ezután szünet következett, mert időközben a bajóti régióközpont Esztergomba költözött, és 2015 óta hivatalos nevük is Esztergom-Bajóti Karitász Régió. Az elmúlt évek során újabb segítőkkel bővültek a csoportok, így szükség volt az újabb képzésre, amelyre Écsy Gábor atya engedélyével 2017–2018-ban sor is kerülhetett.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Mudrák Attila

Keresztény gólyatábor Esztergomban2019. augusztus 23-27.

Gólyatábor

Idén második alkalommal adott otthont Esztergom a keresztény gólyatábornak. Az augusztus 23. és 27. között megtartott rendezvény célja az volt, hogy a keresztény szellemiségű fiatalok, akik az új tanévben bekapcsolódnak az egyetemi életbe, megismerhessék egymást, illetve találkozhassanak, akár leendő iskolatársaikkal is. A résztvevők az ország különböző pontjairól érkeztek, és különféle egyetemekre nyertek felvételt.

Az együtt töltött idő alatt tájékozódhattunk a felsőoktatási intézményekről, a keresztény ifjúsági közösségekről, hasznos információkat kaptunk a kollégiumi életről, tankönyvekről, közlekedésről, étkezésről, azaz a ránk váró mindennapi életről. Voltak kiscsoportos beszélgetések, itt a gólyák kérdezhettek a felsőbb éves hallgatóktól. A tábortűz körül kötetlenebbül is beszélgethettünk, a közös éneklés és tánc pedig már első este megalapozta a jó hangulatot. Nagy sikere volt a Lumen Christi együttes koncertjének, illetve az azt követő teázásnak és énektanulásnak. Alkalom nyílt arra is, hogy együtt játsszunk, sportoljunk, a Búbánat-völgybe tett túra fáradalmait pedig feledtette a Dunára és a környező hegyekre nyíló csodálatos kilátás. A programot színesítette Fábry Kornél kaposfüredi plébános előadása, a kötetlen beszélgetés Veres András szombathelyi megyés püspökkel, és a közös elmélkedés Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal. Ellátogattunk Székely János esztergom-budapesti segédpüspökhöz is, egy kerekasztal-beszélgetés keretében pedig többek között Süveges Gergő tévébemondó osztotta meg velünk gondolatait.

Az utolsó közösen eltöltött napon egy vetélkedőn megismerhettük Esztergom nevezetességeit és az egyetemi élet kihívásait, este pedig tábori bálra került sor a Szent Adalbert Központban, ahol volt egy kevés társastáncoktatás, illetve görög táncház is. A program csütörtök délelőtt szentmisével ért véget, melyet Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész és Pálfai Zoltán szegedi egyetemi lelkész közösen mutatott be az esztergomi bazilika altemplomában. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az együtt táborozó diákok talán nem érzik majd teljesen idegennek a felsőoktatás világát, illetve bármikor segítséget kérhetnek itt megismert társaktól – legyen szó akár a felsőbb évesekről, akár a velük egykorúakról. Köszönet illeti a szervezőket, a segítőket és támogatókat, nélkülük nem lett volna ilyen színvonalas ez a tábor. Végig remek hangulat uralkodott, mindannyian szép emlékekkel tértünk haza. Minden gólyának azt kívánom, kísérje áldás az útját!

Forrás: Új Ember
Fotó: Budapesti Római Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség

 

Esztergomban tartotta éves összejövetelét az Egyházi Könyvtárak Egyesülése2019. június 24-26.

EKE

Az idén alapításának 25. évfordulóját ünneplő Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) június 24. és 26. között Esztergomban tartotta éves összejövetelét. A vendéglátó az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára volt.
Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése tagkönyvtárainak egy-egy szavazati joggal bíró munkatársai alkotják a közgyűlést. Az egyesület ügyeit év közben az elnök intézi a tíztagú elnökség bevonásával, a titkár és a kamarás segítségével, a felügyelőbizottság ellenőrzésével. A tisztségviselőket az egyesület három évre választja.

A találkozó szokásos programja közgyűlés, konferencia, szakmai délelőtt volt, de nem maradhatott el az ökumenikus ima, valamint a vendéglátó intézmények gyűjteményeinek meglátogatása. Idén a műemlékekben, látnivalókban oly gazdag Esztergom adott helyet a rendezvénynek.

Az EKE tisztújító közgyűlésén tiszteletbeli taggá fogadta Szelestei Nagy Lászlót, az egyesület egyik alapítóját, első titkárát. Megemlékeztek a szervezet első elnökéről, a tíz éve elhunyt Bánhegyi Miksa OSB atyáról.

A közgyűlés új elnökséget és elnököt is választott. Az egyesület új elnöksége: Ásványi Ilona (Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár), Balogh Kriszta (Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest), Baranya Péter (Piarista Rend Központi Könyvtára, Budapest), Bálint Ágnes (Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár, Debrecen), Kovács Áron (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtára), Kövécs Ildikó (Gál Ferenc Főiskola Könyvtára, Szeged), Kührner Éva (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára, Nyíregyháza), Mezei Zsolt (Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa), Tamási Balázs (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára, Budapest), Török Beáta (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára, Budapest)

EKE

A közgyűlés három évre újra az egyesület elnökévé választotta Ásványi Ilonát, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatóját, könyvtári szakértőt, aki kezdetektől (1994) részt vett az EKE munkájában. A szervezetnek 1999 és 2004 között titkára, 2004 és 2007 között elnöke, 2007 és 2009 között elnökségi tagja, 2016 és 2019 között elnöke volt.

Az első nap a szokásos ökumenikus imával zárult, melyen nemcsak az eltelt egy, hanem három évért, sőt az elmúlt huszonöt évért is hálát adott a közösség.

A második nap reggel Csépányi Gábor, az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa vezetett imádságot. Ezután Faragó András papnövendék felolvasta Erdő Péter bíboros, prímás levelét. A főpásztor többek között ezt üzente a találkozó résztvevőinek: „Bár az egyes gyűjtemények a különböző egyházak sajátjai és működésük is azok küldetéséhez igazodik, számos olyan szakmai ismeret és tapasztalat gyűlt össze ezeknek a könyvtáraknak a körében, amelyek szélesebb körben is nagy értéket jelentenek. (…) Szívből kívánom, hogy a mostani konferencia is segítséget nyújtson azoknak, akik nagy szakértelemmel és szeretettel gondozzák ezt az értékes örökséget mindnyájunk javára!”

A második napon zajlott A sokszínűségben hasonlóság – A szakkönyvtárak című konferencia, melyen az országos nagy szakkönyvtárak vezetői tartottak előadást: Péterfi Rita (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Markója Szilárd (Országgyűlési Könyvtár), Rózsa Dávid (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára), Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár), Keveházi Katalin (Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár), Ásványi Ilona (Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár).

A harmadik napon, a szakmai délelőttön a konferenciához kapcsolódva az egyházi könyvtárak mint szakkönyvtárak jó gyakorlatait, megoldásait ismertették az előadók: Dobó Judit (Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár), Török Beáta (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára, Budapest), Bálint Ágnes (Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár), Tamási Balázs (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára), Czoboly Miklós (QULTO).

Forrás: Egyházi Könyvtárak Egyesülése

 

A papság prófétai küldetés – Pap- és diakónusszentelést ünnepeltek Esztergomban2019. június 15.

Papszentelés

Június 15-én, szombaton Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Fehér Zoltán diakónust áldozópappá, Gyurász Krisztián, Harangi Tibor, Lőw Gergely és Máté János Kristóf papnövendékeket pedig diakónussá szentelte az esztergomi bazilikában.
A szertartás kezdetén Erdő Péter bíboros a szentelendők mellett kiemelten köszöntötte a főegyházmegye vele koncelebráló segédpüspökét, Mohos Gábort, a jubiláns paptestvéreket, a főegyházmegye papságát és a megjelent híveket.

A pap- és diakónusszentelés szertartására az evangélium után került sor: először név szerint szólították azokat, akik a diakonátus, illetve az áldozópapság szentségében szeretnének részesülni. Ezt követően a szentelendők a főpásztorral szemben helyet foglaltak, és következett a homília, melyet teljes terjedelmében közlünk az alábbiakban.

Főtisztelendő püspök urak, jubiláló paptestvérek, főtisztelendő oltártestvérek, kedves szentelendők, Krisztusban kedves testvérek!

A most felolvasott evangéliumi szakasz az apostolok küldetéséről szól. Krisztusról kezdettől vallja az Egyház, hogy benne minden messiási várakozás teljesült. Egyszerre ő volt a megígért pásztor és király, Dávid fia, ő volt az örök főpap és beteljesítette a tanítói vagy prófétai küldetést is. Hármas küldetésében a II. vatikáni zsinat tanítása szerint különlegesen is utódai a püspökök és a papok, akik folytatják művét a világ végezetéig.

Ma különösen a prófétai feladatról kívánok szólni, hiszen keresztény papságunk a szentségek, főként az Eucharisztia szolgálata, ugyanakkor a közösség vezetésének felelősségét és karizmáját is hordozza, de nem utolsó sorban prófétai küldetést is jelent.

Katolikus hitünkben a prófétaság különleges jelentést hordoz. Az ókori keleten minden nép körében voltak olyan emberek, akik varázslással vagy jövendöléssel foglalkoztak. Ma sem hiányoznak az ilyen jelenségek. Ezeket a választott nép, majd a kereszténység az egyistenhite alapján vagy szemfényvesztésnek, vagy esetleg a szellemek világának, sőt olykor éppen a gonosz szellemi erőknek tulajdonította (vö. Szám 22,5k; 1Kir 18,22 és 22,5; Dán 2,2 és 4,3 stb). Az emberi tudás sohasem foghatja át a világegyetem minden részletét. A természettudományok haladásával csak egyre inkább rádöbbenünk, hogy mennyi összefüggés van még, amit nem ismerünk. Az ember természetes adottságainál fogva sokféle módon kommunikál a világmindenséggel, de újra meg újra felmerül benne az az igény is, hogy kapcsolatba lépjen a természetfölötti erőkkel. A Bibliában a prófétákat meghívottnak, látnoknak (1Sám 9,9; Ám 7,12), Isten emberének (1Sám 9,7k; 2Kir 4,9 stb) nevezték. Az igazi próféta ismertetőjegye volt, hogy az Úr Lelke működött benne (Szám 11,17; 2Kir 2; 1Sám 10,6; Mik 3,8; Oz 9,7; Jo 3,1k; Ez 11,5). Ugyanakkor kialakultak a prófétaiskolák is. Egy-egy nagy prófétaegyéniség tanítását írásba foglalták. Így a hiteles próféták benne álltak – különösen a száműzetés idejétől fogva – a választott nép prófétai hagyományának nagy folyamában (Iz 45,21és 48,5; Jer 7,25 stb). A szó, amit küldetésüket teljesítve kimondtak, Isten szava volt. A prófétai karizma, vagy különleges adomány, ajándék a kinyilatkoztatás karizmája (Ám 3,7; Jer 23,18; 2Kir 6,12), mely olyan dolgokat tár fel az emberek előtt, amit a maguk erejéből nem tudnának felismerni. Ennek az üzenetnek a tárgya nem csupán egy-egy hasznos felismerés, egyéni szerencse vagy balszerencse, hanem mindig kapcsolatban van az üdvösség isteni tervével. Ez a nagy üdvözítő szándék pedig Jézus Krisztusban teljesedik be (Zsid 1,1–2).

Az Újszövetségben központi szerepet tölt be az a gondolat, hogy az ószövetségi ígéretek Jézus Krisztusban teljesedtek be. Az evangéliumok, de a többi újszövetségi könyvek is gyakran rámutatnak a próféciák beteljesülésére. Kiemelik Jézus életének azokat a részleteit, amelyek egy-egy ősi jövendölésre rímelnek. Az Apostolok Cselekedeteiben és Lukács evangéliumában központi felismerés, hogy Jézus életében az összes próféta jövendölése harmonikus egységben valósult meg (vö. ApCSel 3,18–24; Lk 24,27). Az emmauszi tanítványok történetében maga az Üdvözítő világítja meg Mózes és a próféták írásaiból, hogy azokat a dolgokat kellett elszenvednie a Messiásnak, ami Jézussal történt.

Az Ószövetséget a keresztények új módon tisztelték és használták. Abban nagy volt a folyamatosság, hogy az istentiszteleten felolvasták ezeket a könyveket, ám a használat célja és hangsúlya változott. Szent Pál nemegyszer kijelentette, hogy Krisztus felszabadított minket az ószövetségi törvény igája alól, vagyis hogy a keresztény embert jogszabály módjára nem kötelezik az Ószövetség előírásai, sem a rituális kérdésekben, sem a társadalmi élet részleteiben. Ugyanakkor az Ószövetség erkölcsi üzenetének lényegét, főként a Tízparancsolatot Krisztus követői is rendületlenül kötelezőnek vallották, magát az egész Ószövetséget pedig, a maga összefüggő egységében úgy szemlélték, mint egy történelmileg kibomló hatalmas próféciát, amely Jézus Krisztusra mutat.

Milyen szerepe van azonban a prófétaságnak az Újszövetségben és a keresztény Egyházban? Jézus életét is kísérik prófétai jelenségek. Elég Zakariásra, Keresztelő Szent János édesapjára (Lk 1,67), az agg Simeonra (Lk 2,25kk), vagy Anna prófétaasszonyra utalnunk (Lk 2,36). Keresztelő Jánosról pedig maga Jézus vallja meg, hogy próféta, sőt annál is nagyobb (Mt 11,9.13).

Magát Jézust is sokan prófétának tartották (Mt 16,14; Lk 7, 16; Jn 4,19 stb). Bizonyos esetekben azt érezzük, hogy a Krisztus korában élő egyes közösségek szóhasználata bukkan fel itt. Voltak ugyanis, akik magát a Messiást egy minden korábbinál nagyobb próféta alakjában várták, akit mai szóval a Prófétának, a „nagybetűs” Prófétának neveztek (vö. Jn 1,21; 6,14; 7,40). De Jézus személye felülmúlja a prófétai hagyományt, ő maga a Fiú, aki fölötte áll minden prófétának (Zsid 1,1kk).

Az Egyházban is jelen van a prófétaság karizmája (ApCsel 11,27–28; 13,1; 21,10–11; 1Tesz 5,20; 1Kor 14,1–5). Igaz, hogy az idők végén, az üdvösség birodalmában „a prófétálás véget ér”, ahogy Szent Pál Szeretethimnuszában olvassuk (1Kor 13,8). Ám addig különleges adományként működik az Egyházban, de csak akkor hiteles, ha gyakorlása a közösség javát szolgálja (1Kor 14,29-32). Az újszövetségi próféták nem pusztán az elkövetkezendő dolgokat jövendölik meg, hanem erősítik, buzdítják, vigasztalják az embereket (1Kor 14,3). A próféta olyan ember, aki Isten kegyelméből a felszínen megjelenő dolgok, helyzetek mélyére lát, és rámutat azok igazi természetére, jelentőségére az üdvösség szempontjából. Ilyen értelemben ma is fontos, hogy hitünk szavát prófétai tisztánlátással kövessük a bonyolult világban. Ehhez pedig rendszeres imádságra és elmélkedésre van szükségünk.

Már az egyik legrégibb keresztény iratunk, a Didaché megtalálja a kapcsolatot a próféták és a felszentelt szolgálattevők között. Ezt írja ugyanis: „Kézfeltétellel válasszatok magatoknak az Úrhoz méltó püspököket és diakónusokat, szelíd és nem pénzéhes, igazmondó és kipróbált férfiakat, ők látják el nektek a próféták és tanítók szolgálatát” (Didaché 15,1). A prófétának igazodnia kell az egyházi közösség vezetőihez. Küldetése szervesen illeszkedik az Egyház életébe, hozzájárul ahhoz, hogy nemzedékről nemzedékre az igazság biztonságával és a prófétai lelkület frissességével tegyünk tanúságot hitünkről. Ennek a prófétai szolgálatnak a gyakorlása valósul meg a prédikációban. Ez az egyik legfontosabb feladatunk. Igehirdetésünk megújulása egyházi életünk megújulásának döntő kérdése.

Ehhez a szolgálathoz kérjük a tisztánlátást és az erőt az új szentelendők és minden paptestvérünk számára! Ámen.

Papszentelés

Erdő Péter bíboros homíláját a szentelendők ígérettétele követte, melyben engedelmességet ígértek a főpásztornak és utódainak, majd a Mindenszentek litániájával folytatódott a szertartás. A jelöltek leborultak a földre, kifejezve ezzel a teljes önátadást, azt, hogy életüket Isten akaratának rendelik alá. Ezt követően a szentséget kiszolgáltató bíboros, mint az apostolok utóda, imádság és kézrátétel által átadta nekik a Krisztustól kapott hatalmat és küldetést.

Miután az újonnan felszenteltek magukra öltötték liturgikus ruháikat, a főpásztor megkente az új áldozópap kezét krizmával. Ezután átadta a szentelteknek szolgálatuk liturgikus eszközeit; az áldozópapnak a kelyhet, a diakónusoknak pedig az evangéliumoskönyvet.

A szentmise folytatásában az újmisés lelkipásztor, valamint a négy diakónus csatlakozott főpásztorához az áldozat bemutatásában. A szertartás végén Fehér Zoltán újmisés áldásban részesítette Erdő Pétert.

Befejezésül a bíboros hálát adott az új papért és az új diakónusokért, majd arra kérte a híveket, folyamatosan imádkozzanak papjaikért és diakónusaikért, hogy hűségesen, örömmel, áldással és Isten erejével végezhessék szolgálatukat.

Forrás: Magyar Kurír, Fotó: Lambert Attila

 

III. EKIF Nemzetközi Pedagógus Konferencia2019. április 26.

Erdő Péter bíboros úr meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 17 köznevelési intézményéből közel 800 dolgozó (dajka, óvodapedagógus, tanító és tanár), valamint 50 vendég (más egyházmegyék és egyházi iskolafenntartók oktatásügyi képviselője) vesz részt a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Pedagógus Konferencián.

9:30 Gyetván Gábor főigazgató atya köszöntője
9:40 Főpásztori köszöntő és bevezető előadás – Dr. Erdő Péter bíboros atya
10:00 Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek, a szlovák püspöki konferencia elnöke előadása
10:45 A Liliomkert óvodásainak műsora (25 éves intézményünk)
A Weiner Leó Zeneiskola növendékeinek műsora (új intézményünk)
11:15 Kávészünet

11:45-12:30 Szekció-előadások
1) Dr. Gombocz János PhD, Professor Emeritus – Testnevelési Egyetem
Címe: A pedagógus személyisége, mint a hatáskeltés forrása
2) Dr. Papp Miklós PhD, tanszékvezető – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Címe: Az együttműködő ember
3) Görbe László SchP, piarista tanár, a Katolikus Iskolai Főhatóság volt főigazgatója
Címe: A pedagógus hivatás
13:05 Szentmise a Bazilikában
14:00 Ünnepi ebéd a Prímás Pincében és a Szent Adalbert Központban

 

Esztergom és környéke kincsei2019. január - május

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2019. január 16. (szerda) 18 órakor: A zselízi Szt. Jakab templom és Becsei Vesszős György pokoljárása
előadó: Pavel Polka, a Zselízi Városi Múzeum igazgatója Videó

2019. február 07. (csütörtök) 18 órakor: prof. Domokos György, dr. Kuffart Hajnalka, Szovák Márton : Esztergomra vonatkozó levelek, rajzok, számadáskönyvek a XV-XVI. századból Videó

2019. március 27. (kedd) 18 órakor: Dr. Wencz Balázs: Esztergom és környéke a Tanácsköztársaság idején Videó

2019. április 24. (szerda) 18 órakor: Dr. Somorjai Ádám OSB: Zsolnay (Szkalka) Lajos és az esztergomi Szkalka-Zsolnay család történetéről szóló könyvek bemutatója Videó

2019. május 29. (szerda) 18 órakor: Dr. Osvai László: Esztergom kórháztörténete a kezdetektől napjainkig Videó

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>


Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ