Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága

Google+

Főmenü

 

KonferenciaÉtteremHotel


EKIF Pedagógus konferencia2017. május 25.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

Képgaléria

Videó1, videó2

Tagle manilai érsek a katolikus pedagógiai konferencián Esztergomban: Jó embereket kell nevelnünk!

Május 25-én Erdő Péter bíboros meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 15 intézményéből 570 dolgozó és 120 meghívott vendég vett részt a Szent Adalbert Központban azon a konferencián, amelynek díszvendége Luis Antonio Tagle manilai érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció tagja volt.

Képviseltette magát a rendezvényen a Katolikus Pedagógiai Intézet, a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Kalocsa-Kecskeméti, az Egri és a Nyíregyházi Egyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság. A konferencián részt vett Udvardy György pécsi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Szocska Antal Ábel nyíregyházi apostoli kormányzó és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az 570 dolgozó között voltak dajkák, óvodapedagógusok, tanítók és tanárok, rajtuk kívül jelen volt 120 vendég, más egyházmegyék oktatásügyi munkatársai.

Erdő PéterErdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében ünnepi alkalomnak nevezte a találkozót. Felelevenítette azt a korszakot, amikor a társadalom azt a feladatot állította az Egyház elé, hogy alakítsa ki a katolikus iskolák hálózatát. A rendszerváltás után az Antall-kormány első programjában volt egy fejezet az egyházakról, amelyben szerepelt, hogy nagyobb feladatot kell vállalni az oktatás és nevelés terén. 1991 nyarán törvény született az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Sok konfliktussal járt a folyamat, és nagy kihívást jelentett az is, mitől lesz más a katolikus iskola. Ugyanolyan nem lehetett, mint 1948 előtt, hiszen a szerzetesiskolákban a rendek tagjai tanítottak, de ők idősek voltak, vagy a rend létszáma fogyatkozott meg. Az első tíz évben nagy volt a bizonytalanság, a félelem. A bíboros örömmel állapította meg, hogy azóta kialakult az egyházi iskolarendszer, diákjaik pedig sokszor bizonyították, hogy fontos, hasznos képzést kaptak hitből, emberségből.

II. János Pált idézte, aki az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításában foglalkozott az Egyház küldetésével, és a feladatok között említette az óvodát és az iskolát. A világegyház hullámhosszán állunk, amikor kivesszük a részünket ebből a munkából – hangsúlyozta. Tíz éve 48,5 millió, ma már 60 millió növendék tanul világszerte egyházi iskolákban. Európában, Észak- és Dél-Amerikában csökkenés, Afrikában növekedés tapasztalható. Az adatok szerint Európában 144 katolikus iskolával lett kevesebb tíz év alatt. Ha Magyarországon nem nyílt volna ilyen sok iskola, háromszor akkora lenne európai szinten a veszteség. Hozzátette, hogy a mennyiség mellett fontos hangsúlyt fektetni a minőségre is. Ezt szolgálja a szakmai találkozás is, amely egyben erősíti a közösségi összetartozás érzését – tette hozzá, majd áldott munkálkodást kívánt az intézmények dolgozóinak.

Balogh ZoltánBalog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte a világegyházi perspektívát, és ennek kapcsán megemlékezett arról, hogy Tagle bíboros országában súlyos támadás érte a napokban a keresztényeket. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta megduplázódott hazánkban az egyházi iskolák száma. Ma 220 ezren járnak egyházi iskolákba, ezeknek több mint a fele katolikus iskola. 327 ezer gyermeket íratnak be hittanra az állami iskolákban, fakultatív hittanra pedig 368 ezren járnak – ez elárulja, hogy sok szülő úgy gondolja, kaphat valamit az Egyháztól. Méltatta, hogy az egyház nem érdekvédő közösség, nem csupán azokért szerveződik, akik benne vannak.

A megnyitó beszédeket követően az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola diákjai és tanárai énekeltek népdalokat, a Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola diákjai pedig nemzetiségi néptáncbemutatót tartottak.

Luis Antonio Tagle bíborosLuis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek – a Caritas Internationalis elnöke és a Katolikus Biblikus Szövetség tagja – a katolikus oktatás lényegéről beszélt előadásában, a Biblia és a karitász erejére helyezve a hangsúlyt.

A II. vatikáni zsinat Gravissimum educationis kezdetű, 1965-ös dokumentumát idézte: az igaz oktatás az emberek alakításán dolgozik, alakítja a személyiséget, hogy célt tudjon kitűzni maga elé, és felelősséget érezzen a közösség javáért. Az előadó felidézte, hogy a nevelésügyi kongregáció legutóbbi találkozóján Ferenc pápa arról beszélt, az oktatás humanizálja a fiatalokat, emberibbé válnak általa. A papi szemináriumoknak korábban azt tanácsolta, „jó papokat neveljenek, és ne szörnyeket”. Az oktatás elsődleges feladata tehát jó embereket nevelni.

A Vatikán külön beszél a keresztény oktatásról: a teljes ember nem más, mint Krisztus, őt kell példaként követnünk. Nem Tom Cruise, nem Messi, nem Ronaldo a tökéletes ember – tette hozzá a manilai érsek. Az a cél, hogy növekedjünk tudásban és éljünk hitben, hogy olyan emberek legyünk, akik Jézus Krisztushoz mérik magukat. A katolikus oktatásban fontos olyan légkört teremteni, amilyet a Szentlélek mutat számunkra, a szabadság és a karitász légkörét. Az emberi fejlődést párosítsuk keresztény növekedéssel. Az emberi kultúrát próbáljuk összekapcsolni az evangélium tanításával! – buzdította Tagle bíboros a nevelési konferencia résztvevőit. Ezt a gondolatot saját élményével erősítette meg: a katolikus iskolájából az jut eszébe leginkább, amikor kisfiúként részt vett az imákon – ezt a légkört mindig a szívében hordozza.

XVI. Benedek pápát idézte, aki megfogalmazta, hogy az egyház – ami közösség, család számunkra – három pilléren nyugszik: Isten világán, a szentségeken és a karitászon. Mindhárom fontos, nem lehet egyet választani, együtt alkotják azt a kultúrát, amely nevelő hatással bír. Lehetőséget adnak, hogy közelebb kerüljünk Jézus személyéhez, aki az igaz ember, a zsinórmérték számunkra. Fontos, hogy találkozzunk Jézussal, hogy megszülessen bennünk, és olyanná alakítson, amilyen Ő maga – ez a katolikus oktatás célja.

Ezt követően a bíboros két fontos dolgot emelt ki, amely nélkülözhetetlen a katolikus oktatásban is: a Biblia és a karitász. Ha Jézussal szeretnénk találkozni, olvasnunk kell a Bibliát, amelyben Isten felfedi saját magát. Emberek írták le, benne vannak az emberi történetek, tragédiák, álmok, remények is, amelyeken keresztül is megnyilvánul Isten szeretete. A Biblia szentség, amelyen keresztül Isten szól hozzánk – hangsúlyozta. Isten szavai emberivé válnak, ahogy Jézus is emberré vált. Jézus a kulcs, akinek a segítségével megértjük a Bibliát, és a Biblia a kulcs, amelynek segítségével megértjük Jézust. A Szentírás mellőzése Krisztus mellőzését jelenti – hangsúlyozta.

Ezért Tagle bíboros azt javasolta a katolikus oktatóknak, hogy ismerjék meg alaposan a Bibliát, amelynek olvasása során kifejlődik az emberben egy olyan hozzáállás, amely a krisztusi viselkedést követi. A Biblia arra is megtanít zajos világunkban, hogy figyelni tudjunk másokra. A gyerekek figyelme csapong, felmérések szerint tíz percig lehet fenntartani. Ugyanakkor órákat töltenek a kütyüikkel az internetes csevegőszobákban. Ez azt is jelenti, hogy ha megragadja valami a szívüket, tudnak figyelni. A Biblia oktatása azt a célt szolgálja, hogy Jézust olyan személlyé tegyük számukra, aki magával ragadja őket.

A fiatalok a virtuális valóságon keresztül kapcsolódnak a valósághoz, ugyanakkor vágynak a hiteles életre, szeretnének bízni valakiben ebben a nehéz, háborúk, gazdasági instabilitás, migráció sújtotta világban. Bízunk benne, hogy megtalálják Jézusban az igazi embert – aki nem virtuális, hanem valóságos. Ennek kapcsán elmesélt egy történetet barátjáról, aki azt kérte tőle, beszéljen a lányával, aki eltávolodott a családtól, sehová nem megy velük. Találkozott vele, egy extrém, lila-zöld hajú lánnyal, aki elmondta: „Az apukám megtiltja, hogy dohányozzak, de ő láncdohányos. Az anyukám azt mondja, takarékoskodjak a pénzzel, de ő szórja a pénzt, mindig vásárol. Hamisak.” A bíboros ekkor arra gondolt, hogy ez a lány nem ellenség, hanem a barátunk, inkább az apjával kellene elbeszélgetnie. A fiatalok az igazit keresik, a hiteleset. Ne szégyelljük Jézust megmutatni nekik, az igaz embert! – kérte.

A másik fontos dolog a katolikus oktatásban a karitász, amely nemcsak a gyümölcse az oktatásnak, hanem maga is oktat, segít, hogy emberibbek legyünk. Szeretve tanulunk meg szeretni, nem akkor, amikor konferencián veszünk részt a szeretetről. Formál minket, amikor felvesszük a kapcsolatot másokkal, főleg a kirekesztettekkel, a szegényekkel. Ha sokáig nézzük őket és a szívünkbe engedjük őket, az összezavar és megindít minket, és ennek megnyilvánulása a szeretetből fakadó cselekedet. Ha észrevesszük azokat, akiknek szeretetre van szükségük, olyan embereket látunk meg, akiket Jézus maga is szeretne, ha köztünk élne. Az éhezőben, a hajléktalanban, a börtönben lévőben Jézussal találkozhatunk. Azok pedig, akik megtapasztalják a keresztények szeretetét, látni fogják Jézus arcát bennünk. Tagle bíboros végül hangsúlyozta, hogy fontos egyre közelebb kerülni az Eucharisztiához. Az Eucharisztiában megtapasztalhatjuk Jézus szeretetét, és ez teszi lehetővé, hogy másokat is szeressünk.

Az előadás után a manilai érsek szentmisét mutatott be a résztvevőknek, Erdő Péter bíboros, a jelen lévő püspökök és papok koncelebrálásával. A szentmise homíliájában szintén az Eucharisztiában megtapasztalt szeretetről beszélt és arról, hogyan találkozhatunk Jézussal. A felolvasott evangéliumi részben (János evangéliuma 16,16–20) az apostolok aggódnak, hogy nem fogják látni többet Jézust. Mi szeretnénk látni Jézust! Nem félünk találkozni vele – hangsúlyozta. Utalt arra, hogy Pál apostolt sokszor elutasították az emberek, de szólt hozzá Jézus, megérintette, és ez eltöltötte energiával. A legnagyobb ajándék, amit tovább tudunk adni a gyerekeknek, Jézus: ha találkoznak vele, és aztán nehézségekkel szembesülnek, tovább tudnak menni. „Az Eucharisztiában megtaláljuk Jézust Hallhatjuk, láthatjuk őt. Fontos, hogy a szentmise után lássák rajtunk, hogy valami változott bennünk, boldogabbak, élettel telibbek lettünk, és azt tudjuk mondani, hogy igen, így van, mert láttuk Jézust” – buzdította a híveket.

A szentmise végén Fábry Kornél tájékoztatta a jelenlévőket a 2020-as eucharisztikus kongresszusról. Ebéd után a konferencia zárásaként fakultatív kulturális programokon vettek részt a látogatók.

1996-ban alapították az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságát, az EKIF-et. A főegyházmegye – Gyetván Gábor vezetésével – jelenleg tizenöt közoktatási intézmény huszonöt tagintézményét tartja fenn, melyekben közel 500 óvodás, 4100 általános iskolás és több mint 1200 középiskolás nevelése és oktatása zajlik.

Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

 

Erdélyi Zsuzsanna gyűjteménye a Szent Adalbert Központban2017. május 20.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

Erdélyi Zsuzsanna gyűjteményéből új állandó kiállítást nyitott a Keresztény Múzeum Esztergomban

Az esztergomi régi nagyszeminárium zsúfolásig megtelt dísztermében Gaál Endre nagyprépost nyitotta meg a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményének első állandó kiállítását május 20-án.

Gaál Endre beszédében a keresztény emberek hétköznapi, szakrális tárgyainak hitből fakadó szépségéről szólt. Kontsek Ildikó múzeum igazgató a gyűjtemény keletkezéstörténetét, hányatott sorsáról emlékezett meg, majd az utóbbi években elkezdett szakszerű gondozásért és a kiállítás megrendezéséért mondott köszönetet a közreműködőknek.

A tárlat rendezője, Soós Sándor néprajzkutató az alapítástörténet felidézésével különösen a névadó Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015) programadó szerepét emelte ki. 1980-ban az ő kezdeményezésére intézett felhívást a hívek felé Lékai László esztergomi érsek. Kérte, hogy arra érdemesnek gondolt kegytárgyaikat küldjék el Esztergomba. Így jött létre a régmúltra és az 1980-as évekre egyaránt jellemző sajátos tárgy együttes. A tárlat rendezői így valójában maguk az adakozók.

Petrás Mária imamondása és elmélyült, áhítatos éneklése méltó hangulatot teremtett a kiállítás értő és érző befogadásához. Az első vendégek a kurátor vezetésével tekinthették a száznegyven négyzetméter alapterületen O. Ecker Judit funkcionális, egyedi bútoraival és Zalavári Tibor látványtervező koncepciója nyomán berendezett termet.

A mintegy ezer darab különféle tárgy kora mintegy három évszázadot ölel fel a barokktól napjainkig. Három sarokban külön installációként kapott helyet a bethlehem állítás szokása, a lourdes-i Szűzanya kultusza és a paraszti, kispolgári lakásos jellegzetes eleme, a szent sarok. Az imakönyvek, szentképek, apácamunkák, rózsafüzérek, szenteltvíztartók, hímzések, viseletek és más tárgyak műfajonként csoportosítva, rövid magyarázó szövegekkel kerültek a vitrinekbe és szabadon kihúzható, számos fiók valamelyikébe.

Szabó Judit restaurátor által tisztított, majd válogatott textíliák különösen látványos, szép részét képezik a gyűjtemény szemléletes bemutatásának. A kiállításon nem szereplő, vagy kézbe nem vehető tárgyak közül néhányat multimédiás, interaktív bemutató képernyőkön láthatják az érdeklődők. Igény szerint kihangosítva, illetve fejhallgatón hanganyagokkal is kiegészíthető a látvány.

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

A kiállítás a Szent Adalbert Központ (Esztergom, Szent István tér 10.) II. emeletén tekinthető meg. Megközelíthető a bazilika felőli oldalkapun és a főbejáraton keresztül (nyitva: péntek, szombat, vasárnap 9–16 óráig)

Forrás: Keresztény Múzeum, Magyar Kurír
Fotó: Keresztény Múzeum/Mudrák Attila

Meisner bíborossal ünnepelték Esztergomban Mindszenty József bíboros emlékmiséjét2017. május 6.

MindszentyMindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 6-én a hercegprímás halálának 42. évfordulóján alkalmából az esztergomi bazilikában. A főcelebráns és szónok Joachim Meisner bíboros csodálatát fejezte ki, hogy a szentmisén milyen nagy számban vettek részt fiatalok, gyerekek.

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek volt, aki Erdő Péter bíboros-prímással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelen lévő tagjaival és számos paptestvérrel koncelebrált.

A budapesti Pannonia Sacra-iskolából ismét kerékpárral, a Szent Gellért-iskolából pedig kenuval zarándokoltak diákok és tanárok az esztergomi engesztelő szentmisére. Eljöttek a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont, valamint a budaörsi és az esztergomi Mindszenty-iskolák diákjai is. Összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.


Mindszenty

A szentmisén jelen voltak Darák Péter, a Kúria elnöke; Boross Péter volt miniszterelnök; Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Lomnici Zoltán, a Legfőbb Bíróság korábbi elnöke; részt vettek a testvéregyházak képviselői, a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai, valamint a kulturális élet képviselői.

A bazilikát megtöltő sokaságot Erdő Péter bíboros köszöntötte, kiemelten fordult a diáksághoz, a szertartáson szolgálatot vállaló fiatalokhoz és a gyalogosan érkező zarándokokhoz. Örömét fejezte ki, hogy a hívő közösség együtt ünnepelhet Joachim Meisner bíborossal, aki kora ifjúságától fogva nagy tisztelője Mindszenty bíborosnak, a hős lelkű magyar prímásnak. Erdő Péter köszönetet mondott a bíborosnak az esztergomi nagyszeminárium felújítási munkálatait támogató jelentős segítségéért. „Adja Isten, hogy ahogyan az ősi szeminárium épülete romjaiból újjáéledt, úgy újuljon meg és váljon elevenné hitünk és katolikus közösségeink élete!” – fogalmazott a bíboros.

MeisnerJoachim Meisner bíboros szentbeszédében kifejezte örömét, hogy „itt, Mindszenty bíboros bazilikájában bemutathatja a szentmisét érte és az ő népéért”. Felidézte a hercegprímáshoz fűződő emlékeit. Bár személyesen nem ismerhette Mindszenty bíborost, de az egykori NDK-ban élve gyerekéveit ismerte a kommunizmus világát. Első ízben akkor figyelt fel a hitvalló prímásra, amikor 1948-ban egy újságban cikket talált Mindszenty peréről. Látva a bíboros fényképét, amint a tárgyalóteremben a vádlottak padján ült mélyen megdöbbent, hogy Jézus tanítványait ma is bíróság elé hurcolják. „Ez a kép olyan hatást gyakorolt rám, hogy kivágtam és kifüggesztettem a hálószobám falára. A vádlottak padján ülő Mindszenty bíboros képe előtt aludtam el. És növekedett bennem a vágy, hogy egyszer én is olyanná váljak, mint a bíboros, Krisztus tanúja, aki elég bátor volt ahhoz, hogy megálljon e világ hatalmasaival szemben.”

A német bíboros szentbeszédében arról a hitről szólt, ami erre a kiállásra alkalmassá teszi az embert: Ez a hit szóban és tettben fejeződik ki. Gyakorlattá válik, mikor az ember minden erejével és adottságával cselekszik. Erősíti Isten kegyelme, hogy a cselekvésben hozzáadja saját jóakaratát. Hiszen minden egyes ember arra kapott meghívást, hogy amint Isten magát teljesen odaadja az embernek a maga istenségében, az ember is odaadja magát Istennek teljes emberségében.

„Így az Ige testté lett és a test, a konkrét ember, ahogy él és szeret, annak az Istennek a szavává lesz, aki testté lett” – mondta Joachim Meisner.

Az ember szíve megnyeri a hitnek a közvéleményt, a tudományokat, a művészeteket és mindent, ami az emberi életet alkotja. A hitnek ez a tanúsága szóban és tettben az a hagyaték, amit Mindszenty bíboros az ő népének és egyházának hátrahagyott – mutatott rá a bíboros, és hangsúlyozta, hogy az istenhit ereje nem merült ki sem a kommunista diktatúra, a jogtalanság és erőszak idején, sem a modern társadalomban. Így biztatott: Európában a szekularizációs hullám továbbra is hamisnak bizonyul, a Jézus Krisztusba vetett hit megvilágosító értelmessége pedig ragyog. Isten nem hagy semmit és senkit sem végérvényesen elveszni. Ő a világ és az ember gyógyulása.

A szónok felhívta a figyelmet arra is, hogy ma nagy éberségre van szükségünk, amit az is mutat, hogy az Európai Parlament egyértelmű többséggel fogadta el az ember úgynevezett szexuális és reproduktív jogait, melyek a törvényes abortuszhoz vezetnek.

A hitben való átadottság Istennek ma is a legnagyobb, amit egy püspök az övéinek adhat – mondta Meisner bíboros, majd Romano Guardinit idézte: „Csak aki Istent ismeri, az ismeri az embert”.

Az evangélium világosan kimondja, hogy az ember nem csupán a képmása Istennek és a testvére Jézus Krisztusnak, hanem a Szentlélek temploma is. Ha az emberről van szó, akkor mindig Istenről van szó – fejtette ki a német teológus tanítását Köln nyugalmazott érseke. – Ez a hit, ez a kiállás, az emberért felemelt hang Mindszenty bíboros üzenete a ma emberének úgy az európai egyházban, mint egész Európában.

Az áldozást követően Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke olvasta fel a hercegprímás boldoggá avatásáért való imát.

„Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által” – imádkozta vele a hívők közössége.

A szentmise végén Joachim Meisner kifejezte csodálatát, hogy fiatalok és gyermekek milyen nagy számban vettek részt a szertartáson. Úgy fogalmazott, ha a gyerekek vasárnaponta Istenhez találnak, akkor boldog lesz az életük; majd arra kérte a felnőtteket, mindig figyeljenek arra, hogy a gyerekeknek helyük legyen a templomban.

A liturgiát követően a püspökök, köztük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Cserháti Ferenc, Snell György, Gyulay Endre; Szocska A. Ábel OSBM és Császár István apostoli kormányzók, a jelen lévő papság, az állam és közélet, valamint a lovagrendek képviselői megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában.

MindszentyA szentmisét követően állófogadáson adták át a Mindszenty József-életműdíjat, melyet 2017-ben Beke Margit egyháztörténésznek és Habsburg-Lotharingiai Mihálynak, a Mindszenty Alapítvány elnökének ítéltek oda.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhellyel működő Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Erdő Péter bíboros, prímás jóváhagyásával a 2015-ben ünnepelt jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából alapította meg a Mindszenty József-életműdíjat.

A latin nyelvű adományozó levelet és Mindszenty bíboros bronzból készült álló szoboralakját, Hermann Zsolt reprezentatív alkotását Erdő Péter adta át a díjazottaknak.

Hosszú évek munkája áll egy-egy elismerés mögött – méltatta a bíboros a díjazottak életét és tevékenységét, és arra biztatott, hogy éljünk mi is azokért az értékekért, melyek a hitvalló hercepgprímás életét irányították, és akár áldozatok árán is legyünk készek követni azokat.

Beke Margit laudációját Nagy Brigitta, a Mindszenty Alapítvány munkatársa olvasta fel.

Beke Margit történész, levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti bizottságának elnöke, az MTA történettudományok doktora. A Prímási Levéltár igazgatójaként, az Érseki Simor Könyvtár, néhány évig a Főszékesegyházi Könyvtár vezetőjeként munkájának jelentős része az Esztergomi Érsekséghez kötődik. Kiemelt kutatási területe az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye története. Mindszenty bíborossal több publikációban is foglalkozott. Egyházam és hazám címmel három kötetben ő rendezte sajtó alá a hercegprímás 1945 és 1948 között elmondott szentbeszédeit. Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök szenttéavatási ügyében a történész bizottság tagjaként ő állította össze az egyházmegyei eljáráshoz nélkülözhetetlen kritikai életrajzot. Jelenleg a zalaegerszegi Mindszenty Zarándokközpont és az életút-kiállítás létrehozásában segíti a Mindszenty Alapítvány munkáját. Több díjjal ismerték el munkásságát, 1994-ben megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért Díjat, két évvel később a levéltárosok részére adható legmagasabb szakmai Pauler Gyula-díjat, 2000-ben a Magyar Egyházi Levéltáros Egyesület Kormos László-díját.

Habsburg-Lotharingiai Mihály alapítványi elnök laudációját Kovács Gergely posztulátor olvasta fel.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, 2013 és 2016 között a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt. Az egykori uralkodócsalád tagjai közül ő az egyik, aki a legintenzívebb kapcsolatokat ápolja magyar szülőhazájával. Évtizedekig a textiliparban dolgozott, nyugdíjba vonulása óta számos közösségi, elsősorban jótékonysági feladatot lát el: civil szervezetek vezetőségében dolgozik, egyházi intézmények erkölcsi és anyagi támogatásán munkálkodik, a mindenkori rászorulók körében önkéntes segítő tevékenységet végez. 1993 óta vezeti kuratóriumi elnökként a vaduzi, valamint 1994-ben történt megalapítása óta a Magyarországi Mindszenty Alapítványt. Jótékonysági tevékenységét Újbuda a Pro Urbe díjjal honorálta. 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült.

Fotó: Mudrák Attila, Bodó Imre

forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír

 

A papi hivatás ajándéka – Konferenciát rendeztek az esztergomi szeminárium alapításának jubileumán2017. április 27.

Ünnepi konferenciát tartottak az esztergomi (ősrégi) szeminárium nagyszombati megalapításának 450. évfordulója alkalmából az Esztergomi Hittudományi Főiskolán április 27-én. A „Papi identitás – papnevelés egykor és ma” című tanácskozás nyitó előadását Erdő Péter bíboros, prímás tartotta.

Blanckenstein Miklós, az intézmény rektora köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy a papnevelésnek szüksége van olyan nagyszemináriumokra, melyekben felkészíthetik a leendő papságot az Ige szolgálatára, ahol megtanulhatják a szentségek kiszolgáltatását és felkészülhetnek a lelkipásztori feladatok ellátására. „Büszkék lehetünk arra, hogy őseink európai viszonylatban is hamar megértették ennek fontosságát” – fogalmazott.

GalériaErdő Péter esztergom-budapesti érsek Papi identitás és papnevelés a mai kor kihívásainak fényében címmel tartott előadást. A bíboros kiemelt két 20. századi dokumentumot, mely a papnevelés kérdéseivel foglalkozik: a II. vatikáni zsinat Optatam totius kezdetű dekrétumát, valamint II. János Pál pápa 1992-es Pastores dabo vobis kezdetű apostoli buzdítását. A Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis (A papképzés általános szabályzata) legújabb változatát 2016-ban adta ki a Klérus Kongregációja. Erdő Péter megjegyezte, hogy a szemináriumok évszázadokon keresztül a Szemináriumok és Tanulmányi Intézetek Kongregációjához tartoztak, XVI. Benedek pápasága alatt kerültek át a Klérus Kongregációjához. Ennek a döntésnek az volt a veszélye, hogy a nevelés ügye elszakad az oktatástól. A változtatás mellett szólt azonban, hogy a dikasztérium korábban is foglalkozott a papság továbbképzésével, a papi hivatás gyakorlásával.

A papság képzésének négy kritériumnak kell megfelelnie – hangsúlyozta a bíboros. Az első az egység, vagyis a papképzést egységes rendszernek kell tekinteni. E mellett integrális, mert egybefogja a szellemi-teológiai, az emberi és spirituális képzést. A közösségi jellegnek már a papi hivatás választásánál is jelen kell lennie, hiszen az az Egyház közösségéből sarjad ki. De a szemináriumi képzés is közösségben valósul meg. A papképzésnek ugyanakkor missziós jellegűnek kell lennie, és ezt a szempontot a papi továbbképzés során is szem előtt kell tartani. A misszió a hívő közösségen belül végzett – pasztorális – munkát is magában foglalja, ennek a hit elmélyítését, a szeretet erősítését kell szolgálnia. A nem hívők világa felé is irányul a misszió, ezt végzi hangsúlyozottan a missziós papság – fogalmazott Erdő Péter, hangsúlyozva: a papnak elsősorban tanítványnak kell lennie. Személyes kapcsolatban kell lennie Krisztussal, valamiképpen az ő művét kell folytatnia, mind a tanító, mind a megszentelő, mind a kormányzó feladatok területén. A prófétai, a királyi és a papi küldetés – melyben a pap is részesül – történelmileg kapcsolódik a Názáreti Jézus személyéhez. Krisztus korában sokféle messiást vártak, az ő alakjában e várakozások mindegyike beteljesedett: ő az igazság tanítója; az új és örök főpap; valamint a dávidi király, aki a pásztorok pásztora.

Az új, 2016-os dokumentum fontosnak tartja a megkülönböztetést, a mérlegelést, amely a hivatás elbírálására vonatkozik – emelte ki a bíboros. Hozzátette: ez a papnevelő közösség, szűkebben az ordinárius feladata, melynek a képzés egész folyamatában meg kell nyilvánulnia.

A továbbiakban a papnevelés négy fázisáról: a propedeutikai, a filozófiai, a teológiai és a pasztorális részről beszélt Erdő Péter. Ezek mindegyike alkalmat nyújt a papnövendékek értékelésére. Ebben nemcsak a tanulmányi osztályzatokat kell figyelembe venni, hanem az emberi érési folyamatot is – fejtette ki.

A tavaly kiadott dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a püspöki karoknak kell kidolgozniuk az adott országra a papnevelés részletes szabályozását. Ennek alapján állítja össze a megyéspüspök a szemináriumok „házirendjét”. A 2+4 éves képzés kezdetekor olyan végzettséggel kell rendelkeznie a jelöltnek, amely az adott országban a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükséges.

Fontos, hogy a papi hivatás nem csak egy már megszerzett kompetencia, nem egy polgári foglalkozás – mutatott rá Erdő Péter –, hanem Krisztus hívja az egyes embert erre a feladatra, ennek kialakulása pedig egy belső folyamat eredménye. A papi identitás azt jelenti, hogy valaki Krisztus tanítványa, olyan ember, aki mások javára működik a hármas krisztusi szolgálat alapján. A papnak két egymással feszültségben álló alapvető rendeltetése van. Ő a helyi közösség pásztora, ugyanakkor tanítónak is kell lennie, vagyis képesnek kell lennie arra, hogy továbbadja az örömhírt. „A papi hivatásnak van tehát egy teológiai, de egy spirituális mélysége is, mely a Krisztussal való személyes kapcsolatra épül” – zárta előadását a főpásztor.

Orosch János nagyszombati érsek köszöntőjét Tóth László püspöki helynök olvasta fel. Ebben II. János Pál Vita consecrata kezdetű apostoli buzdításából idézett: „Szülők, köszönjétek meg az Úrnak, ha gyermeketeket az Istennek szentelt életre hívta. Nagy megtiszteltetésnek kell tekintenetek – miként az is –, ha az Úr egy családra tekint, s egy tagját kiválasztja, és meghívja, hogy az evangéliumi tanácsok útját kövesse. Vágyakozzatok arra, hogy egy gyermeketeket az Úrnak ajándékozzátok, hogy ezáltal Isten szeretete növekedhessék a világban.”

Harmai Gábor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára a szeminárium alapításának történeti keretét ismertette. Ahogyan fogalmazott, az 1567. április 23-án megnyílt intézményhez tizenhárom személy tartozott: két tanár, tíz növendék és egy szolga. Nagyon nehéz történelmi időszakban jött létre. Ahogyan arra az alapító okiratban is utal Oláh Miklós esztergomi érsek: helyszínéül a török veszély miatt esett a választás Nagyszombat városára. Oláh Miklós alapítása szervesen illeszkedett az Egyház tridenti zsinat által szorgalmazott átfogó reformjába. Az érsek személyéről Fazekas István történész elmondta, hogy a humanista főpásztor II. Ulászló apródjaként kezdte szolgálatát. Szathmáry György és Habsburg Mária titkára is volt. Oláh Miklós esztergomi érsekként megreformálta az egyházmegyét, iskolákat alapított, vizitációkat végzett és letelepítette a jezsuitákat.

Jozef Šimončič, a Nagyszombati Egyetem (Trnavská univerzita v Trnave) professzora előadásában a szeminárium épületének történetét ismertette. Felidézte: Nagyszombatban 1568-ban tűzvész pusztított, amelyben a szeminárium is leégett. Az épületet Cherődy Márk szentgyörgymezei prépost építtette újjá 1590-ben.

Molnár Antal levéltáros az esztergomi ősrégi szeminárium mindennapjait két számadáskönyv alapján ismertette. Frankó Tamás, a főiskola rektorhelyettese részletesen beszélt a Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis dokumentumról, melynek főcíme nem véletlenül lett A papi hivatás ajándéka. Ferenc pápát idézve kiemelte, hogy a papi hivatásra készülő fiatal „egy csiszolatlan gyémánt, akit a papnevelés során úgy alakítanak, hogy ragyogni tudjon Isten népe előtt”.

GalériaTörök Csaba egyetemi tanár a papi identitás teológiai aspektusairól szólt előadásában. Kifejtette: Luther a 17. század elején a hívek általános papságát hangsúlyozta, ez pedig a papi funkciók új olvasatához vezetett: az ex opere operato szerep helyett az igehirdetés vált fontossá. A tridenti zsinat erre adott válaszként hangsúlyozta, hogy a szentelés eltörölhetetlen jegyet, karaktert hoz létre a személyben, így az áldozatbemutatói szerep került előtérbe: az ellenreformáció tehát a papot igyekezett a többi embertől elkülöníteni és erősíteni a klérus státuszát. A II. vatikáni zsinat ugyanakkor a kulturális és társadalmi változásokra reagált: hangsúlyossá vált a keresztség és a bérmálás jelentősége, így került előtérbe a hívek általános papsága. Ezért szól a Lumen gentium kezdetű dogmatikus konstitúció először az Isten népéről, és csak ezután az Egyház hierarchikus jellegéről. A Szentlélek szerepének tudatosítása tehát lehetővé teszi, hogy ne csak funkciót, hanem karizmatikus működést is lássanak a papi hivatás gyakorlásában – fogalmazott Török Csaba.

Csépányi Gábor, az esztergomi szeminárium spirituálisa a papi lelkiségről szólva elmondta, hogy a lelkipásztornak egyházias lelkületűnek, Krisztus áttetsző képének kell lennie.

Székely János püspök, a főiskola rektora a konferencia zárszavában kitért arra, hogy Magyarország egyik legrégebbi intézménye az esztergomi szeminárium. Ez is jelzi, hogy az Egyház fontos kincset birtokol: az örökkévaló, teremtő Isten titkát. Végül hálát adott a szent életű papnevelőkért és azokért a papokért, akik itt töltötték tanuló éveiket.

Képgaléria
Forrás: Baranyai Béla/Magyar Kurír

 

Európai Mária Rádiók találkozója2017. március 21-23.

Mária Rádió

Erdő Péter tartott előadást az európai Mária Rádiók találkozóján

A jelenleg hetvenegy országban működő Mária Rádiók háromévente tartanak világtalálkozót, évente pedig regionálisat. Utóbbinak ebben az esztendőben március 21. és 23. között Magyarország volt a házigazdája Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

Huszonhárom ország Mária Rádióinak munkatársai érkeztek hazánkba a találkozóra. A második napon, március 22-én Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke és Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára tartott előadást a konferencia résztvevőinek.

Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió elnöke kérdésünkre elmondta, azért kezdeményezték idén a találkozó hazai megrendezését, mert 2020-ban Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK). Az elnök hozzátette, a magyar nyelvű Mária Rádiók négy országot is képviselnek, hiszen hazánkon kívül Szerbiában, Erdélyben és a Felvidéken is működik magyar nyelvű rádiójuk.

Szabó Tamás kiemelte, a Mária Rádió nemzetközi családjának vannak közös elképzelései a következő időszak központi témájával kapcsolatban, mely az élettel, az életvédelem témájával kíván kiemelten foglalkozni. Szeretnék az emberek szívét megnyitni a jóra, segíteni őket a spirituális élmények befogadásában. Fontosnak tartják azonban a másik témát is: a felkészülést az eucharisztikus kongresszusra. Mint mondta, terveik közt szerepel például, hogy a világ Mária Rádióinak tizenhárom nyelven, száz részből álló négy-öt perces műsorban bemutassák hazánk múltját, jelenét és jövőjét a kereszténység fényében.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Mária Rádió védnöke előadásában arról beszélt, miként élik meg a magyar hívek a Mária Rádió hazai jelenlétét. Mint elmondta, kezdetektől fogva önkéntesként dolgozik a rádiónál, a napi evangéliumot magyarázó műsora van, s folyamatosan megtapasztalja, mekkora ajándék az embereknek az éteren keresztül elhangzó evangelizáció.

Az emberek szívét nyitja meg, Isten felé vezeti hallgatóit a Mária Rádió műsora – fogalmazott a püspök, aki arról is beszélt, hogy azokon a településeken, ahol hallható, fogható a Mária Rádió, az emberek némiképp megváltoznak, nyugodtabbak, egymásra figyelőbbek lesznek. Példát is mondott erre: amikor a rádió a romákról kezdett műsorokat sugározni, több felháborodott ember jelentkezett a szerkesztőségben, mondván, miért kell „ilyen emberekkel foglalkozni”. Egy idő után azonban az elhangzott műsorok meghozták gyümölcsüket, többen jelezték, hogy ők nem is tudták, milyen színes és szép világa van a cigányságnak, hány értékes tagja van az ő közösségüknek is.

Fényt, reményt ad tehát a rádió – tette hozzá Székely János. – Különösen fontos, hogy világiak és egyházi személyek együtt tudnak a műsorokban működni, ahol az egyik a fantáziáját és energiáját, a másik pedig a szentségeket, az Egyház tanítását tudja megmutatni, együtt pedig csodákra képesek.

Előadása végén a püspök hangsúlyozta, hogy a Mária Rádió nem csupán kommunikációs eszköz, hanem termékeny talaj, melyen számtalan kezdeményezés bontakozik ki az evangélium szellemében.

Erdő Péter bíboros a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő szakaszáról beszélt előadásában. Mint mondta, már megkezdődött a kongresszus közel kétszáz missziós küldöttjének képzése. Pünkösdhétfőn Máriaremetén adja majd át számukra a megbízóleveleket, hogy ezt követően ki-ki a saját plébániáján kezdhesse meg munkáját, mely a híveknek a találkozókra való felkészítését jelenti. A bíboros hozzátette: javaslatokat is várnak a kongresszus lelkipásztori és liturgikus programjaival kapcsolatban.

A főpásztor különösen fontosnak tartja a jelenleg az esztergomi bazilikában található missziós kereszt – Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása – országjárását. Elmondta továbbá, hogy a tervek szerint nemzetközi tudományos találkozó előzi majd meg az eucharisztikus kongresszust, papok, szakemberek részvételével.

Az ünnepségek nyitószentmisével kezdődnek el, amelyen gyerekek elsőáldoznak. Emellett kiemelt esemény lesz a nemzetközi kongresszuson az eucharisztikus körmenet és a zárómise – folytatta Erdő Péter, aki ezt követően arról is szólt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már létrehozta azt a bizottságot, amely a kongresszusi előkészületekkel foglalkozik. Tagjai az MKPK állandó bizottságának püspökei, valamint Székely János és Palánki Ferenc püspökök. A bíboros elmondta, várják a szentatya jóváhagyását a kongresszus jelmondatával kapcsolatban, de szeretnének méltó himnuszt is íratni, valamint újakkal gazdagítani a liturgiákon elhangzó énekeket.

Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságának főtitkára előadását a kongresszus fogalmának meghatározásával kezdte. Mint mondta, ez egy világméretű ünnepségsorozat; minden keresztény ember fontosnak kellene, hogy érezze az ezen való részvételt, mindenkinek tudnia kell, hogy helye van ott, hogy ő is a meghívottak között van.

A legfontosabb, hogy tanúságot tudjunk tenni Isten szeretetéről, megmutassuk, hogy Egyházunk örömmel, élettel teli Egyház – hangsúlyozta a főtitkár, aki bemutatta a kongresszusok 19. századtól induló történetét, majd elmondta, hogy a már említett, három kiemelt esemény mellett számtalan kulturális és vallási programot szeretnének tartani az esztendő során.

Fábry Kornél arról is beszélt, hogy legalább négyezer önkéntes segítségére lesz szükség az események zökkenőmentes lebonyolításához; a tervek közt szerepel például, hogy rászoruló embereknek tíz helyszínen ételt osztanak majd. Végül a Mária Rádió nagy családjának imáját kérte a főtitkár az európai Mária Rádiók magyarországi találkozójának résztvevőitől a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeres megrendezéséért. Képgaléria

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír


Esztergom és környéke kincsei2017. január - február

Esztergom

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az alábbi kulturális programok kerülnek, illetve kerültek megrendezésre a Szent Adalbert Központban:

2017. február 10. (péntek) 18 órakor "Egy világbirodalom végvidékén - A római limes emlékei a Dunakanyarban" címmel Gróf Péter régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa tart előadást. Videó

2017. február 24. (péntek) 18 órakor: Dorog - A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig címmel tart előadást Kovács Lajos Dorog Város Barátainak Egyesületi elnöke és Molnár Villő diákkutató. Videó

2017. március  09. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Török Csaba, teológiai tanár, és Kovács Gergely, okl. posztulátor : Mindszenty József - " A szentéletű bíboros" címmel tartanak könyvbemutató és beszámoló előadást. Videó

2017. március  21. (kedd) 18.00 órakor Horváth István történész, muzeológus (Duna Múzeum, Esztergom): Esztergom árvízi krónikája Videó

2017 április 05. (szerda) 18.00 órakor Szakálos Éva, művészettörténész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Az "Ismeretlen Esztergom" festője - Bajor Ágost nyomában Videó

2017. április 19. (szerda) 18.00 órakor Dr. Horváth István , régész, c. múzeumigazgató : Régészeti kutatások Esztergomban - A középkori Esztergom Videó

2017. május 04. (csütörtök) 18.00 órakor Dr. Tary Edit ,  régész (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) : Szent István-kori templom feltárása Esztergomban Videó

2017. május 09. (kedd) 18.00 jubileumi, 50. előadás
Előadó: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Előadásának címe: Bíráskodás a középkori Esztergomban. Zenei közreműködő: Pálmai Árpád egyházzenész, karnagy. Videó



Az előadásokon való részvétel ingyenes. Korábbi előadások >>

 


Tekintse meg Hotelünk aktuális csomagajánlatait!

Szent Adalbert Központ